Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-72

i 72. •VMágoi ttie* január IS 1876. 89 ditott, s a melyet magam sem nevezhetek sze­rénységnek. Mólyen tisztelt barátomat Sennyey bárót egészségi állapota valószínűleg meg fogja akadályozni abban, hogy a házszabályok adta jo­gával, a zárszóval élhessen, s*azért én merészked­tem még oly ideáknak is védelmére kelni, s oly érveket is kifejteni, melyek biztos védőt és biztos támadót csak ő benne találtak volna ; de hát az ember a szükségben nem igen segíthet magán máskép. És most t. ház! engedjen meg még egy pár észrevételt. (Halljuk l) Önök a kormánypárt ré­széről azzal vádoltak minket ezen egész vita alatt, hogy mi bureaueratiát, centralisatiót akarunk és hogy radiealisabbak vagyunk, mintsem conserva­tiv hajlamainkkal megférne. Igenis, mi a bureau­cratianak egy bizonyos mértékét szükségesnek tartjuk: mert nem hunyunk szemet két dolog előtt; az előtt, hogy a modern administratió igényei oly nagyok, hogy szakembereket és teljes odaadást követelnek és hogy azon vagyonos osztály, mely —-ha nagyobb számmal alkalmazhatnánk az ad­ministratióban, pótolhatna ott sokat — legalább azon nagyobb számban rendelkezésünkre nem áll. Igenis, mi a oentralisatiónak egy bizonyos fokát is akarjuk : mert akarjuk a magyar állam­nak hatalmát és hatályát; de akarjuk csak azon határokig, meddig az állam kormányzatának pa­rancsoló érdekei terjednek, s a mi ezeken kivül áll : azt az önkormányzat által az állainközegek minden túlkapásai ellen erősen védve kívánjuk látni. Igenis ezen és más ilyetén eszmék elérése czéljából mi nem irtózunk épenséggel a radicali­sabb eszközöktől sem, ámbár nem tagadjuk el conservativ hajlamainkat. Lassúság, t. ház, és félreismerése annak, hogy bizonyos reformokra szükség van: nem a conservatismusnak jellege. Fel­ismerni, ha egy intézménynek formája kezd el­avulni és akkor gyökeresen megváltoztatni alakját, azért, hogy a lényeget és a czélt megmenthessük: ez nem ellenkezik semminemű józan conservativ politikával. Ellenben legyen szabad kérdeznem, hogy hát mit akarnak önök ? Mit akarnak különösen ez esetben, mit azon csillogó elnevezésnek zászlója alatt, melyet önök maguknak választottak ? Önök ingnorálják a különféleséget a városi és a megyei elem közt és ezt modern eszmének hirdetik. Önök egy dicasteriumot akarnak teremteni, a mely las­sítani fogja mindenesetre és hatálytalanabbá tenni a közigazgatást és önök ugyanazon dicasterium számára sequestrálnak az autonóm ügyekből és az ellenőrzésből, a melyet a törvényhatóság kö­zönsége volna hivatva teljesíteni. Én t. ház, elismerem, noha a conservativ haj­lamokat nem tagadom, hogy azon szó szabatosan KÉPT. B. NAPLÓ 1875-78. IV. KÖTET. mi reánk nem alkalmazható és ugyanezen érvnél fogva én azon eljárást, a melyet önök ma követ­nek : nem is akarom liberálisnak nevezni; én nem nevezem azt semmi egyébnek, mint egy tör­vényhozázi tévedésnek, (Mozgás) a mely sulyos­bittatik azon statarialis eljárás által, a mely ezen törvénynek gyors keresztülvitelére alkalmaztatik. 1870-ben, midőn Rajner Pál belügyminister urnák törvényjavaslatát tárgyaltuk, a mostani igen t. kereskedelmi minister ur indítványt nyújtott be a házhoz, a melyben a tárgyalás elhalasztását kérte: kiemelvén, hogy mennyire szükséges az ily esz­mék hosszabb megórlelése, és mennyire szükséges különösen az. hogy nálunk, hol az angol meetin­gek szervével nem rendelkezünk, azon testületek, melyek e szerepet játszák a közéletben, nyilatkoz­hassanak a törvényhatóságok és hogy ezt be kell várni. Az igen t. kereskedelmi minister úrról tud­juk mindnyájan, hogy ő az akkori pártjának egyik fő-főszólója volt. ismerjük azon baráti viszonyt is, a mely őt a ministerelnök úrhoz mindig kötötte, és igy feí nem lehet tenni, hogy nem történt volna indítványa közös megegyezéssel. Azért kénytelen vagyok csodálkozásomat kijelenteni, hogy a mi­nisterelnök ur most ezen akkori nézetétol annyira' eltért és most a törvényhatóságoknak nem akar többé alkalmat szolgáltatni arra, hogy ezen tör­vényjavaslatot megvitathassák. Különben t. ház, a vita végén vagyunk; ezek oly panaszok, a melyeknek tulajdonképen czéljok nincs : mert hiszen Várady Gábor t. kép­viselő ur megmondta nekünk a vita elején, hogy a nézetek meg vannak állapodva, hogy a dolog keresztül fog menni és hogy megváltoztatása, vagy elejtése többé nem várható. Én tehát megadom magamat és registrálom ezen törvényt, mint a szabadelvű párt első nagyobb törvényhozási té­nyét, mint a fusió első gyümölcsét. (Tetszés, a szélső jobboldalon.) Részemről azt nem fogadom el a részletes vita alapjául ós elfogadom a t. barátom b. r S-ennyey által beadott határozati javaslatot. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélső jobboldalon) Szilágyi Dezső: T. ház! Elnök: Gondolom, a t. képviselő ur félre­magyarázott szavainak helyreigazítása végett kí­ván szólni. Szilágyi Dezső: Az érdemre nem kívánok felelni ; csak két állítását t. barátomnak, mely en­gem annyiban érint a mennyiben azt mondja, hogy a t. túlsó oldal programmjába oly pontokat magyaráztam bele, melyek abban nem voltak, te­hát lnbás, téves dolgokat fogtam rá: mondom ezen állítását akarom kiigazítani. Az első szerinte téves dolog, melyet én állítottam, — úgymond — az, hogy a kormány által a megye élére állított felelős kormányzó az ő javaslatuk szerint eílen­| őrzi az administratiót a törvényhatóságok terén 1?

Next

/
Oldalképek
Tartalom