Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-95

JQ2 95. országos ülés februftr 21. 1876­Elnök : Itt is azt kérdem, méltóztatik-e a t. ház az 55. szakasz második pontját a tett módo­gitványok ellenében a pénzügyi bizottság szövege­zése szerint elfogadni ? Azok. kik elfogadják, mél­tóztassanak felállani. (Megtörténik.) A szakasz 2. pontja a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, fo­gadtatván el: a módositványok mellőzve vannak. Következik Mocsáry képviselőnek a harmadik pont­ra tett módosítása. Gulner Gyula jegyző: (olvassa Mocsáry Lajos módositványát.) Elnök: Itt is azt kérdem a t. háztól, mél­tóztatik-e az 55. §. harmadik pontjának d) bekez­dését Mocsáry módositványa ellenében a pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni. A kik el­fogadják , azokat kérem méltóztassanak felállani. (Megtörteink.) Elfogadtatott a pénzügyi bizottsági szövegezés és igy Mocsáry képviselő ur módosit­ványa mellőzve van. A negyedik pontra is Mo­csáry képviselő ur adott be módositványt. Gulner Gyula jegyző: (Újra felolvassa Mocsáry Lajos módositványát.) Elnök: A képviselő urnák a negyedik pontra tett módositványa hason értelmű lévén a harmadik pontra tett módositványával, inety mellőztetett, ngy hiszem, hogy az itt is mellőztetik és a pénzügyi bizottság szövegezése fogadtatik el. (Helyeslés.) Hátra van még azon mődositváuy, melyet a hete­dik ponthoz Széll Kálmán pénzügyminister adott be. Gulner Gyula jegyző: (Újra felolvassa Széll Kálmán módositványát) Elnök: Méltóztatik a t. h tíz a 7. pontot, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint a tett mó­dositvány ellenében elfogadni. (Nem!) IJgy látom ez nem fogadtatik el és igy azt hiszem a t ház elfogadni méltóztatott Széll Kálmán módositvá­nyával a 7. pontot. (Helyeslés.) Ekképen, minthogy az 55. szakasznak többi pontja ellenében módo­sitványok nem adattak be : az 55 szakasz az el­fogadott módosítással együtt elfogadtatott. Gulner Gyula jegyző: (olvassa az 55. szakaszt.) Remete Géza: T. ház ! Miután az 56. §-ban a megintési költségek a megintést kézbesítő s az azt kiállító községek közt oszlik meg : bátor va­gyok ezen intentiót kifejező módosítást beadni. Gullier Gyula jegyző: (olvassa a módosit­ványt) Az 56. §. 4-ik sorában e szó „megintés" után tétessék „kiállítása és" Mocsáry Lajos: T. ház! Az 56. §-ranézve két tekintetből van észrevételem. Az egyik arra vonatkozik, hogy itt az árverezési illeték 2, kraj­czár helyett 3 krajczárban van megállapítva. Én azt hiszem, hogy az árverezési költségek fedezésére az államnak 2 krajczár elegendő és e szerint az illeték felemelését egyátalában nem találom indo­koltnak ; miután nem óhajtom a népnek terhét azon nagy adóemelések után, a melyek behozat­tak, még nagyobbá tenni: kérem a 3 krajczár he­lyett a 2 krajczárt elfogadtatni. Ez az egyik. A másik a szállítási költségekre vonatkozik, azon esetekben, midőn a lefoglalt tárgyakat más helyre kell átszállítani. Ennél az eljárásnál for­dulnak elő a legnagyobb visszaélések, olyanok, a melyek nyíltan ellentétben vannak magának ezen most tárgyalás alatt levő törvényjavaslatnak azon rendeletével, a mely szerint az oly tárgyak, a me­lyeknek átadása által az adókötelezetteknek na­gyobb kár okoztatnék, mintsem az adóhátralék fedezésére szükséges, amennyire lehet megkímél­tessenek. A törvénynek ezen rendelete rontatik le az által, hogy ha nem állapittatik meg bizonyos módozat, nézetem szerint bizonyos hányad arra nézve, hogy a szállítási költségnek mennyinek szabad lenni, ugy hogy az exequálfnak nagy és haszontalan kár ne okoztassék. Gryakran megtör­ténik ugyanis, hogy az elszállítása kevésbé érté­kes tárgyaknak szintén elrendeltetik s történik ez messzire, rósz utón, drága fuvarosok felfogadásá­val s gyakran megtörténik, hogy az ilyen fuva­rozási költség felemészti az egé'sz becsárt és a tárgyat ugy, hogy alig marad valami az adóköte­lezett tartozásának lerovására. Sőt hallottam oly eseteket, hogy még a költségek sem kerültek ki és igy a defiezittel szaporodott az adókötelezett­nek tartozása. A pénzügyminister ur azt méltóztatott mon­dani, hogy speciális adatokat kivan ily esetek be­bizonyítására, hogy oly tetemes költségek fordul­nak elő és ily visszaélések történnek. Azt hiszem, hogy köztudomású dolog ez és ép azért nincs arra szükség, hogy a pénzügyminister urnák részletes adatokkal szolgáljak; hanem épen egy más alka­lommal már voltam bátor felhozni egy esetet és most is hivatkozom rá, inert emlékezetemben van. Ugyanis Hevesmegyében Bátor nevű faluban törtónt az meg, hogy egy adózónak lefoglaltatott a szénája és megbecsültetett 18 frtra, elvitték Egerbe, fogadtak szekerest, a fuvar került 15 frtba, ugy hogy a széna értékéből a tartozás tör­lesztésére maradt 3 frt. Ez gyakori eset, ehhez hasonló számtalan példát lehetne idézni. Én tehát arra volnék bátor kérni a t. házat, hogy méltóztassék valami határt szabni ezen visz­szaéléseknek: méltóztassék megállapítani bizonyos hányadot, hogy azon esetben, midőn fuvarozni kell á tárgyat, a fuvarköltség a becsárnak mi­csoda hányadát érhesse el. Nézetem szerint azon esetben, ha a fuvar­költség a becsárnak is 10"j o-jét teszi: csakugyan nem érdemes haszontalan kiadásokat okozni és ez ál­tal megrontani az illető adókötelest a nélkül, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom