Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-91

16 91. országos ülés február 16. 1876. Én e tekintetben itt nagy homályt látok. Hanem a törvény szelleméből, és talán magukból a szavakból Ítélve is, attól tartok, hogy ez azt jelenti, hogy ha az adófelügyelő nem javasolja a közigazgatási bizottságban az adóelengedést: akkor a közigazgatási bizottságnak nincs módjában az, hogy külön adóelengedéseket ooncedáljon. Már pedig azt hiszem, hogy ez nemcsak igazságtalanság ; de valósággal képtelenség is. Mert az adófelügyelőnek az a hivatása, hogy a kormánynak s a kincstárnak érdekeit képviselje. Neki tiszte, feladata, az, hogy minél több adót szedjen be. Neki kötelessége a közigazgatási bizottságnak minden végzését, mely adóügyekre vonatkozik, hivatalból appellálni. Szóval, a kincstár érdekeit képviselni. Már most, ha ez érdeknek képviseletére van hivatva: nem lesz hajlandó adóelengedésekre. Ezt nagyon könnyű belátni. Nem tudom, ez-e intentiója a minister urnák, ki e törvényjavaslatot benyújtotta? Én mindenesetre felvilágosítást kérek erre nézve, és ha csakugyan ugy van a dolog, mint én a szövegből érteni kénytelen vagyok : akkor bátor volnék azt indítványozni, hogy a második pont alatt töröltessenek a következő szavak: „a királyi adófelügyelő javaslatára." Ha ezt méltóztatnak elfogadni : ugy lenne az intézkedés a törvényben megállapítva, hogy adó-elengedések eseteiben a közigazgatási bizottság van hivatva intézkedni a nélkül ; erre nézve szükséges volna az, hogy ezt csak az adófelügyelő javaslatára tehesse. Ez az egyik, mire nézve megjegyzéseimet előadni s véleményemet megtenni bátor voltam. A másik vonatkozik az adófizetési halasztásokra, A további §§-ban meg volt már ugyan mondva, hogy adófizetési halasztást engedélyez az adófelügyelő. Azonban hatásköre van a közigazgatási bizottságnak t is ; hanem csak mint fölebbviíeli hatóságnak És erre nézve azt volnék bátor javasolni, hogy ne csak mint fölebbviteli hatóság, hanem első sorban a közigazgatási bizottság legyen arra hivatva, hogy fizetési halasztásokat engedélyezhessen. Meglehet, azt méltóztatik mondani, hogy a fizetési halasztás megadása nincs feltételezve egyes embertől, mert appellálhat az illető a közigazgatási bizottsághoz. De erre nézve legyen szabad megjegyeznem, hogy az első határozat bizonyos tekintetben dönt: mert bizonyos tekintetben praejudiciumot képez a további határozatokra nézve, és így gyakran döntő az ügy végleges elintézésénél. De még egy más körülmény is forog itt fenn. Az tudniillik, hogy mindenkinek érdekében van az, hogy kellő időben nyerje meg az adófizetési halasztást: mert mit használ, ha a fizetési halasztás későn érkezik, őt pedig az alatt exequálják? s meglehet, hogy neki azáltal nagy anyagi kárt okoznak, ha az adófelügyelő késlekedik akár szándékosan, akár nem, a folyamodványok elintézésével. Ezáltal a megnyert halasztás értéke nagyban csökkenik. Erre nézve tehát bátor vagyok azt ajánlani, hogy az ötödik § 3. pontja, illetőleg a 3. pont b) pontja, mely azt mondja, hogy csak „fölebbviteli hatóság jogát gyakorolja a közigazgatási bizottság a kir. adófelügyelőnek adófizetési haladékokra és adó-mentességekre vonatkozó végzései fölött": — változtassák meg, és méltóztassék a t. ház a 2. pont után egy uj pontot beigtatni, mely ez volna: ..adófizetési haladékokat engedélyez a jelen törvény értelmében." Ha ezt elfogadni méltóztatnának: akkor természetesen a b) pont ki fogna maradni. Ezekre vonatkozó módositványomat bátor vagyok elfogadás végett ajánlani. Elnök: Fel fog olvastatni a módositvány. Molnár Aladár jegyző: (Olvassa Mocsáry Lnjos módositvány át.) Az 5. §-hoz a 2. pont alatt töröltessenek a következő szavak í „a kir, adófelügyelőnek javaslatára " A második pont után mint uj pont igtattassanak be a következő szavak; adófizetési haladékokat engedélyez a jelen törvény értelmében. A 3-ik pont hagyassák ki. Széll Kálmán pénzügyminister: T. képviselőház! T. képviselőtársam Mocsáry Lajos ur két pontra vonatkozólag szíveskedett módositványt beadni. Az első az, hogy midőn adóelengedésnek van helye, hagyassanak ki a törvényjavaslat 5. §-ának második pontjából azon szavak: „az adófelügyelő javaslatóra" történik az intézkedés, miben az én t. képviselőtársam bizonyos megszorítást lát az illető folyamodó fél rovására, a közigazgatási bizottság hatáskörére nézve ós ezen megszorítást szeretné eltörölni. Nem osztozom tisztelt képviselőtársam aggodalmában, není osztozom pedig azért: mert a törvényjavaslatnak 49,, 50. és 5!. §g-ra vagyok bátor tisztelt barátomat figyelmeztetni, ahol egyenesen meg van mondva, hogy adó-leengedésnek mikor van helye ? Bizonyos meghatározott esetekben, mikor aztán, ha azon esetek constatálva vannak: csak az adó öszszege leszállítandó. Meg van az is mondva, hogy ezen összegek megállapítása illeti nem az adófelügyelőt ; hanem a közigazgatási bizottságot. Határozattan áll tehát előttem az, hogy a törvényjavaslat szövegezése szerint a közigazgatási bizottság állapítja meg az adó-leengedést; de azt, hogy az adófelügyelő javaslatára állapítsa meg, feltétlenül szükségesnek tartom a dolog természeténél fogva. Ha a közigazgatási bizottsághoz adatik be a folyamodás, az nem fog orgánummal bírni, moly összeszedi, instruálja és teljessé tegye az ügyet, ugy hogy felette a bizottság Ítéletet hozhasson ; ki fogja felszerelni az ügyet? Az én in-