Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-103

108. országos ülés személyszállításra is berendeztessék. A közlekedési ministerium e végett érintkezésbe tette magát az illető társulattal és ez hajlandónak mutatkozott a vasútnak ilyetén berendezésére : ha az állam a berendezési költségeinek egy harmadát viseli, ugyanakkor egyszersmind kérvén a ministeriumot, hogy egyfelől a két szárnyvonalnak épitési kötelezettsége alól és másfelől az építési' késedelemből, melyet a fővonal építésében elkövetett, netán származható jogi következmények terhe alól fölmentessék. A közlekedési ministerium ez értelemben benyújtott egy törvényjavaslatot. A pénzügyi bizottság azt tárgyalás alá vette ; azonban a törvényjavaslatot oly értelemben, hogy az állam e forgalom berendezésére szükséges költségek egyharmadát viselje : elfogadhatónak nem találta azért, mert először e vonal tisztán helyi jelentőségű és másodszor ujabb terheltetést az államra egy ily vonal miatt róni nem akart; különben is az engedélyokmány első szakaszában ki van mondva, hogy első sorban csak teherszállításra rendezendő be a vonal; azonban ez egyátalában nem zárja ki, hogy ugyanakkor vagy bármikor szemelyszallitásra is berendezhető ne lenne; tehát erre külön törvényhozási engedélyt a bizottság szükségesnek nem tartott. Másfelől tekintetbe vette azt, hogy magának az egyletnek, valamint az illető vidéknek érdeke bizonyára közre fog működni arra, hogy az ottani forgalom igényei valóban szükséges követelményének elég tótessék. Ennélfogva oly értelemben módosította a törvényjavaslatot, hogy megadandó ugyan, illetőleg előbbi törvények alapján biztosítandó a személyszállításra való berendezés az illető egyletnek; azonban az államnak ujabbi terheltetése nélkül. E másik két kérdésre nézve következőleg nyilatkozott. A szárny-vonalak kiépítését csakugyan most az egylettől megkövetelhetőnek nem tartja: mert igaz ugyan, hogy az engedélyokmány 1-ső szakaszában ki van mondva, hogy ezek is kiépítendők ; azonban tagadhatatlan, hogy az engedélyokmány 1. és 16, §-a közt ellenmondás van ; mert midőn az építésre szükséges költségek összege felvétetik : ott világosan ki van téve, hogy mórtföldenként 143,000 forintban állapítandó ez meg és az az összeg, a melyben az egész költség megállapittatott: igy a felosztás szerint csakis a, fővonalra jut ki ; sőt mint hiteles adatok alapján az illető egylet bebizonyította, erre még ennél is többet költött. Ennek következtében a pénzügyi bizottság azon nézetben volt, hogy csakugyan az egylettől azt az ujabbi költekezést kötelezőleg követelni nem lehet. A másik kérdés az, hogy a vasút építésében beállott késedelemből származható jogi következmények elengedhetők-e az egyletnek*? Az engenuírc/.iiis 7. 1H7R. 223 délyokrnány 7. §-a értelmében köteles lett volna az egylet az illető vonalat másfél év alatt kiépíteni ; azonban egy részét 7 hóval, a másik részt egy év és 26 nappal később építette ki és az engedélyokmány 24. §-a értelmében, az ily késedelem, hacsak a vasúti rendszabály 11. §-ának b) pontja értelmében, nagyobb calamitás, politikai vagy pénzügyi zavar közbe nem jő: az engedélyokmány elvesztését vonja maga után. Az a kérdés forgott tehát fenn : alkalmazható-e ez az egyletre '? A közlekedési minister előterjesztése alapján a pénzügyi bizottság meggyőződött, hogy e tekintetben az egylet irányában szigorúan eljárni nem lehet; mert épen a vasúti rendszabály értelmében csakugyan 1872-ben és 187S-ban először beállott a pénzügyi calamitás, maga a vállalkozó sem tett eleget kötelezettségének ; de különben is ugy a munkaviszonyok, mint esőzések és a pénzügyi zavarok következtében csaknem lehetetlenné Tőn az építésnek a kiszabott időre való elvégzése. Ezek következtében tehát a pénzügyi bizottság nevében van szerencsém a javaslatot oly értelemben elfogadásra ajánlani, hogy először a személyforgalom berendezésére az engedély megadassék. de az állam terheltetése nélkül; és másodszor, hogy a késedelem miatti jogi következmények , valamint a szárnyvonalak kiépítésének kötelezettsége alól az illető egylet felmentessék. Kérem, méltóztassék a javaslatot azon szövegezésben, a mint azt a pénzügyi bizottság előterjesztette : atalánossagban a tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés.) Péchy Tamás közmunka- és közlekedési minister: T. képviselőház! A törvényjavaslat, a mely jelenleg a t. képviselőház tárgyalásának alapját képezi: némileg eltér attól, a melyet én voltam szerencsés benyújtani. A törvényjavaslatnak ugyanis három főrésze van. Az egyik a szemelyszallitásra való berendezése a fővonaínak ; a másik a társulatnak fehuentetése a két szárnyvonal kiépítésének kötelezettsége alól és a harmadik a társulatnak felmentése a késedelemből netalán származó jogi következmények terhe alól. A második és harmadik pontra nézve a bizottság javaslata tökéletesen megegyez azon javaslattal, a melyet nekem volt szerencsém benyújtani. Az első pontra nézve is megegyez a két javaslat a személyforgalom berendezésére vonatkozólag; de a kivitelre nézve a bizottság eltér azon nézettől, melyet én a törvényjavaslat benyújtásánál részemről elfogadandónak tartottam. A bánréve-nádasdi vasút engedélyezésére vonatkozó törvény 1. §-ában nem mondja ki, hogy ezen vasút szemelyszallitásra is berendezendő, és — nem mondja ki azt sem, hogy szemelyszallitásra nem rendezendő be, hanem csak azt mondja, hogy