Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-100

100 országos Illés márczlus 2. 1S76. jgg gen váltó közötti alap nélkül való megkülönböz­tetés, a váltó be nem kebelezhetése, a forgatmá­nyozás megnehezítése, az elfogadás megtagadásá­nak következményei, melyek az adóst arra kény­szeritik, hogy a lejárat előtt fizessen; de főleg a viszkeresetre vonatkozó nehézkes intézkedések, me­lyek a tulajdonosra nézve sok zaklatással, az adósra nézve tetemes költséggel járnak: mindezek oly anomáliák, melyek a váltóforgalom fejlődésére bó­nitólag hatnak és gyors és gyökeres intézkedést igényelnek. Az igen tisztelt igazságügyminister tehát va­lódi szükségletnek felelt meg, midőn a magyar váltó-törvényjavaslat a t. képviselőház elé ter­jesztette. A javaslatot követi a közönséges német váltó-rendszabály intézkedéseit éz ezzel követi azon államok példáját, melyek a váltójog terén a lehető legnagyobb egységet törekszenek elérni. Hollan­dia, Belgium, Olaszhon, Spanyolország elfogadták a Code de Commeree intézkedéseit; Ausztria, Svéd­ország, Helvétia legtöbb cantonja elfogadta a kö­zönséges német váltórendszabályt, pedig ez orszá­gok a jog minden terén önálló és kitűnő törvény­alkotásokat képesek felmutatni és egyébként is féltékenyen őrzik jogrendszerük Önállóságát. Az igazságügyi bizottság helyesnek ismerte el a törvényjavaslat által elfoglalt álláspontot; mert nem zárhatta el magát azon meggyőződés elől, hogy a közönséges német váltórendszabály reei­piálása mellett, nemcsak annak tudományos becse, annak cosmopolitikus alapelvei, hanem azon élénk kereskedelmi forgalom is szól, melyben a német birodalommal az ausztriai örökös tartományok állanak. De nem helyeselhette a bizottság a törvény­javaslat készítésénél követett azon eljárást, hogy oly rendszert állított fel, mely nemcsak eltér va­lamennyi jelenleg fennálló váltótörvénynek rend­szerétől ; hanem tudományos, valamint gyakorlati tekintetben is téves szempontból indult ki. Nem követte a váltó keletkezésének, megerősítésének és fejlődésének természetes menetét; nehezítette volna a törvény áttekintését, annak gyakorlati megismerését azon körök részéről, melyek hivat­vák azt az életben alkalmazni. A bizottság ennélfogva a törvényjavaslatot uj szerkezetben és pedig oly rendszer keretében mu­tatja be, mely tudományos, valamint gyakorlati szempontból elsőbbséget érdemel. De a bizottság azonkívül tekintetbe véve hazai speciális viszonyainkat és a váltójog terén felme­rült számos haladást, valamint az élet által a né­met váltó rendszabályon kiderített számos hiányt: több uj szakaszt iktatott be a törvényjavaslatba, több szakaszt pedig fejlesztett, miután végre is kötelessége volt a bizottságnak, országunk szük­KÉPV. H. NAPLÓ 1876-78. V. KÖTET. segleteit, és az azóta felmerült tudományos fejlő­dést tekintetbe venni. Ezen eltérések t. ház, a jelentésben részletesen vannak felsorolva és indokolva s azért azokra je­lenleg itt e helyütt bővebben reflectálni felesleges­nek tartom. T. ház! Minden országnak kötelessége félté­kenyen megőrizni és fejleszteni azon ictézménye­ket, melyek a jog terén, mint a nemzeti életnek sajátságai fejlődtek ki. - Az ország szükségletei, földrajzi helyzete, né­pének jelleme, a történelmi fejlődéssel összeforrt szokások, mindezek oly tényezők, melyeket egy törvényhozó sem hagyhat figyelmen kívül: ha ál­landót, maradandót akar alkotni. Ámde a váltójog, t. ház, nem egy országnak, nem egy nemzetnek képezi sajátságát; hanem lé­nyegében nemzetközi elvekben gyökerezik és mi­ként a kereskedelem az egész világ összekötő kapcsát képezi: ugy a váltójog a forgalom meg­mérhetetlen területén leli alkalmazását. Dicső emlékű nagy hazánk fia, Deák Ferencz, az 1839 — 1840-iki országgyűlés berekesztése után mondott követjelentésében ép oly szépen, mint találóan a következőket monda: „A váltótörvények minden müveit nemzetnek köztörvényei, melyek alapvonásaikban minden nemzetnél ugyanazok." A jogügyi bizottság is ezen szempontból in­dult ki, midőn a beterjesztett javaslatot a t. ház­nak elfogadásra ajánlja és meg van arról győződve, hogy ezen javaslatnak törvényerőre emelése által, a váltó forgalom útjában álló számos akadály el­hárittatni és ez által a váltó intézmény tovább fejlődése előinozdittatni fog. Mindezek alapján bátor vagyok a t. házat arra kérni, hogy a beterjesztett javaslatot átalá­nosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. {Tetszés nyilvánítások.') Helfy Ignácz: T. ház! A szőnyegen levő törvényjavaslatot általánosságban én is elfogadom; elfogadom daczára annak, hogy a javaslatnak alapelve homlok egyenest ellenkezik azzal, a mit én czélszerünek, hazánk érdekeinek jelenleg meg­felelőnek tartok. Elfogadom főkép azért, mert két­séget nem szenved, magunk is hangoztatjuk akár­hányszor, hogy a jelenleg hatályban lévő váltó­törvény nem felel meg többé, nem annyira a fej­lődöttebb kereskedelem és iparnak, mert hisz az fájdalom jelenleg sem fejlődött, sőt bizonyos tekin­tetben hátra meni; de igen is, nem felel meg a fejlett nemzetközi forgalomnak, mely elől — igen helyesen monda a t. előadó ur, — egy nemzet sem zárhatja el magát, De habár el is fogadom a törvényjavaslatot: kötelességemnek tartom most az átalános vita al­kalmával kifejezést adni azon aggodalmaknak, me­lyeket bennem ez uj törvényjavaslat ugy, a mint n

Next

/
Oldalképek
Tartalom