Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-91

16 91. országos ülés február 16. 1876. Én e tekintetben itt nagy homályt látok. Ha­nem a törvény szelleméből, és talán magukból a szavakból Ítélve is, attól tartok, hogy ez azt je­lenti, hogy ha az adófelügyelő nem javasolja a közigazgatási bizottságban az adóelengedést: ak­kor a közigazgatási bizottságnak nincs módjában az, hogy külön adóelengedéseket ooncedáljon. Már pedig azt hiszem, hogy ez nemcsak igazság­talanság ; de valósággal képtelenség is. Mert az adófelügyelőnek az a hivatása, hogy a kormány­nak s a kincstárnak érdekeit képviselje. Neki tiszte, feladata, az, hogy minél több adót szedjen be. Neki kötelessége a közigazgatási bizottságnak minden végzését, mely adóügyekre vonatkozik, hivatalból appellálni. Szóval, a kincstár érdekeit képviselni. Már most, ha ez érdeknek képvisele­tére van hivatva: nem lesz hajlandó adóelengedé­sekre. Ezt nagyon könnyű belátni. Nem tudom, ez-e intentiója a minister ur­nák, ki e törvényjavaslatot benyújtotta? Én min­denesetre felvilágosítást kérek erre nézve, és ha csakugyan ugy van a dolog, mint én a szöveg­ből érteni kénytelen vagyok : akkor bátor volnék azt indítványozni, hogy a második pont alatt tö­röltessenek a következő szavak: „a királyi adó­felügyelő javaslatára." Ha ezt méltóztatnak elfo­gadni : ugy lenne az intézkedés a törvényben megállapítva, hogy adó-elengedések eseteiben a közigazgatási bizottság van hivatva intézkedni a nélkül ; erre nézve szükséges volna az, hogy ezt csak az adófelügyelő javaslatára tehesse. Ez az egyik, mire nézve megjegyzéseimet előadni s vé­leményemet megtenni bátor voltam. A másik vonatkozik az adófizetési halasztá­sokra, A további §§-ban meg volt már ugyan mondva, hogy adófizetési halasztást engedélyez az adófelügyelő. Azonban hatásköre van a közigaz­gatási bizottságnak t is ; hanem csak mint fölebb­viíeli hatóságnak És erre nézve azt volnék bátor javasolni, hogy ne csak mint fölebbviteli hatóság, hanem első sorban a közigazgatási bizottság le­gyen arra hivatva, hogy fizetési halasztásokat en­gedélyezhessen. Meglehet, azt méltóztatik mondani, hogy a fizetési halasztás megadása nincs feltételezve egyes embertől, mert appellálhat az illető a közigazga­tási bizottsághoz. De erre nézve legyen szabad megjegyeznem, hogy az első határozat bizonyos tekintetben dönt: mert bizonyos tekintetben prae­judiciumot képez a további határozatokra nézve, és így gyakran döntő az ügy végleges elintézé­sénél. De még egy más körülmény is forog itt fenn. Az tudniillik, hogy mindenkinek érdekében van az, hogy kellő időben nyerje meg az adó­fizetési halasztást: mert mit használ, ha a fizetési halasztás későn érkezik, őt pedig az alatt exe­quálják? s meglehet, hogy neki azáltal nagy anyagi kárt okoznak, ha az adófelügyelő késle­kedik akár szándékosan, akár nem, a folyamod­ványok elintézésével. Ezáltal a megnyert halasztás értéke nagyban csökkenik. Erre nézve tehát bá­tor vagyok azt ajánlani, hogy az ötödik § 3. pontja, illetőleg a 3. pont b) pontja, mely azt mondja, hogy csak „fölebbviteli hatóság jogát gyakorolja a közigazgatási bizottság a kir. adó­felügyelőnek adófizetési haladékokra és adó-men­tességekre vonatkozó végzései fölött": — változtassák meg, és méltóztassék a t. ház a 2. pont után egy uj pontot beigtatni, mely ez volna: ..adófize­tési haladékokat engedélyez a jelen törvény értel­mében." Ha ezt elfogadni méltóztatnának: akkor természetesen a b) pont ki fogna maradni. Ezekre vonatkozó módositványomat bátor vagyok elfoga­dás végett ajánlani. Elnök: Fel fog olvastatni a módositvány. Molnár Aladár jegyző: (Olvassa Mocsáry Lnjos módositvány át.) Az 5. §-hoz a 2. pont alatt töröltessenek a következő szavak í „a kir, adófel­ügyelőnek javaslatára " A második pont után mint uj pont igtattassanak be a következő szavak; adó­fizetési haladékokat engedélyez a jelen törvény értelmében. A 3-ik pont hagyassák ki. Széll Kálmán pénzügyminister: T. kép­viselőház! T. képviselőtársam Mocsáry Lajos ur két pontra vonatkozólag szíveskedett módositványt beadni. Az első az, hogy midőn adóelengedésnek van helye, hagyassanak ki a törvényjavaslat 5. §-ának második pontjából azon szavak: „az adó­felügyelő javaslatóra" történik az intézkedés, mi­ben az én t. képviselőtársam bizonyos megszorí­tást lát az illető folyamodó fél rovására, a köz­igazgatási bizottság hatáskörére nézve ós ezen megszorítást szeretné eltörölni. Nem osztozom tisztelt képviselőtársam aggodalmában, není osz­tozom pedig azért: mert a törvényjavaslatnak 49,, 50. és 5!. §g-ra vagyok bátor tisztelt barátomat figyelmeztetni, ahol egyenesen meg van mondva, hogy adó-leengedésnek mikor van helye ? Bizo­nyos meghatározott esetekben, mikor aztán, ha azon esetek constatálva vannak: csak az adó ösz­szege leszállítandó. Meg van az is mondva, hogy ezen összegek megállapítása illeti nem az adófel­ügyelőt ; hanem a közigazgatási bizottságot. Határozattan áll tehát előttem az, hogy a törvény­javaslat szövegezése szerint a közigazgatási bizott­ság állapítja meg az adó-leengedést; de azt, hogy az adófelügyelő javaslatára állapítsa meg, feltét­lenül szükségesnek tartom a dolog természeténél fogva. Ha a közigazgatási bizottsághoz adatik be a folyamodás, az nem fog orgánummal bírni, moly összeszedi, instruálja és teljessé tegye az ügyet, ugy hogy felette a bizottság Ítéletet hoz­hasson ; ki fogja felszerelni az ügyet? Az én in-

Next

/
Oldalképek
Tartalom