Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-103
224 103. országos ülés ínárczius 7. 1876. személyszállításra egyelőre nem rendezendő be. Az indokolás azonban, mely akkoriban a törvényjavaslathoz benyujtatott: határozottan kimondja, hogy a fővonal sem rendezendő be egyelőre személyszállításra ; sőt azon szöveg, mely ministeriumomban van és mely básisa a keletkezett törvénynek : eltér a törvénytől, a mennyiben a törvény 1. §-ában az áll, hogy „mely vasút szárnyvonalai középhasználatra ugyan, de egyelőre csupán teherszállításra szolgálandanak;" míg a ministeriumomban levő szöveg így szó!: „mely vasút — s szárnyvonalai." Ez az „s" oly különbséget tesz, melynek, mint méltóztatnak látni, nagy hordereje van. Én természetesen csak azon adatok után indulhattam, melyek kezeim között vannak és ón igazságosnak és méltányosnak azt tartottam, hogy a mint a fővonal épül: azon módon rendeztessék be a személyszállításra is, és azt tartottam, hogy ha a részvényesek a berendezés költségeinek s j 3-át fedezik: az állam viselje a költségek egyharmadát. Én tehát abban a nézetben voltam, hogy a mikor átalánosságban elismertetik annak szüksége, hogy ezen vasút a személyszállításra berendeztessék és a midőn ez az államnak is érdekében van már csak a posta szempotjából is, — mert azon a vidéken postát nem igen gyakran láthatni — és mikor az illetők a maguk részéről két annyival járulnak a berendezés költségeihez: akkor adja meg az állam az egyharmad költségeit, a mi összesen 4000 és száz forintot tesz, még pedig nem évenkint fizetendő összeget; hanem tőkét. Azonban a pénzügyi bizottság, és meg kell vallanom, helyesen azt mondotta, hogy semmiféle más idevonatkozó adat azon hitelességgel nem bir, melylyel egy valóságos szentesitett törvény bir s igy a bizottság magát tul nem teheti azon szövegen, melyet a törvény maga hiteles kiadásában felmutat, a minélfogva a pénzügyi bizottság azon nézetben volt, hogy az egyletnek megvolt adva a személy-szállitásra való berendezés joga; sőt a mint a törvényben áll, tartoztak volna is a pályát személy-szállitásra berendezni: nem indokolható tehát, hogy az állam a maga részéről ezen 4100 forinttal a költséghez járuljon. A pénzügyi bizottság ugy módosította a törvényjavaslatot, hogy az egész berendezési költségeket magok az engedélyesek, illetőleg a rima-murányvölgyi vasmü-egylet viselje. Nagyon természetesen a törvénynek hiteles kiadásából idézett szavait magam is kénytelen voltam döntő argumentumul elismerni s hozzájárultam ennélfogva a pénzügyi bizottság ezen felfogásához. Ez az eltérés a jelenleg beterjesztett törvényjavaslat és a között, melyet én beterjesztettem s minthogy én is kénytelen voltam ezen most érintett döntő argumentum folytán hozzá járulni azon felfogáshoz, melyet a pénzügyi bizottság a magáévá tett: kérem a t. házat méltóztassék a törvényjavaslatot ugy a mint jelenleg beterjesztve van, elfogadni. (Helyeslés.) Ragályi Aladár: T. ház! Én részemről igen sajnálom, hogy a pénzügyi bizottság jelentése mellett beterjesztett törvényjavaslatot nem fogadhatom el ezúttal és azon alakban, a mint szövegezve van s szükségesnek tartom az előttem felszólalt közlekedési minister s az előadó urak részletes beható előadásaik után is visszatérni némi tekintetben azon előzményekre, melyek a most beterjesztett törvényjavaslat megalkotására befolyással voltak. Az 1872: XXXII törvényczikk világosan mutatja, hogy ezen bánréve-nádasdi ipar — vasút kiépítésének engedélyezése ez előtt hat évvel, tehát 1870-ben be volt már czikkelyezve s a jelen javaslat csakis annak módosítását illetőleg kiegészítését foglalja magában. A első §. az általam említett engedély-okmánynak világosan mutatja, hogy az engedélyesek és pedig a rima-murányi vasmü-egylet feltétel alatt nyertek jogosultságot ezen iparvasut kiépítésére, hogy a fővonal t. i. a Bánrévtől Nádasáig terjedő vonal egyszersmind személy-szállításra is legyen berendezve s csak is a kiágazásoknál a két szárny-vonalra nézve, melyek egyik a czenteri, másik a karúi köszén-bánya müvekhez lesz vezetendő : állapíttatott meg azon föltétel, hogy ezen szárnyvonalakra egyelőre csupán teherszállítás közvetítése rendeltetik el. Én részemről, t. ház, melegen és az öröm őszinte érzetével üdvözlöm a pénzügyi bizottságnak takarékossági intentióját, mely szerint a maga részéről mindent elkövetett hogy az államra nézve e vasútnak személy-szállításra való átidomitása semmi költséggel, megterheltetéssel ne járjon; azonban én itt mégis bizonyos inconsequentiát — bocsánatot kérek a kifejezésért — látok a bizottság felfogásában. A pénzügyi bizottság ugyan is azt mondja indokolásában: a beczikkelyezett engedély okmány első szakaszának tartalma szerint e vonali személy- és teherszállításra egyiránt feljogosítottnak tartja : ennélfogva nem látja annak szükségét, hogy a személyforgalomra való berendezés ujolag törvényhozási jóváhagyástól feltételeztessók, sem annak, hogy a berendezés költségeiből egy részt az állam viseljen. Már kérem t. ház, véleményem szerint ha nincs arra szükség, hogy egy törvény beczikkelyeztessék, ha mondom nincs egy törvény alkotására szükség : csodálkoznom kell a fölött, hogy a pénzügyi bizottság mégis megalkotta a törvényjavaslat első szakaszát, a mely feljogosítja az engedélyeseket arra, hogyha jónak látják, ha inyökre van : közvetítsék a személyforgalmat. Nekem t. ház, ez ellen van észrevételem és leginkább azért voltam bátor felszólalni és felszólalni különösen azok érdekében, a kik 1873-ban törvényt nyújtót-
