Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-110

306 110. országos «iés msíieziiu 17- 1876 lésének és február havi számadási kimutatásának tárgyalása. Simó Lajos előadó: T. ház! Van szerencsém a gazdasági bizottságnak jelen havi költségvetési előirányzatát tételenkint felolvasni. (Felolvassa a kinyomtatott jelei/test.) Méltóztassék ezt a t ház elfogadni és jóváhagyni. Elnök: A költségvetés előirányzatára nézve van-e a t. képviselőháznak észrevétele? (Mncs.) E szerint a t. ház a mározius havi költségvetési előirányzatot jóváhagyni és az elnököt ezen öszszeg folyóvá tételére felhatalmazni méltóztatik. Most következik a képviselőház pénztárának f. é. február havi összes kiadásairól szóló kimutatásának tárgyalása;. Ha a t. ház magát a kimutatást felolvasottnak veszi: akkor kérem méltóztassanak a kimutatásra netalán levő észrevételeiket megtenni. Zsedényi Ede: A gazdasági bizottságnak azon észrevétele folytán, hogy a február havi irányzatnál azon tévedés történt, miszerint a tételek összeadásánál 10,000 írttal tévedett: a bizottságot arra figyelmeztetem, hogy ugyanazon február havi költségvetési előirányzatban 448 képviselőnek napidijaira február 29 napjára csak 67,208 írt számíttatott fel; holott az 68,208 frtot teszen, ha ezen 29 napot naponkint 2352 írttal összeszámítja, igv a főösszeg tulajdonkép nem 91,074 írt. de 92,074 frtot teszen. Elnök: Hány napot méltóztatott számítani februárra ? Zsedényi Ede: 29 napot, és most máreziusra 31 napot, a melyre jól van kiszámítva a 72,912 írt: de tessék ebből 2 napot kiszámítani, akkor nem 67.208 írt, hanem 68.208 frt fog kijönni és igy ezen kimutatás 1,000 írttal hibás. Elnök: Nem tudom most rögtön utána számítani : de fölteszem, hogy a képviselő ur számítása helyes, utána fogok nézni. Egyébiránt köszönöm a t. képviselő ur figyelmeztetését. Egyéb észrevétele nincs a t. háznak? (Nincs.) Egyéb észrevétel nem lévén, ezen számítási hiba ki fog igazíttatni és ezen megjegyzéssel a kimutatás helyben hagyatott. Következik a napirend további tárgya a népiskolai hatóságokról szóló törvényjavaslat és az erre vonatkozó központi bizottsági jelentésnek tárgyalása. Ha a t. ház ezen törvényjavaslatot és a központi bizottság jelentését felolvasottnak méltóztatik venni: (Helyeslés.) akkor megnyitom az általános vitatkozást, melyben az első szó az előadót illeti. Molnár Aladár a központi bizottság előadója: T. ház! A népiskolai hatóságokról szóló tárgyalás alatt levő törvényjavaslat áthaladt már a ház egy szakbizottságának, a közoktatási bizottságnak tárgyalásán, azontúl az összes osztályoknak és az osztályok előadóiból alakult központi bizottság tárgyalásán. Ezen többszörös tárgyalás után, melyben a t. ház összes tagjai részt vehettek, nem szándékozom, a t. ház türelmét fárasztani e javaslatnak most részletesebb indokolásával és ajánlásával; legyen szabad egyszerűen ezen javaslatot ugy, a hogy a végső fokon az osztályok előadóiból alakult központi bizottság annak szerkezetét megállapította, a t. háznak elfogadásra ajánlani. De méltóztassék megengedni, hogy igen röviden egypár szempontot figyclmökbe ajánljak a törvényjavaslat megítélését illetőleg. Ezen törvényjavaslat alkotására alkalmul szolgált a közigazgatási bizottságokról szóló törvény. Méltóztatnak tudni, hogy midőn a magyar törvényhozás a népiskolai oktatást rendező 1868: 38. törvényczikket megalkotta: még sem a községek, sem a törvényhatóságok törvény által rendezve nem voltak, és már ez okból is az akkori iskolai törvényben nem lehetett az iskolai hatóságokat a községi- és törvényhatósági hatóságokkal s a közigazgatás egyéb közegeivel közelebbi öszszefüggésbe hozni és intézkedni az iránt, hogy az iskolai ügyek administrátiója is az administrátió többi részével összefüggésben ós összhangban kezeltessenek. Később alkottattak meg a törvényhatóságok ós községek rendezéséről szóló törvények, melyekben azonban szintén nem volt intézkedés ez iránt. így állottak be idők folytán azon nagy hiányok az iskolai ügyek ellátásánál, hogy az iskolai hatóságok, legaiantabb az iskolaszék, fölebb a megyei iskolaszék és a tanfelügyelő, mintegy magukra hagyatva, kívüle álltak az administrátion, s naponként mindinkáim éreztetett annak szüksége, hogy ezen iskolai hatóságok az administrátió többi hatóságaival közelebbi összeköttetésbe, hozassanak. Jelenleg, midőn az egész administrátió átalakuláson megy keresztül és újra rendeztetik, s a közigazgatásnak az egyes törvényhatóságokban mintegy góczpontját képezi a közigazgatási bizottság : igen természetes, hogy a bizottságokról szóló törvény megalkotása után szükség, volt a népiskolai hatóságokról szóló törvényes intézkedéseket is megfelelőleg változtatni. De az is természetes, hogy ezen alkalommal ezen összefüggésbe-hozáson kívül meg kellett kísérlem, egyszersmind segíteni azon hiányokon is, melyeket a tapasztalás a népiskolai törvényen más tekintetben is felmutatott. Azt hiszem, t. ház, hogy sok tekintetben kívánatosabb lett volna, ha az egész iskolai törvény mindazon részei, melyeket a tapasztalás módosi-