Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-71

60 71. országos ülés január 17. 1S76. vagyok, mind a mmisteriumnak megnyerte, mind pedig a képviselőházban képviselői állásra behozni segített. A t. képviselő urnák egész okoskodása egészen a körül forog, hogy demonstrálja, hogy ezen törvény nem a politikai centralisátióra vezető törvény, sőt inkább az önkormányzatot minden tekintetben, minden agressió ellen biztosítja. T. képviselőház ! ennél nagyobb diadalt az önkormányzat eszméje nem ülhet soha édes hazánkban, mint az által, hogy azok, kik a politikai centralisátiónak oly hívei, mint Szilágyi Dezső képviselő ur maga : kénytelenek az önkormányzat köpönyege alatt e törvényjavaslatnak törvénynyé emeltetéséhez ékes szónoklataikkal, hatalmas beszédeikkel és argumentumaikkal hozzájárulni, (Ugy van! a szélső bal felöl.) Hivatkozni méltóztatott t. képviselőtársamnak jeles, tudós férfiakra. Hivatkozott Anglia, Amerika példájára. Tisztelem, respeetálom az angol. az amerikai constitutionalismust; de én oda menni nem kívánok; mert ugy vagyok meggyőződve t. képviselőház, hogy a magyar constitutionalismus oly erős, oly rendithetlen alapon áll, mint semmiféle constitutió a világon. Azt csak respectálni kellett volna, azt csak megtartani kellett volna, azt nem megtámadni, hanem a kor igényéhez képest fejleszteni kellett volna: és ez lett volna a legboldogabb, a legnagyobb szabadságot élvező országa Európának. Engedje meg a t. képviselő ur, hogy ép ezzel kapcsolatban felhozom neki, hogy hát hiszen méltóztatott magasztalni Anglia, méltóztatott magasztalni Amerika constitutionálismusát; csakhogy függetlenségüket fegyverrel kivívják Amerika egyesült államai: 7—8 esztendeig kellett ama chartát védeni, fegyveres erővel védeni néhány ezer mértföldnyire lórő ellenségeitől, az angol nemzettől; mig mi az ország constitutionálismusát a megyék erős várai mögé vonulva vissza, íme 300 év óta védjük azon ellenség ellen, mely a. kertek alatt itt a szomszédban kovácsolja fegyverét ellenünk ; és megvédték a magyar alkotmányt a megyék Bécsnek és a germamsatiónak hatalma ellen. Én, t. képviselőház, Magyarország constitutióját nem cserélem fel semmiféle constitutiójával a világnak és a megyei rendszerre, a municipiumok erejére, azon erős várakra bazirozva hittem volna legbiztosabban megvédhetni a magyar szabadságot. (Igaz! ugy van \ a szélső baloldalon) Én egy nagy statusférfiunak néhány szavát fogom t. képviselőház, felolvasni, kit, tudom ép oly tiszteletben tart mindenki, mint én, és kinek itt lerakott elvei nemcsak a t. képviselő ur által kétségbe nem vonatnak, hanem épen az imént Simonyi Ernő t. barátom jeles beszédében Somssich Pál érdemes képviselőtársam egyik munkájára vonatkozva, a legszebb harmóniában vannak. (Olvas) „Az angolok tudják, mi a parlamenti rendszer, annyira tudják, hogy a constitutionalismus elvével tökéletesen nulliíikálják a monarchikus elvet; de azért nem ismernek el omnipotentiát a parlament többségében sem ; hanem ismerik az angol emberrel vele született jogokat, ós ezek közt az önkormányzat szent jogát az egyénnél, az egyesülés szabadságában, a községekben és municipiumokban, a melyekhez a parlamentnek nyúlnia nem szabad, és melyekhez nyúlni nem is mer : mert tudja, hogy a szabadságára féltékeny nép az ő omnipotentiáját nem kevesebb határozottsággal utasítaná a kellő határok közé, mint magát a királyi omnipotentiát, mit Angliának egykori lord cancellárja a szabadság egyedüli garantiájának nevez." Azt hiszem, hogy itt megállhatok és ezek fölött többet elmélkedni nem szükséges. Az 1867. kiegyezés után végig nyargalt a hazában a kormány hivei által terjesztett azon féltékeny gyanakodás, hogy íme csak a megyék csöndességben maradjanak, mert a megyéket az uj kormány így meg ugy fogja contumacirozni, és miért volt ez V éppen azért, mert érezte a kormány, a képviselőház többsége, hogy a kiegyezés nem a nemzet valódi akarata szerint hajtatik végre, és jól tudta, hogy midőn egy ily status-charta a nemzet nagy részének hozzájárulása nélkül készült el : a legelső tűz, mely kigyúlni fog, a megye termében fog füstölögni. Es ime. azon megyének, a melynek én magamat fiának vallom, Hevesmegyének egy határozatára, mely annyira nem volt törvénytelen, hogy épen a mostani belügyminister ur Tisza Kálmán vette az ügy védelmét kezébe és a kormányt vád alá helyeztetni kérte : királyi biztos küldetett ki. Az nem volt baj, hogy a kormány és megye közt régebben conflictusok támadtak ; mert annak tovább fejlődésétől tartani nem kellett ; hanem ujabb időben a kormány maga idézte elő a conflictust, és kétszer királyi biztos küldésével tíz hónapon át contumacirozta a megyét. Es mi lett az eredmény? A ministerium bevallotta, hogy mindezen összeütközések esak oda redukálhatok, hogy a megyének jogköre és a ministeriumnak hatásköre törvény által kellőleg demarkálva nem volt. Nem ugy van t. ház. Az 1848. III. törvénynek ugy hiszem 32. §-a. a mely ministeri felelősségről szól, épen 4. pontjában azt mondja, hogy a minister felelős csak oly rendeletekért, tettekért, vagy oly dolog mulasztásáért, a mely a törvény rendes eszközeivel elhárítható nem volt. Miért volt tehát szükséges conflictusokat előidézni, midőn a ministerium a mondott törvényczikk 32. §-a által extra ictum helyeztetik, mert rendes esz-