Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-101

192 101. országos ülés márczlus 3. 1876. téti meg: első neme az elfogadás hiánya miatti, második a biztosság hiánya miatti viszkereset. Az elfogadás hiánya miatti viszkeresetet megállapítván a törvény, az egész el nem fogadott váltó-összegre nézve adja meg a váltó-hitelezőnek a jogosultságot a viszkereset megindítására. A biztonság hiánya miatti viszkeresetnél azonban ezen szakasz első része nem határozza meg: melyik az az összeg, vajon a váltónak egészen vagy részben elfogadott összege ellen kérhet-e az illető biztosítást. Ez mindenesetre a §. egyik hiánya és különféle véleményekre adhatna alkalmat, különösen a judioaturánál. Ennélfogva ajánlom, hogy a 30. §. első bekezdésében ezen szavak után: „Ha a váltó egészen vagy részben elfogadtatott" tétessenek a következő szavak: „az elfogadott összegre nézve biztonság hiánya miatt biztosítási viszkeresetnek csak akkor van helye stb." Ajánlom ezen módosítást a t ház figyelmébe. Molnár Aladár jegyző : (Olvassa a Krajcsik Ferencz által beadott modositvanyt.) Chorin Ferencz előadó: T. ház! A Báth t. képviselőtársam által benyújtott módosítást el nem fogadhatom és pedig egyszerűen azon okból, mert hazai jogrendszerünkben a fizetés beszüntetése, mint jogintézmény még nincs elismerve. Megismerem, hogy létezik az életben, hogy sokan beszüntetik a fizetéseket: de mindaddig, míg az egyezségi eljárásra nézve a csődtörvény egyik vagy másik irányban nem fog intézkedni: mi nem beszélhetünk a fizetés beszüntetéséről, mint jogintézményről, miután a fizetés beszüntetésének azon joghatálya, hogy az illető ellen végrehajtást intézni nem lehet : jelenleg nem létezik és nincs elismerve; ép azért kihagyandónak vélte ezt a jogügyi bizottság. Ami pedig azt illeti, hogy a kereskedelmi törvény egyik §-ában arra hivatkozás történik : az igaz, hogy ott tévedésből becsúszott az a hivatkozás ; de az helytelenül történt. A bizottsági szövegnek 109. §-ára történt hivatkozásra nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy igenis, ezen szavak ben maradtak; hanem csak az illető szedő hibájából miután az általam revideált szövegben ezen szavak világosan át voltak húzva és azt m megjegyeztem, hogy a 109. §-ra való hivatkozás mint sajtóhiba kihagyandó. A modositvanyt tehát el nem fogadhatom • mert mi nem intézkedhetünk olyasmiről, a mit a törvényhozás, meglehet, egészen más értelemben és ellenkező irányban fog eldönteni. A mi a Krajcsik képviselő ur által beadott módosítást illeti: azt fölöslegesnek tartom; mert mit mond ezen §. ? Ezen §. azt mondja: „Ha a váltó egészben, vagy részben elfogadtatott, biztosság hiánya miatt viszkeresetnek csak akkor van helye stb. Hogy ezen biztonság hiánya miatti viszkereset nem terjed ki az el nem fogadott összegre, az a dolog természetéből folyik; mert az illető váltótulajdonosnak mindjárt akkor, mihelyt a váltó csak részben fogadtatott el: joga van ez el nem fogadott összegre nézve biztosítási viszkeresetet indítani. Ha tehát ezen jogával ott nem akar élni: igen természetes, itt sem élhet ezen jogával. Különben ezen kiegészítés nem alterálná a szöveget: én azonban részemről szükségesnek nem találom és annálfogva kérem mindkét módosítást mellőzni. (Helyeslés.) Elnök: A 30. §. ellen két módosítás adatott be, Krajcsik Ferencz képviselő ur által az első, Eáth Károly képviselő ur a második bekezdés ellen. Méltóztassanak ezeket meghallgatni. Gulner Gyula jegyző.- (olvassa a módositványokat.) Elnök: Mindenek előtt az igazságügyi bizottság által beterjesztett szöveget fogom szavazásra kitűzni és kérem azokat, kik a 30. §-t a beadott módositványok ellenében elfogadják, hogy méltóztassanak felállani. (Megtörténik) A többség elfogadja és így a módositványok mellőztettek. W

ächter Frigyes jegyző: (olvassa a 81-ik §-t.) Lehoczky Egyed: T. ház! Én ezen §. végsoraiban határozott ellenmondást találok a már elfogadott 3. és 6. §-sal szemben. A 3. §. elősorolván a váltó lényeges kellékeit, ezek közé számítja a 4. pont alatt a fizetési határidő precizirozását és kitételét, a 8. pont alatt pedig a kiállítási határidőnek kitételét; és nyomban erre a 6. §. azt mondja, hogy oly okirat, melyben a jelzett kellékek csak egyike is hiányzik : az többé váltónak nem tekinthető, belőle semmiféle váltói kötelezettséget leszármaztatni nem lehet. Ez intézkedés nézetem szerint egészen helyes ós ha a kiállítási határidőnek kitétele lényeges kellék: nézetem szerint legalább is oly lényeges, ha nem lényegesebb a fizetési határidőnek kitétele; mert végre is a váltóüzlet végczélja a fizetés; ez lényege az egész váltónak és ennél fogva a fizetési határidő kitétele szükségkép a lényeges kellékek egyike. Ezzel szemben a 31. §. azt mondja: „Ha a fizetési időben a nap és hó mellett az év hiányzik : azon év értendő, melyben a váltó kiállíttatott; ha azonban a fizetési nap azon évben már eltelt, a lejárat a legközelebbi évre esik." Ezen szakasz tehát már megengedi és feltételezi azt, hogy létezhetnek oly érvényes váltók, a melyekben a 3. §-ban jelzett szükséges lényeges kellékek egyike t. i. a fizetési határidőnek szabatos kitétele hiányzik. Én e §-ban ellenmondást látok. A §. ugyan intézkedik arról, hogy mi történik ily esetben, hogy t. i. melyik évben fizetendő a váltó ós erre nézve két módot talál. Lehetséges, hogy egyik meg fog felelni a felek