Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-91

{». országos illés február Ifi. ÍS7(>. 17 tentióm szerint, az adófel ügy elő. Ezen kifejezés tehát „az adófelügyelő javaslatára" nem jelent egyebet, minthogy az adó-leengedést az adófelügyelőnél kell kérni, ki a dolgot megvizsgálja, az esetet constatálja, megteszi a maga propositióját, vagy igen-nel, vagy nera-mel, s a közigazgatási bizottság intézkedik saját belátása szerint. Onnan megy az appellata a pénzügyministerhez. Ezen intézkedés nem szorítja meg az illető feleket sehogysem; de feltétlenül szükséges azért: mert különben a közigazgatási bizottság előtt nem feküdnék substratum, és sokkal nehezebben ós sokkal kevésbé helyesen fogna a dologban eljárni. A mi a másik módositványt illeti, sajnálom, de nem járulhatok hozzá: mert az adófizetési haladék megadását feltétlenül, első sorban, az adófelügyelő kezében kell összpontosítani, onnan fel megy az appellata a közigazgatási bizottsághoz, s teljes joga van mindenkinek oda appellálni, és meg van a közigazgatási bizottságnak azon hatásköre, hogy a fizetési haladék felett intézkedjék. Maguknak a feleknek érdeke is megkívánja ezt: mert épen ez által van három instantia; t. barátom javaslata szerint pedig csak két instantia volna, egyszer, t. i. a közigazgatási bizottság és a pénzügyministerium. Egyik czólja a javaslatnak az is volt, hogy a pénzügyministerium az ily fizetési haladékokra vonatkozó kérvényektől megkíméltessék ; megkíméltetik pedig azáltal, hogy a javaslat értelmében két egyenlő végzés esetében nincs helye több fölebbezésnek s igy sok esetben nem fog hozzá feljönni az ügy. A másik oka annak, hogy nem fogadhatom el azt, hogy első fórumban intézkedjék a hatóság: az. hogy adó-ügyekben okvetlenül kell hogy az első sorban intézkedő egy személy legyen, és ez nem lehet más mint az adófelügyelő. Hiszen a közigazgatási bizottságnak meg van a maga befolyása ezen ügyekre másod sorban, és ez a mai állapothoz képest, mint ezt t. képviselőtársam maga megfogja engedni, az ő szempontjából is lényeges haladás. l)e ne méltóztassék oly messze menni, hogy azon orgánumnak, melynek kezében kell, hogy összpontosuljon az adók kezelése: ne legyen más hatásköre, mint a véleményadás, a közigazgatási bizottságban. Ezen közegnek intézkedési kört is kell adni, szemben azon felelősséggel, melylyel bír. Az apellátió a közigazgatási bizottsághoz megvan adva, és a közigazgatási bizottság többi tagjai, kik más szempontok által is vezéreltetnek, ítélni fognak a dologban. Ha ezen intézkedési jog elvétetik az adófelügyelőtől: ez által az intézmény életképességét látnám megtámadva, és kérem a t. házat, méltóztassék az intézmény ezen cardinális pontját nem a módositvány, hanem az eredeti szöveg értelmében elfogadni. (Helyeslés a középen) KBPV. H. NAPLÓ 1875-78. V. KÖTET. Csanády Sándor: T. képviselőház! Meggyőződésem szerint a törvénynek főkelléke az, hogy világos és mindenki által könnyen megérthető legyen. Már magának Mocsáry képviselőtársainnak a pénzügyminister úrhoz tett kérdéséből kitűnik az, miszerint a törvényjavaslat 5-ik §-ának 2-ik pontját még ő sem érti tökéletesen, nem szerezhetvén meggyőződést magának az iránt: vajon a közigazgatási bizottság jogosítva van-e oly adóelengedéseket is eszközölni, megtenni, a melyekre nézve az adófelügyelőnek talán ellentétes nézete van. A t. pénzügyminister ur azt méltóztatott mondani, hogy nem osztozik ez aggályban, vagyis más szavakkal, méltóztatik hivatkozni egy utóbbi §-ra, a mely §-ban tisztán körül van irva a közigazgatási bizottság határozata. Ha maga a t. pénzügyminister ur is elismeri azt, hogy a közigazgatási bizottság az adófelügyelő beleegyezése nélkül is határozhat az adóelengedést illetőleg, valóban nem látom át annak az okát: miért ne tegyük világosabbá e §-t, miért ne mondjuk ki azt itt, hogy igenis az adófelügyelő közbejöttével, annak javaslatára, ugy azonban, hogy az adófelügyelő által nyilvánított végzés vagy határozat nem lesz befolyással a közigazgatási bizottság eljárására. Ugyanazért e szempontból kiindulva, elfogadom a Mocsáry képviselőtársam által tett módosítást. Simonffay Jálfos: T. ház! Miután a t. pénzügyminister ur a Mocsáry képviselőtársam által ajánlott módosítást elfogadni nem hajlandó; de miután a t. pénzügyminister ur maga is beismeri azt, hogy e törvényjavaslatnak az értelme és intentiója az, hogy a közigazgatási bizottságnak teljes hatáskörrel, és a nélkül, hogy azt a javaslatot respectálni tartoznék, lehet ezen adóelengedések fölött határozni: én ezen szót, „javaslatára" nem tartom alkalmasnak, és azért bátor vagyok indítványozni, hogy ez tétessék helyébe „meghallgatása után." Azt hiszem, miután ez az intentiója a t. pénzügyminister urnák is, a helyesebb és világosabb kifejezés végett ezt szintén elfogadhatja. Ajánlom ezen szövegezést a t. háznak elfogadásra. Molnár Aladár jegyző: (Olvassa Simonffay János módositványát.) Az 5. §. második pontjához az első sorban ezen szó „javaslatára" helyett „meghallgatása után" teendő. Széll Kálmán pénzügyminister: T. képviselőház ! Én a magam részéről ismételve kérem a t. házat, ne méltóztassék ezt a szót, hogy : adófelügyelő „javaslatára" bármely más szóval felcserélni, vagy azt kihagyni. Az, a mit az előttem szólott t. képviselő ur indítványozott: sem nem fejezi ki azt, a mit okvetlenül ki kell fejezni, minthogy itt nem meghallgatásról van szó, mert az adófelügyelő azon kérdésekben, melyekben első 3