Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-100

168 100. országos ülés márczius 2 1876. A váltó ma az egész müveit világ fizetési eszköze, egy valóságos vándor, melyre nézve sem az országok korlátai, sem a pénznemek eltérései határt nem szabnak s mely támogatíatván az iránta mindenütt táplált bizalom által: ma már az egész világ minden államának úgyszólván második fizetési eszközét képezi. Hazánkban már a múlt században érezték annak szükségét, hogy a váltójog, mint a hitel nélkülözhetetlen feltétele törvenyhozásilag szabályoztassék s még 1779-ben a felszólitatott királyi ouria ezen megbízatásában el is járt, egy javaslatot beterjesztett, mely az 1791-iki országos ülésnek kiadatott, Az 1791-iki országgyűlés deputatio juridioa ezime alatt bizottságot menesztett ki kebeléből, melynek feladatát képezte volna a polgári bünte'ő, váltó és kereskedelmi törvénykönyveknek megalkotása. Azon nagy törvényhozási mü azonban, melyet az akkori országgyűlés annyi belátással és mély bölcsességgel tervezett: a közbejött, és Magyarországra annyi áldozatot rótt háborús események miatt csak conceptió maradt és a magyar törvényhozási mű anyagi viszonyaink nem csekély hátrányára ma is befejezetlenül áll. 1827-ben az országgyűlés ismét egy bizottságot küldött ki kebeléből a kereskedelmi és váltótörvénykönyv érdekében. E bizottság be is terjesztett egy latin nyelven fogalmazott javaslatot, mely négy részre oszlott, és habár beosztás tekintetében hiányos volt : mégis alapos ismeretet tanúsított az akkor érvényben volt váltótörvénykönyvek terén. A közbejött sürgetősebb törvényhozási teendők miatt azonban ezen javaslat sem vezetett eredményre. Az 1839 —40-ik törvényhozásnak jutott azon feladat, hogy a magyar váltó, kereskedelmi és csődtörvények megalkotása által megvesse a magyar kereskedelem és ipar fejlődésének az alapját. A kebeléből kiküldött 22 tagból álló bizottság feladatát rövid idő alatt teljesítette s az általa beterjesztett javaslatok az országgyűlés mindkét háza által gyorsan elfogadtattak, s 1840. május 13-án királyi szentesítést nyertek. T. ház! Nagy horderejűek és jelentőségűek voltak e törvények akkor : mert nemcsak megvetették a magyar kereskedelem, ipar és hitelforgalom alapját ; hanem a nemesnek, mint váltóadósnak kiváltságait megszüntetvén, a hűbéri korszak maradványát képező kiváltságokon az első rést szakították, az első lépést képeztek az ősiség eltörlésére, a birtokviszonyok szabályozására. Hálás elismeréssel kell megemlékeznünk azon törvényhozásról, mely felfogván a kor szellemét, erélylyel és kitartással megvetette a magyar hitelforgalom alapját. Mert ezen törvények életbelépte után Magyarország hitele és kereskedelme szemlátomást fejlődött, mintegy beigazolandó azon állítás igazságát, hogy a .hitel, a nemzetgazdasági jólét ezen nélkülözhetlen kelléke, csak ott verhet gyökeret, hol jó ós szigorú törvények biztosítják a hitelező jogait. De nemcsak politikai és közgazdasági, hamen eodifieationális szempontból is nagy becsüek maradnak ezen törvények : mert a váltótörvényt nem a nemzeti elszigeteltség, hanem a nemzetközi jog széles alapján rendezték és rendezték oly elvek szerint, melyek fényesen igazolják az akkori törvényhozók élénk érzületét a kor ós az idők szükségei iránt, Kötelességünk megemlékezni az akkori törvényhozás érdeméről épen azon perczben, midőn a nemzetgazdasági fejlődés természetes menetét követve, kényszerítve vagyunk az akkor életbe lépett törvényeket hatályon kívül helyezni és oly törvényeket hozni javaslatba és alkotni meg, melyek a jelenlegi hitelforgalom igényeinek megfelelnek, melyek követelik azon gyors mozgást, mely a kereskedelem és ipar terén rna tényleg kifejlődött. Nincs oly törvény t. képviselőház, mely az idők haladtával, a változott nemzetgazdasági, politikai ós kereskedelmi viszonyok folytán, tul nem szárnyaltatnék. A törvényeket a változhatatlanság jellegével felruházni, még a középkornak sem sikerült, a stabilismus, az osztály különbség ezen korszakának. Annál kevésbé lehetséges ez ma, midőn a viszonyok óriási sebességgel fejlődnek, uj és uj alakulásokat szülve, melyek a törvényhozás által való elismerést joggal megkövetelik. Legkevésbé lehetséges pedig az a hiteltörvónyek terén : mert a leggyorsabb haladás és fejlődés kétségkívül itt tapasztalható, hol a közlekedési eszközök nemcsak a távolságot szüntették meg; hanem a különböző államok és nemzetek közt oly solidaritást szültek, mely megköveteli, hogy minden állam vegye tekintetbe azon haladást és fejlődést, mely ezen a téren más országban, más államban tapasztalható. (Helyeslés.) A jelenleg érvényben levő váltótörvény megalkotása óta t. képviselőház, 36 esztendő folyt le. Összes hitelviszonyaink, közgazdasági állapotaink gyökeresen átalakultak azon idő óta ós minden mostoha viszonyok ós gyakran mesterkélten utjokba gördített akadályok daczára mégis nagy fejlődésnek indultak, oly annyira, hogy az akkor hozott törvények ma szükségkép szükkeretüeknek bizonyulnak be és bénitólag hatnak a váltóforgalom további fejlődésére. A nők, a papi személyek, a katonák szenvedő váltóképességének kizárása, mely ellenkezik a társadalom mai helyzetével, ellenkezik azon állásponttal, melyet törvényhozásunk a véderőről szóló ós az iparról alkotott törvényekben elfoglalt ; a szenvedő váltóképesség, a saját és az ide-