Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-107

107. országos ülés inávczius 14. 1876. 267 Az igen t. képviselő urak, kik ezen %, a) pontjának kihagyását hozzák javaslatba, indokolják ezt azzal is, hogy ezen dispositió az a) pontban nem helyes azért sem : mert nem kimerítő és ezen állításuk mellett felhozzák azt, hogy miért nem nevezi meg a §. az államtisztviselőket és más foglalkozásúakat. Engedelmet kérek, ezen ellenvetésnek egy tévedés képezi alapját; mert mindazon kategóriák, melyekről az a) pont szól, a családnál ós háznépnél vannak a magánéletben alkalmazva; az államtisztviselő — nem is szükség mondanom, hogy nem itt. hanem az állammal áll szemközt és viszonyban és így az analógia e tekintetben egyátalán helytelen és az okoskodás téves alapon nyugszik. Horánszky t. barátom azt mondja, hogy nem látja szükségét annak, hogy ez felvétessék. Erre nézve csak annyit legyen szabad megjegyeznem, hogy a t. képviselő ur, bár tagadásba vette azt, hogy fordultak volna és fordulhattak volna elő esetek, midőn a magasabb műveltségi fokon álló egyéneket is összezavarták volna a cselédekkel —ennek ellenkezőjét vagyok bátor állítani. Méltóztassék nekem elhinni, hogy — nem Pest vármegyében, a mint a t. képviselő ur felemiitette, mert ott épen nem, — hanem az ország többi törvényhatóságaiban tudok példákat, hogy mindaddig, mig az uj választási törvény meg nem hozatott: a gazdatiszteket a cselédek közé sorozták és nem adtak nekik választási jogot. Hogy tehát ezen felfogás nem áll oly távol, mint a képviselő ur felhozta,, ezen egyetlen példából kitűnik. A t. képviselő ur azt mondja, hogy nem szükséges már azért sem. mert a példák vagy bizonyítanak valamit, és akkor nem kimeritők; vagy nem bizonyítanak s akkor nem szükségesek: mert nem sorolják elő enumerative mindazon eseteket, melyekre a kivételek vonatkoznak. E tekintetben t. ház, az én meggyőződésem az, hogy ha már nem is lehet a casuistikába bemenni, egész a végletekig, de meggyőződésem szerint helyesen teszi a 'örvényhozás, ha a közelebbi eseteket meghatározza és példákkal világosítja fel a törvényt ily esetben, és ez által elejét veszi azon félremagyarázásoknak, melyek átalános dennitió, átalános kitétel által keletkezhetnek. Hiszen nem volna kifogásom az ellen, ha neheztel a képviselő ur a miatt, hogy a mérnökök nincsenek benne ; méltóztassék indítványozni, hogy a mérnökök is bele vétessenek és én egy szót sem szólnék ez ellen a magam álláspontjából, ez nagyon természetes: mert bele illik azon pontba Ámde épen azért, mert a képviselő ur is elismeri, hogy a végletekig a casuistikába menni nem lehet: épen ezért elégnek tartotta a bizottság példaként csak azokat hozui fel, a miket a t- háznak ajánlott. Még csak azt vagyok bátor felemlíteni, hogy azon feltevés, miszerint ez derogáló az illető kategóriákra nézve, nem hekyes. Nem helyes pedig azért, mert épen ezen törvényjavaslat elfogadása által tesz a törvényhozás számos szolgálatot és munkát a cselédnél is szerződés tárgyává és így az, nem hogy lealacsonyító azon kategóriákra nézve azoknak megemlítése ; hanem az, csak egyszerű clarifieatiója, világosabbá tétele a törvénynek. Nem foglaltatik abban sértés azon osztályokra nézve; de az a törvényt* világosabbá, érthetőbbé teszi, s azért kérem a t. házat, méltóztassék az eredeti szerkezetet, illetőleg az a) pontot, változatlanul megtartani. (Helyeslések.) Paczolay János: T. ház! Engem az előttem szólott t. képviselő ur érvelésével meg nem győzött arról, hogy ezen 3. §-nak szükséges a törvényben megmaradnia és ha van valami indok, a mely engem a 3. §. elleni felszólalásra késztet : az épen és különösen a t. képviselő urnák a szakasz mellett felhozott védelme, tudniillik az, hogy ezen § által mondatik ki. határozottan az, hogy azok, kik magasabb műveltséget és tudományt igénylő szolgálattal foglalkoznak: nem soroltatnak a cselédek közé; mert én azon meggyőződésben vagyok, hogy ez nemcsak eddigelé tiszta dolog volt Magyarországban; hanem előbb volt tudva, mint akár a t. képviselő ur, akár én a világra jöttünk. (Derültség.) Hogy azok, kik a 3. §. a) betűje alatt említtetnek, soha a cselédek közé nem soroltattak: az a magyar alkotmány fejlődésével egykorú fölfogás, mert alkotmányunk fejlődése és fennállása leginkább annak volt tulajdonítható, hogy az a) pont alatt említett egyének soha sem számíttattak azok közé, kik közé a jurisdictionatusok vagy conventionatusok számittattak; hanem mindig azok kebeléből kivétetvén, az akkori alkotmányban benn volt osztályt, a nemességet támogatták tudományos képzettségükkel. Tehát ép azért, mivel ez rég elismert dolog Magyarországon : nem szükséges az, hogy most törvény állal újból kimondassák és mint egy oly eszme terjesztessék az országban, mintha azelőtt a, honoratiorok s egyátalában a tudományosan müveit emberek az országban a szolgák és cselédek közé számittattak volna. Egyébiránt nem látom át indokát az egész 3. §-nak; mert a cseléd defmitiója tökéletesen meghatározza, hogy kik tartoznak a cselédek közé ; azoktól pedig, a kikről a 3. §. a) pontja intézkedik, a mint Horánszky Nándor képviselőtársam felemiitette, már előbbi törvényekben foglaltatik intézkedés, s igy nem szükséges, hogy róluk most ujabb intézkedés tétessék, annál kevésbbé, mert nem tarthatom a dolog tisztázására vezetőnek, hogy egy fennálló törvényben foglalt dolgot más törvényben újból kimondjuk, mert a törvénynek mindaddig, mig nem abrogáltatík, nem módositta34*