Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-91

91. országos ülés pénzügyi bizottság szövegezése szerint, elfogadta­tott. Következik a 6. §. W ächter Frigyes jegyző: (Olvassa a 6. %.) Simonfay János: T. ház! Habár nem igen van reménységem arra. hogy bárminemű módosí­tás a pénzügymiuister urnák ellenére .elfogadtas­sák ; sőt azt is tapasztalom, hogy nem nagy figye­lemben részesitnek, ezen g-nál mégis kénytelen vagyok felszólalni. A közigazgatási bizottságról szóló törvényja­vaslat tárgyalása alkalmával sok szép beszéd mon­datott itt el az önkormányzat érdekében nemcsak a t. ministerelnök ur, hanem a t. kormánypárti szónokok részéről is. Különösen hangsulyoztatott az, hogy a királyi adófelügyelő és átalában a kor­mány által kinevezett és az adóbizottságokba ki­nevezett tisztviselők a törvényhatóságoknak eddigi önkormányzati jogát nem fogják a legkevésbé sem csonkítani, sőt ellenkezőleg az önkormányzati jog még kiterjesztetik. Mondták nevezetesen azt, hogy a választott tisztviselők, a közigazgatási bizottsá­gokba beillesztett adófelügyelők, és a kormány által kinevezett tisztviselők ugy lesznek beillesztve a közigazgatási bizottságokba, hogy azok a tör­vényhatóságnak választott tisztviselői fölébe nem helyezhetők, vagy is, hogy a választott tisztvise­lőknek parancsolni nem fognak ; hanem épen azért kellett ezen rendszeresítés, egybeillesztés, hogy a közigazgatási bizottságok által, mintegy összekötő kapocs által intéztessenek minden ügyek, nemcsak azon ügyek, a melyek az önkormányzás, a köz­igazgatás körébe vonattak, hanem egyszersmind azon ügyek is, a melyeket a kormány a közigaz­gatási bizottsághoz utalni, illetőleg mint ő monda — a törvényhatósági jog körébe átbocsátani jó­nak látott. És itt t. ház, bocsánatot kérek, ha bátor le­szek a t. ház figyelmét különösen felhívni: mert igen fontosnak és igen lényegesnek tartom e kér­dést elvi szempontból is, de máskülönben is. Ezen §-nál t. ház, ezen elv meg van szerintem sértve, tehát a kormánynak azon intentiója, melyet a köz­igazgatási bizottság alkotásánál keresztülvinni szán­dékozott, ezen törvényjavaslatban épen ellenkező­leg vitetett keresztül; mert a királyi adófelügye­lők a törvényhatóság választott tisztviselőivel sza­badon rendelkezik, vagyis azoknak közvetlenül ren­deleteket küldhet. Már bocsánatot kérek t. ház, de azt hiszem, hogy ha a törvényhatóságnak választott tisztviselői­vel bárki más a törvényhatóságon kivül, a mely azokat választja, szintén rendelkezhetik: akkor azok megszűntek szerintem a szó teljes értelmében ön­kormányzati és törvényhatósági tisztviselők lenni és alárendeltetnek egy idegen közegnek, vagyis az állam közegeinek. Még a minister, a kormány sem rendelkezett addig a törvényhatóságnak köze­február 16. 1876. j 9 geivel és hivatalnokaival, hanem a törvényható­ságnak leküldte az utasitást, megkeresést ós a törvényhatóság parancsolt azután rá a tisztviselőre; most pedig nemcsak hogy a kormánynak, hanem még a kormány közegeinek is adatik ily hatalom. De más tekintetből is ón azt helytelennek és a jogkör összetévesztésének tartom, hogy ugy mondjam, ellentétességnek, a mennyiben a kir. adófelügyelő a közigazgatási bizottságnak tagja lévén, tehát a városi közigazgatási bizottságokban, a hol esetleg a polgármester az elnök, a polgár­mesternek alá van rendelve, mint elnök alá, mi­után a polgármester az elnök, most ezen törvény­javaslatban a városi tanács, a melynek szintén a polgármester az elnöke: az adófelügyelőnek van alárendelve. Ez tehát a hatásköröknek ellenté­tessége, a melyet egy törvényhozásban legalább megtűrni szerinten nem volna szabad. De fontos­ságát elvi szempontból még nagyobb mértékben indokolja az, a mit elébb mondtam, t. i. hogy az önkormányzati jog van megsértve. Tehát én bátor vagyok a következő módositványt, illetőleg indít­ványt terjeszteni be a t. házhoz: „Ezen §. a kir, adófelügyelő közvetlen rendel­kezhetésének a választott törvényhatósági tisztvise­lőkre nézve leendő mellőzése, és ezen elvnek megfelelőleg leendő szövegezése végett, a pénz­ügyi bizottsághoz utasittatik." Én t. ház nem* merek ezen elvnek megfelelő szövegezést ajánlani; de azt is hiszem, hogy ezen házban rögtönözve helyesen nem is történhetik az meg. Hogy tehát a szövegezés correct is legyen, bátor vagyok indítványozni, hogy méltóztassék a t. ház e §-t szövegezés végett az általam kifejteit elv elfogadásával, a pénzügyi bizottsághoz utasí­tani. Ajánlom és kérem ezen indítványomat el­fogadtatni. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Kijelen­tem egyszersmind, hogy ha e §-nak ezen elvnek megfelelő szövegezés adatnék: ahhoz én részemről hozzá járulok. Elnök: Méltóztassanak meghallgatni a 6 §-hoz beadott indítványt. Beőthy Algernon jegyző: (újrafelolvassa Simonfay János indítványát.) Széll Kálmán pénzügyminister: T. ház! Ezen §. egyike azon g-oknak, a melyek leginkább hivatvák arra, azon czélokat elérni, a melyeket az adók kezeléséről szóló törvény által elérni kí­vánunk t. i, hogy egyöntetűen és egyúttal sikere­sen, gyorsabban és szabályosan történjék mindaz, a mi az adók kivetése, behajtása és beszedése körül megtörténhetik. Ha az adófelügyelőnek nem adatik meg a jogkör azokra nézve, a mikért ő felelős, hogy helyesen, rendben lehessen az adókat beszedni, ha nem engedtetik meg ezekre nézve rendeleteket bocsátani az alantas orgánumokhoz : akkor felelősség tekintetében absolute nem lehet

Next

/
Oldalképek
Tartalom