Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-95
JQ2 95. országos ülés februftr 21. 1876Elnök : Itt is azt kérdem, méltóztatik-e a t. ház az 55. szakasz második pontját a tett módogitványok ellenében a pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni ? Azok. kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A szakasz 2. pontja a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, fogadtatván el: a módositványok mellőzve vannak. Következik Mocsáry képviselőnek a harmadik pontra tett módosítása. Gulner Gyula jegyző: (olvassa Mocsáry Lajos módositványát.) Elnök: Itt is azt kérdem a t. háztól, méltóztatik-e az 55. §. harmadik pontjának d) bekezdését Mocsáry módositványa ellenében a pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni. A kik elfogadják , azokat kérem méltóztassanak felállani. (Megtörteink.) Elfogadtatott a pénzügyi bizottsági szövegezés és igy Mocsáry képviselő ur módositványa mellőzve van. A negyedik pontra is Mocsáry képviselő ur adott be módositványt. Gulner Gyula jegyző: (Újra felolvassa Mocsáry Lajos módositványát.) Elnök: A képviselő urnák a negyedik pontra tett módositványa hason értelmű lévén a harmadik pontra tett módositványával, inety mellőztetett, ngy hiszem, hogy az itt is mellőztetik és a pénzügyi bizottság szövegezése fogadtatik el. (Helyeslés.) Hátra van még azon mődositváuy, melyet a hetedik ponthoz Széll Kálmán pénzügyminister adott be. Gulner Gyula jegyző: (Újra felolvassa Széll Kálmán módositványát) Elnök: Méltóztatik a t. h tíz a 7. pontot, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint a tett módositvány ellenében elfogadni. (Nem!) IJgy látom ez nem fogadtatik el és igy azt hiszem a t ház elfogadni méltóztatott Széll Kálmán módositványával a 7. pontot. (Helyeslés.) Ekképen, minthogy az 55. szakasznak többi pontja ellenében módositványok nem adattak be : az 55 szakasz az elfogadott módosítással együtt elfogadtatott. Gulner Gyula jegyző: (olvassa az 55. szakaszt.) Remete Géza: T. ház ! Miután az 56. §-ban a megintési költségek a megintést kézbesítő s az azt kiállító községek közt oszlik meg : bátor vagyok ezen intentiót kifejező módosítást beadni. Gullier Gyula jegyző: (olvassa a módositványt) Az 56. §. 4-ik sorában e szó „megintés" után tétessék „kiállítása és" Mocsáry Lajos: T. ház! Az 56. §-ranézve két tekintetből van észrevételem. Az egyik arra vonatkozik, hogy itt az árverezési illeték 2, krajczár helyett 3 krajczárban van megállapítva. Én azt hiszem, hogy az árverezési költségek fedezésére az államnak 2 krajczár elegendő és e szerint az illeték felemelését egyátalában nem találom indokoltnak ; miután nem óhajtom a népnek terhét azon nagy adóemelések után, a melyek behozattak, még nagyobbá tenni: kérem a 3 krajczár helyett a 2 krajczárt elfogadtatni. Ez az egyik. A másik a szállítási költségekre vonatkozik, azon esetekben, midőn a lefoglalt tárgyakat más helyre kell átszállítani. Ennél az eljárásnál fordulnak elő a legnagyobb visszaélések, olyanok, a melyek nyíltan ellentétben vannak magának ezen most tárgyalás alatt levő törvényjavaslatnak azon rendeletével, a mely szerint az oly tárgyak, a melyeknek átadása által az adókötelezetteknek nagyobb kár okoztatnék, mintsem az adóhátralék fedezésére szükséges, amennyire lehet megkíméltessenek. A törvénynek ezen rendelete rontatik le az által, hogy ha nem állapittatik meg bizonyos módozat, nézetem szerint bizonyos hányad arra nézve, hogy a szállítási költségnek mennyinek szabad lenni, ugy hogy az exequálfnak nagy és haszontalan kár ne okoztassék. Gryakran megtörténik ugyanis, hogy az elszállítása kevésbé értékes tárgyaknak szintén elrendeltetik s történik ez messzire, rósz utón, drága fuvarosok felfogadásával s gyakran megtörténik, hogy az ilyen fuvarozási költség felemészti az egé'sz becsárt és a tárgyat ugy, hogy alig marad valami az adókötelezett tartozásának lerovására. Sőt hallottam oly eseteket, hogy még a költségek sem kerültek ki és igy a defiezittel szaporodott az adókötelezettnek tartozása. A pénzügyminister ur azt méltóztatott mondani, hogy speciális adatokat kivan ily esetek bebizonyítására, hogy oly tetemes költségek fordulnak elő és ily visszaélések történnek. Azt hiszem, hogy köztudomású dolog ez és ép azért nincs arra szükség, hogy a pénzügyminister urnák részletes adatokkal szolgáljak; hanem épen egy más alkalommal már voltam bátor felhozni egy esetet és most is hivatkozom rá, inert emlékezetemben van. Ugyanis Hevesmegyében Bátor nevű faluban törtónt az meg, hogy egy adózónak lefoglaltatott a szénája és megbecsültetett 18 frtra, elvitték Egerbe, fogadtak szekerest, a fuvar került 15 frtba, ugy hogy a széna értékéből a tartozás törlesztésére maradt 3 frt. Ez gyakori eset, ehhez hasonló számtalan példát lehetne idézni. Én tehát arra volnék bátor kérni a t. házat, hogy méltóztassék valami határt szabni ezen viszszaéléseknek: méltóztassék megállapítani bizonyos hányadot, hogy azon esetben, midőn fuvarozni kell á tárgyat, a fuvarköltség a becsárnak micsoda hányadát érhesse el. Nézetem szerint azon esetben, ha a fuvarköltség a becsárnak is 10"j o-jét teszi: csakugyan nem érdemes haszontalan kiadásokat okozni és ez által megrontani az illető adókötelest a nélkül, hogy
