Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-71

71. országos ülés január 17. 1876. 59 előtt tud meghajolni, ha az igazságon alapszik. És én nem is habozom kimondani azon meggyőző­désemet, hogy ezen ministerium, melyet megala­kulásakor az ország roppant többséggel üdvözölt. s folytonos bizalommal övez körű]: azon perezben elvesztené a bizalmat, a melyben erélyt nem tudna tanúsítani ideben az aclministrativ ügyekben ép ugy, mint oda kün az úgynevezett nemzetközi kérdésekben. Én az erélyt mindig tiszteltem, be­esültem és — ismétlem — én is megvonnám bizalma­mat azon ministeriumtól, a mely, mig a jog te­rén áll : habozást gyengeséget tanúsítana a kellő szigor és erély helyett. (Helyedét és a szélső bal felöl felkiálltasok : Elvárjuk !) Szabadka város képviselője Mukics Ernő t. barátom felsorolta azon visszaéléseket, melyeket az adóhivatalnokok a luxusadó kivetésénél, s az adóvégrehajtásnál elkövetnek, s nehezteli, hogy ezek is tagjai lesznek a közigazgatási bizottságnak. Én t. ház nagyon jól tudom azt, hogy történ­nek sok helyen visszaélések; de azt is tudom nagyon jól, hogy a pénzügyminister innen a központból a messze távoli vidékeken elkövetett visszaéléseket sem ellenőrizni, sem rögtön megszüntetni, vagy épen megakadályozni nem képes. De azt kérdem t. barátomtól: nem épen ezen törvényjavaslattal ezéloztatik-e ezen visszaélések meggátolása ? És én azt hiszem, hogy épen ezen törvényjavaslat, melyet ő nem fogad el: fogja ezen létező bajokat megszüntetni, a sérelmeket orvosolni, szóval e törvényjavaslat lesz a, baj biztos eorrectivuma. (Helyeslés a középen.) És ón t. ház azt hiszem, hogy az önkormányzati jog e törvényjavaslattal csak tágittatni fog, legnevezetesebb ügyek a megye jog-körébe vonatnak, sínért azt látom, hogy a megyei autonómia csak tágittatik: ennélfogva én ezen tör­vényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfo­gadom ; de elfogadom azon reményben, hogy a megyei tisztviselőknek qualificatiója a legszigorúb­ban fog keresztülvitetni, s ezt, mint legfőbb kel­léket hangsúlyozni bátor is vagyok. (Élénk helyes­lés a középen.) Németh Albert : Mélyen t. ház! Sokáig tűnődtem és töprenkedtem a fölött, hogy ugyan mivel hasonlítsam össze az itt elmondatni szokott dictiókat és én magamon kezdve azon hasonlat alkalmazására jutottam, hogy ez olyan forma, mint a nép nyelvén járó egy traditió hagyománya, t. i. a Lucza székének elkészítése. Lueza napján hozzá fog az illető a szék elkészítéséhez és min­den nap kötelesrajtaegy bizonyos száinu vágást,igazí­tást, idomitást tenni. Én is igy vagyok vele. Neki készültem e nagyfontosságú vitának és mióta az megindult: mindennap volt mit róla lenyesni, lemetszeni, ugy hogy már most ismét ott állok, hogy a nyers anyag, a miből azt készíteni óhaj­tottam, van előttem. A szombati ülésben, midőn Szilágyi Dezső igen t. képviselő ur elmondá ama nagyterjedelmű ékes szónoklatot: ismét tettem a Lucza-szókén vá­gásokat, hogy majd ő utánna következve, felhasz­náljam a sorsnak azon véletlen ajándékát, hogy az uj doctrináer iskola nemcsak növendékét, ha­nem immár egyik igen érdemes tanárát a régi megyei iskola rozsdás kardu, de azért a tusát bár kivel mindig elfogadni kész öreg katonájával szem­beállítsam És ime t. ház! ezen áhítatos szán­dék meghiúsult azon oknál fogva, mert nem tartom loyalis eljárásnak azokat, — lehet — a játszi ész szi­porkázásával őt megsebezhető fegyvereket 24 óra múlva használni. És igy engedje meg a t. kép­viselő ur. ha ón is egész objectivitással az általa mondottak czáfolatába bocsátkozom. Mielőtt ezt tenném, mégis engedje meg nekem igen t. kép­viselőtársam, hogy én neki emlékébe hozzam, mi­ként Demosthenes magasztalva azt irja Spartáról, hogy ott a közíurvek megvitatásánál mindenki szabadon előadhatta véleményét; hanem midőn a törvény meg volt hozva, azoknak volt kötelessé­gük első sorban azon törvényt magasztalni, a kik azt ellenezték. T. képviselőtársam ennél is tovább megy; mert mielőtt e törvény meghozatott volna, itt a vita folyamában minden törvényt, melyet a kormány beterjesztett, akkor midőn élesen meg­támadta Tisza Kálmán akkori ellenzéki vezérnek álláspontjából a kormány ellen felhozott centrális­tikus tendentiája ellen intézett vádakat, azokat ép oly hévvel, ép oly szép dialectikával védelmezte, mint tegnapelőtti napon : most már, mint főspee­eherje — a kormánypártnak a í. belügyministernek a ház elé terjesztett és másra nem, mint a poli­tikai centralisatióra vezető eme törvényjavaslata mellett kardoskodni méltóztatott. Azt mondja t. képviselőtársam a jobboldali ellenzéknek, ide jegyeztem még szombaton, tehát minden ildoinosság és discretió mellett jogosítva vagyok ma elmondani, hogy a kormány mindig a közérdek köpenyét használja, midőn saját czélját elérni akarja. Szilágyi Dezső (közbeszól): Minden párt ezt teszi! Németh Albert : Én azt hiszem, hogy ha ezen vád onnan jön, annak refutátiójára nincs szüksége épen a t. képviselő urnák, mert ugy va­gyok meggyőződve, hogy midőn a kormány mi­nisteri tanácsosnak kinevezte Szilágyi Dezső urat, és midőn ugyanakkor őt. mint ismeretlen egyéni­séget befolyásával Gyula-Fehérvártt megválasz­totta : akkor nem a közérdek köpenyét használta a kormány; (Derültség.) hanem valóban a köz­érdeknek szolgálatot tett az által, hogy oly mun­kaerős, szorgalmas ministeri tisztviselőt, mint a minőnek én épen Szilágyi urat személyesen mi­nisteriális hivatalnoki korából ismerni szerencsés 8*

Next

/
Oldalképek
Tartalom