Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-95
95. országos ülés február 21. 1876. 103 az állam követeléséhez jutna. Azért bátor vagyok erre vonatkozó módositványomat elfogadás végett ajánlani. Gulner Gyula jegyző: (olvassa a módositványt.) Az 56. § 4-ik bekezdésének 2-ik sorában 3 helyett 2 tétessék; a 7. bekezdés után tétessék : a lefoglalt tárgy csak azon esetben szállítandó el: ha a szállítási költség a becsérték 10°| o-át meg nem haladja. Széll Kálmán pénztigyminister: T. ház! Nagyon sajnálom, de a beadott módositványok egyikéhez sem járulhatok hozzá. Nem járulhatok hozzá ahhoz, hogy az árverési költség 3°! 0-ről 2°J rj-re szállittassék le, azért: mert az' eddigi tapasztalás szerint a 2° 0 nem volt elégséges az árverési költség fedezésére. Egy kimutatást van szerencsém a t. képviselő ur kegyes figyelmébe ajánlani, a mely meggyőzőleg bebizonyítja azt, hogy a 2%, a mi eddig szokásban volt: nem volt elégséges. Miután pedig az államnak arra rá kellett fizetni: egészen igazságosnak tartom, hogy 3°j 0-re emeltessék, hogy az állam ne fizessen azon adózók zsebéből, a kik rendesen fizetik az adót. azok helyett, a kik rósz fizetők. Azt hiszem, hogy a végrehajtási költségeket mindig az illetőnek kell viselni, ez olyan axióma, a mely meg nem támadható és a világ minden törvényeiben benne is van És így mihelyt bebizonyítható, hogy a 2°! 0 nem elég: akkor igazságos, hogy a 3°! 0-re emeltessék. Hogy e dij átalánosságban van felvéve, az épen az illető adózók érdekében van és épen azon szegény adózók érdekében van sokszor; mert az által néha kevesebbet fizetnek, mint különben fizetnének, ha a végrehajtási költségek és napidíjak esetről esetre állapíttatnának meg. Méltóztassanak felvenni, hogy egy 300 frtos tárgy után valaki a zálogolásért fizet 2 frtot, az árverésért 3 frtot, tehát összesen 5 frtot, Hogy ha külön állapíttatnának meg a költségek: bizonyára ennél többet, talán 15 frtot kellene fizetni. Ez ellen inkább panaszkodhatnának a nagyobb adófizetők; mert ezeknél néha csakugyan nagyobb összeget tesz ki ezen végrehajtási költség, mint a mennyit az államközegek felszámítanak, hogy ha más eljárás követtetnók. Tehát inert ezt átalában véve igazságosabbnak, helyesnek, méltányosnak tartom: azért az átalános, a pauschalis rendszert fogadtam el itt is; de ezt aztán már alább szállítani, mint a mennyibe az államnak kerül, nem lehet. 1871-től 1874-ig négy éven keresztül egész 400.000 frtot fizetett rá az állam-kincstár a zálogolási költségekre: mert zálogolási költségeknél annyival jött be kevesebb, mint a mennyibe az államnak került. Ezen tapasztalásból indulva ki, hoztam a 3 krt javaslatba, hogy a rendes adózó ne fizesse a rendetlen adózó költségeit. A mi a szállítási költségek megszorítását illeti, mert azt ozélozza a módositvány: engedelmet kérek, ne méltóztassék mindig olyan akadályokat felvetni akarni, mik az exeeutiók folyamát megszüntetik, hosszabb időre halasztatják s majd nem lehetetlenné teszik. Ha most 10° jo-et teszünk mint költség-maximumot be a törvénybe, s azt mondjuk, hogy azon alól nem lehet ingóságot exequálni: akkor sok esetben lehetetlenné lesz téve a végrehajtás. Pedig szenvedjen mindenki azért, mit nem fizet az államnak Ha a t. képviselő ur az előbbi §-ban szíveskedett elfogadni azt, hogy az adózók és a kincstár érdekében a kisebb községekből nagyobbakba elszállíttassanak az ingóságok : méltányos, hogy a szállítási költségeket is fizesse az illető; mert az állam azt nem fizetheti. Minden megszorítás kártékonyán hatna e tekintetben. Ha nem jönne be a szállítási költségből a tárgy értéke sem, vagy ha a szállítási költség felüti az adó-tartozást: akkor az illető adózónak, sőt magának az államnak is jól felfogott érdekében nem fognak executiót eszközölni. Ha eddig megtörtént: épen azért javítunk a törvényen, hogy ezután ne történhessék meg. Épen ezért tettük az igen sokszor alaposan ezen általam is kifogásolt közegek helyébe a községi orgánumokat, Ezek azt hiszem, visszaéléseket nem fognak elkövetni: kérem azért a szöveg megtartását. Elnök: Az 56. §. ellen két módositvány adatott be. Gulner Gyula jegyző: (olvassa a Rsmete Géza és Mocsáry Lajos módosításait.) Elnök : Akik méltóztatnak elfogadni az 56. g-t a pénzügyi bizottság szövege szerint: méltóztassanak felállani. (Megtörténik) A többség elfogadja, s így a módositványok mellőztetnek. Gulner Gyula jegyző: (olvassa az57. §-/.) Vidovics Ferencz : T. ház! Ezen szakasz utolsó bekezdésében az mondatik, hogy a szolgabiráknak a végrehajtásnál járó illetményeit a pénztigyminister áfalányképen is megállapíthatja. Én azt hiszem, hogy ezt igazságosan kivinni majdnem lehetetlen. Mert lehet szolgabírói járás, melyben ritkán fordul elő árverés és lesz oly járás, hol igen gyakran fordul elő. Azt hiszem tehát, hogy ezen utolsó bekezdés kihagyható, annál inkább: inert a végrehajtást szenvedő nem tarthat attól, hogy a szolgabíró nagy költségeket számit föl; mert ezen §. c) pontjában meg van mondva, hogy a napidíj és útiköltség csak egyszer számitható föl, még akkor is, ha a szolgabirák székhelyükön kivül ugyanazon helyen és időben több végrehajtást teljesítenek. Bátor vagyok ily értelemben szövegezett indítványomat benyújtani. B. Orbán Balázs jegyző: (olvassa Vidovics Ferencz indítványát.) Ezen szakasz végső bekezdése hagyassék ki.
