Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-91

2ü 91. országos illés február 1(5. IS'ZG. azzal a sulylyal felelősségre vonni az adófelügyelőt, mint a melylyel lehet természetesen akkor, ha az intézkedési jogkörében semmi akadályokkal nem találkozik. Teljesen lehetetlennek tartom megadni a közigazgatási tisztviselőknek azon nagy befolyást, mely mindennemű adó kivetésére s beszédesére nézve rajok ruháztatik: ha az adófelügyelőnek meg nem adatik azon jog, hogy azokhoz, kik a végrehajtásra hivatvák, rendeleteket bocsáthassanak. Ha azok, kik ezt ellenzik, ebben az önkormányzat megsértését látják: méltóztassanak arról is megemlékezni, hogy az adófelügyelő, a ki eddig semmi nemű autonomicus hatóságnak alárendelve nem volt, most a közigazgatási bizottság alá van rendelve és a közigazgatási bizottság rendeletét csak ugy tartozik teljesíteni, mintha azon hatóságtól jönne, a melytől kinevezését nyerte. És igy, az által, hogy az adófelügyelők rendeletét a szolgabirák kölelesek végrehajtani: ezek ép oly kevéssé szűnnek meg választott tisztviselők lenni, mint az adófelügyelő nem szűnik meg államhivatalnok lenni azért, mert a közigazgatási bizottság alá van rendelve, a mely igazán az ő kinevezésére semmi befolyással nem volt. Méltóztassanak t. képviselő urak a közigazgatási bizottságról nem rég alkotott törvényre visszaemlékezni, a hol ki van mondva, hogy azon ügyekben, a melyek nem igényelnek bizottsági elintézést: az egyes közigazgatási ágak előadói rendeleteket bocsátanak a közigazgatási orgauismus egyes tagjaihoz, községi és törvényhatósági tisztviselőkhöz, mely rendeleteket ezek csak ugy tartoznak teljesiteni, mint az állami hivatalok, az állami rendőri közegek, az adófelügyelő, az állami főmérnök stb. a közigazgatási bizottság rendeleteit. Én azon nézetből indulok ki. hogy itt nem egyes principialis szempont merő keresztülviteléről van szó ; hanem az a főezél, hogy elérjük kölcsönösen, hogy a kétféle orgánumok őszintén működjenek össze. Ezen nézetből indul ki a törvényjavaslat ezen §-a, s azért erre mint igen jelentékeny és principialis szakaszra legnagyobb mértékben súlyt fektetve, azt a t. ház kegyes figyelmébe ajániani bátor vagyok és kérem, hogy azt sem a pénzügyi bizottsághoz ujabb szövegezés végett visszautasítani, sem módosítani; hanem ugy amint van, elfogadni méltóztassék. Ha azt akarjuk, hogy az adófelügyelők a felelősséget elvállalják az ellenőrködésért, hogy a közigazgatási orgánumok helyesen teljesítsék a törvény által rájuk ruházott kötelességeket: meg is kell a módot adni, hogy azokkal érintkezhessenek; mert hogyha más orgánumok utján kellene érintkezniük : nem volna helyes már azért sem,, mert az időpazarlást hozna magával, mert azokat a rendeleteket, ha akár a főispán, akár a közigazgatási bizottság utján mennének a közigazgatási tisztviselőkhöz ; ott be kellene vezetni, megint kivezetni, folytonosan evidentiában tartani, a mi fölösleges munkaszaporítás volna, és az elintézés gyorsaságát akadályozná a nélkül, hogy szükség lenne rá ; mert azon rendeleteket, ha felelőssé akarjuk tenni az adófelügyelőt: akadályozni senki jogkörében nem állhat. Az elvi intézkedéseket úgyis a közigazgatási bizottsághoz rendeli, el, más részről pedig megkapja azon jelentéseket, a melyeket az adofelügyelo beterjeszteni tartozik, és ha észre veszi, hogy az adófelügyeíő hatáskörén tulment, van módja aziránt orvoslatot találni. Ez tehát az ügymenetet lassítaná, mi pedig épen a dolognak gyors menetét ós kezelését akarjuk elérni; nagyon kérem tehát a t. házat, méltóztassék ezen |-t elfogadni, mert azáltal a közigazgatósági tisztviselők semmi tekintetben nem érintetnek, hanem az ügy érdekében az eljárás hatályossá és gyorsabbá tétetik. (Helyeslés a középen.) Csanády Sándor: T. ház! Nem tehetem, hogy szó nélkül hagyjam a pónzügyminister ur azon fölfogását, mikóp a pónzügyminister ur a városi polgármestereket és megyei tisztviselőket az adófelügyelők irányában alárendelt hivatalnokoknak akarja tekinteni. Bocsásson meg nekem a t. pónzügyminister ur, ezen nyilatkozata által egyenesen a törvényhatósági jogokat sérti meg. Ha a törvényhatóság választja a maga tisztviselőit, azok nem lehetnek alárendelve a minister által kinevezett hivatalnokoknak, és én kérem a t. minister urat, méltóztassék, elfogadva a beadott indítványt, ezen §-t oda módosítani, hogy a megyei tisztviselő és a városi polgármesterek irányában ne rendelkezhessék az adófelügyelő oly módon, hogy azoknak rendeleteit végrehajtani kötelesek legyenek az illetők. De különben is t. ház! hol van biztosíték arra nézve, hogy az adófelügyelők által kiadott rendelkezések pontosan fognak végrehajtatni az illető közigazgatási tisztviselők által ? Könnyen megtörténhetik, hogy épen azon időben, midőn az adófelügyelő rendelkeznék a megyei tisztviselővel, maga a megye is rendelkezik vele. És ha elismerjük azt, hogy a városokban a polgármesterek elnökei a bizottmányoknak, a tanácskozásoknak : hogyan lehet kimondani egy törvényjavaslatban hogy ugyanazon polgármester, mint alárendelt személy tartozik engedelmeskedni az adófelügyelőnek ? Én t. ház, a mondott okoknál fogva a felolvasott javaslatnak ezen pontját el nem fogadhatom. Remete Géza: T. ház! Véleményem szerint tévednek az előttem szóló t. képviselő urak, midőn azt hiszik, hogy a polgármester, ki a köz-