Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-107

268 107. országos Ülés márczius 14. 1876 tik, érvényesnek kell lenni. Már pedig eddigi tör­vényeink nevezetesen az 1872. XLII. t.-ez., mely a törvényhatóságok rendezéséről szól, világosan és határozottan kimondják, hogy azok, kik itt az a) pont alatt említtetnek: nem cselédek; sőt a nemzet annyira megbecsülte azokat, kik itt az a) betű alatt felem üttetnek, hogy azoknak bizonyos jogok gyakorlatára nézve elég, ha csak fél annyi adót fizetnek, mint mások. Igen furcsa, hogy a törvény kimagasló, felemelő ezen intézkedése ellen egyszerre arra van szükség, hogy ugyanezekre nézve mondassák ki, hogy nem tartoznak a cse­lédek közé. Elhiszem én azt, mit a t. ministerelnök ur mondani méltóztatott, hogy lehetnek egyes indi­viduumok, kik most is oly magasan fellengzők, hogy mindazokat, kik nem hasonló magas állású születésűek: cselédeknek tartják; de méltóztassék elhinni a t. ministerelnök ur. hogy az ilyeneket ellenkező meggyőződésre ez a 3. §. nem fogja vezetni; mert ha az eddigi törvények nem voltak képesek őket arról felvilágosítani és velők tudatni, hogy az olyan egyének, minőkről itt van szó, nem tartoznak a cselédek sorába: bizonyára en­nek a 3. §-nak sem lesz több hatása, ez sem lesz elégséges velők az ellenkezőt elhitetni ; sőt inkább ez a §. megerősitendi őket azon hitben, hogy ed­digi felfogásuk mintegy jogosult volt. mert ima a törvény csak most mondja ki, hogy az ily egyének nem tartoznak a cselédek közé (He­lye^lfa.) T. ház! Én nem tartom, hogy a törvény a fölösleges kivételek által világosabbá, könnyebben megérthetővé tétetik. A 3. §. b) pontja alatt foglaltakról intézkedik az ipartörvény, a mely megmondja, hogy a b) pont alatt megnevezettek nem tartoznak a cselé­dek sorába. Vagy az ipartörvóny hatálya már nem érvényes'? vagy ha az ott törvényben kimon­dott tétel ide áttétetik: ezáltal erősebbé válik ? Azon meggyőződésben vagyok, hogy ezen kitétel is, nem hogy felvilágosítaná a törvényt, hanem homályosabbá fogná tenni: a „stb." pedig a bí­rónál kételyt fog támasztani. A mi a c) alatt foglaltakat illeti, azokról e törvényjavaslat a napszámos eszméjének megha­tározásánál szól, kimondván, hogy ezek nem cse­lédek. Törvényben kétszer megemlékezni ugyanegy dologról : azt mutatja, hogy kételkedünk, vajon megfelel-e a törvény a czélnak, a melyre alkot­tatik ? De egy categoriát a 3. §. nem is említ meg. a mely pedig szintén ide tartozik, nevezetesen, hogy a magánintézet hivatalnokai cselédek közé tartoznak-e vagy nem ? mert a magánintézetek hivatalnokai az itt emiitett categoriák egyikéhez sem tartoznak és így ha megmarad a 3. §., ta­lálkozhatnék bíró, ki őket a cselédek sorába fogja igtatni. Mindezekből világos, hogy e szakasz csak homályosabbá fogja tenni a törvényt és igy mint­hogy én a 3. %. mellőzésével is, a törvényekből merítve, határozott fogalommal birok arról, hogy kik tartoznak a cselédekhez és kik nem: elfoga­dom Juhász Mihály t. képviselőtársam módosit­ványát; a mennyiben pedig az többséget nem nyerne : hozzá fogok járulni Pulszky Ágost kép­viselő ur módositványához. Gulner Gyula előadó: Engedje meg a t. ház, hogy szavaim világos félremagyarázása és az azokból levont ferde nézetek helyreigazítása czéljából. csak egy néhány szót szóljak. Én szó­val sem mondottam és nem is mondhattam, hogy csak ezen törvény veszi ki az ügyvédeket, orvo­sokat stb. a cselédek sorából; de nem mondottam azt, hogy azon körülmény, hogy ezek a törvény által kivétetnek: rajok nézve nem derogáló, mert ezen törvény szerint, a cseléd és gazda közötti viszony szerződésen alapszik. Ennyit mondottam ; de nem azt, hogy eddig az ügyvédek és orvosok nem voltak kivéve ; mert ez részemről igen vas­tag ignorantia volna, ha nem tudnám, hogy az ügyvédek és orvosok nem tekinthetők cselédeknek. így kérem szavaimat értelmezni ; mert azon értelmezést, melyet a t. képviselő ur neki adott, egyátalábau nem acceptálhatom. (Szavazzunk ) Boér Antal: T. ház! Ez a törvény a cse­lédek szolgálati viszonyait szabályozza, a mi ed­dig törvény által szabályozva nem volt. Én nagyon tisztának látom a törvényt és fö­löslegest nem látok benne. Felhoztak itt törvénye­ket és pedig 1848-tól fogva keletkezett törvényeket, a melyek ezeket a categoriákat a cselédek so­rából kivették. De Korizmics képviselőtársam említést tett arról, hogy az élet viszonyait vegyük tekintetbe és e javaslatban épen az élet viszonyai vannak tekintetbe véve. Uraim, engedjenek meg nekem, ha kimon­dom, hogy az előttem szólók többnyire fiatalabb emberek. (Közbeszólás: Hát Paczolay.) Neki külön fogok válaszolni ; — mondom az előttem szólók fia­talabb emberek, a kik mintegy absurdumnak tartják, hogy lehettek volna oly idők, midőn épen az itt megnevezettek, cselédeknek tekintettek. Én megértem olyan esetet, midőn a házi orvos, — nem az a házi orvos, a ki például itt Pes­ten a házakba jár, — cselédnek tekintetett; egy bi­zonyos ur Poroszországból egy kitűnő orvost ho­zatott magának, falun lakván, magánál tartotta és a cselédek cathegoriájába állította. Hasonlóképen voltak az ügyvédek, mérnökök. Nem régen, csak a 30 —40-es évek közt történt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom