Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-91

91 országos ülés február 16. 187C. 23 általjjválasztott tisztviselőkie: viszont a megyének a közigazgatási bizottságban ismét van hatalma ez állami közegek felett. Engedelmet kérek, ón ezen felfogásban, a kölcsönösség ezen kiemelésében bizonyos naivitást látok : mert ez okoskodás ugyanaz, „hogy ha te ütöd az én zsidómat, én ütöm a te zsidódat''; de a baj ott van, hogy én nem üthetem az államnak a zsidóját; mert a mig az államnak, illetőleg a pénz­ügyministernek igenis meg van adva a jog, hogy rendelkezzék a tisztviselővel: addig a megyének semmiféle, legalább lényeges jog nincs adva az állami közigazgatással szemben. Miben áll a me­gye joga? Semmi egyebet nem ad neki sem ezen tör­vényjavaslat, sem a közigazgatási törvényjavaslat, mint azt, hogy a második fokon fegyelmi ügyek­ben iíél a közigazgatási bizottság azon esetekben, melyekben az adófelügyelő szemben alárendelt adóügyi közegeivel fegyelmi utón intézkedik. Egye­bet én nem látok szemben azon nagy hatalom­mal, mely adatik az adófelügyelőnek, a me­gyei tisztviselővel szemben, A reciprocitás tehát nincs meg. Én abban, hogy az adófelügyelő feltótlenül fog rendelkezni a szolgabirákkal és a városi elöl­járóságokkal : két tekintetben Játok nemcsak visz­szás, de képtelen eljárást. Az első az, hogy nem az rendelkezik a tisztviselővel, a ki őt választotta. Abban, hogy a megye választja a tisztviselőt és más rendelkezik felette, a „sic vos, non vobis" elvet látom. Ilyformán a megye közgyűlése nem egyéb, mint közeg vagy testület arra, hogy az állam részére, az adófelügyelő részére közegeket teremtsen. Ezért nem érdemes fentartani a vá­lasztás jogát : mert akkor jobb, ha azon közeget, melynél feltétlenül rendelkezik, maga rendeli ki. A másik az, hogy azon összeütközések, me­lyek többek által kiemeltettek, okvetlenül elő fog­nak fordulni, és ezek származni fognak onnan, hogy ugyanazon időre, ugyanazon napra és órára fognak a szolgabirák és a városi közegek az al­ispántól és az adófelügyelőtől rendeleteket kapni. Az volt itt mondva, hogy a közigazgatási bi­zottság alakításának czélja az, hogy harmónia hozassók létre a közigazgatás különböző ágai kö­zött. Itt azonban nem a harmónia, hanem egyene­sen az összeütközés provocáltatik. Azt méltóztatott mondani a pénzügyminister ur. hogy ez csak szaporítása vagy hosszitása volna az eljárásnak, ha az adófelügyelő kénytelen volna előbb az alispánnak jelentést tenni az iránt, hogy szüksége van a szolgabiróra, továbbá, hogy ez bureaucratikus eljárás és hogy lehetetlen volna a felelősség az adófelügyelőre nézve. Bátor vagyok e tekintetben a mostani eljárásra hivatkozni. Ha most, midőn a jelenlegi eljárás áll fen, le­hetséges volt az adót exequálni: ezután is lehet­séges lesz. Különben haszontalan itt minden po­tencirozás, mert mindaddig, mig más faktorok nem járulnak hozzá: addig az ily javaslatok csak zavart és összeütközéseket hoznak létre. Pártolom Simonfay barátom niódositványát. (Helyedé?, a szélső baloldalon.) Ordódy Pál előadó: Én a pénzügyi bizott­ság részéről az előadott módositványok egyikéhez sem járulhatok és bátor vagyok kifejezni azon meggyőződésemet, hogy ezen §. ezen törvéiryja­vaslatnak egy oly sarkalatos g-a, a, mely, ha ne­talán megdőlne: ezen törvényjavaslat nagyrészben azon feladatokra, a melyeknek teljesítése végett be­nyujtatott, nem volna többé alkalmatos, nem le­hetne mellette a czélt elérni, melyet kitűztünk. Épen az, hogy eddigi adótörvényeink szerint a megyei törvényhatósági közegek közreműködése az adó­ügyben csak facultativ volt: okozta eddigi adótör­vényeink minden hiányait, melyeket nemcsak az állam érzett, hanem minden egyes ember. Érezte pedig leginkább a végrehajtások alkalmával, mi­dőn a törvényhatósági közegek részt nem vévén, közre nem működvén, épen azon legsarkalatosabb jogukat, épen azon jogukat, melyeknél fogva az egyes adózókon segíthettek volna a törvény kor­látai közt: a r törvény értelmében elmulasztották gyakorolni. És épen az, hogy a törvényhatósá­goknak, az önkormányzatnak közegei köteleztetnek a közreműködésre : épen az képezi ezen törvényja­vaslat legtöbb előnyét azon törvények fölött, me­lyek eddig az adókezelés felett rendelkeztek. Én azt hiszem, hogy az ezen törvényjavaslat­ban foglalt azon intézkedés, hogy az adófelügyelő hatásköréhez utasított ügyekben rendeleteket intéz a törvényhatóságok közegeihez : a törvényhatóságok méltóságát meg nem sértheti. És ha nem tudnám azt, ha nem tapasztaltam volna az átalános tár­gyalásnál és a részletes tárgyalásnál is, hogy azon t. képviselő urak, kik a módositványok egyrészét előterjesztették, épen az adófelügyelői intézménynek nem barátai: hajlandó volnék talán arra magya­rázni ezen módositványokat, hogy a törvényható­ságoknak önkormányzati jogát jobban szeretik, mint talán az államnak legfőbb érdekeit. De nem fogom erre magyarázni, hanem egyenesen annak követ­kezményéül tűnnek fel nekem ezen módositványok, hogy a t. képviselő urak az adófelügyelői intéz­ménynek nem barátai. Én részemről a t. képviselőháznak bátor va­gyok ezen szakasz változatlan elfogadását ajánlani. (Helyeslés a középen.) Elnök: A 6. szakaszra nézve Simonffay János képviselő ur azt az indítványt adta be, hogy a szakasz ujabb szövegezés végett utasittas­sók vissza a pénzügyi bizottsághoz. Méltóztassa­nak meghallgatni az indítványt, mert azt fogom elsőbben szavazásra föltenni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom