Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-71

56 71. országos ülés január 17. 1876. tartja: ám legyen hite szerint; de ón ezt nem fo­gadom el. A tizennyolczadik szónok Szivák Imre ur azt állította, hogy ő ismeri a megyei életet. Igaz, hogy ismeri: mert ugy tudom, hogy 1850-ben született. — S állitja továbbá, hogy örvend azon, hogy az adókezelés minden ága a község kezébe tétetik le. Már bocsásson meg: ö falusi jegyző nem volt, és azt hiszem, hogy én itt illetékeseb­ben beszélhetek. T. ház! Ugy gondolatnak nagyon szép dolog az, hogy minden terheket a községekre ruházzunk át; hanem a gyakorlati élet az ellenkezőt bizo­nyítja ; bizonyítja azt, hogy a falusi jegyző egye­dül némely községben azon értelmiség, a ki hi­vatva van a kormány rendeleteit, a megye vég­zéseit végrehajtani nemcsak, hanem, hogy az adó­hivatalnak ezer meg ezer irányban érkező meg­keresvényeinek érvényt szerezni. Ha most már t. ház még az adó behajtásával is a jegyzőt fogja a. kormány — ez egyetlen embert — terhelni: akkor elmondhatom, hogy egy községben egy jegyző nem elég ; hanem kell legalább is kettő­három . s még akkor is kitesszük a szegény jegyzőt azon kellemetlen helyzetnek, hogy tudni­illik ugy lesz, mint a Mohamed koporsója az ég ós a föld közt. Alulról fogja a nép nyomni, mert megexequálja, s legtöbb esetben a földes ur. mert az leginkább adós; felülről pedig azt mondja neki az adófelügyelő, hogy elmehetsz. Legyen meggyőződve Szivák képviselő ur. hogy ezt neki küldői nem fogják köszönettel venni: mert épen ott Fólegyházán hallottam, hogy óriási teher há­ramlik a községekre ugy, hogy az állam szolgája lesz, még is a község fizeti tisztviselőit. T. Szivák képviselő nr a közigazgatás minél kidomhorodottabb íiiaku fejlődése érdekében már közigazgatási kathedrát is kér felállíttatni az egye­temen. Én teljesen osztozom a t. képviselő ur e részbeni óhajtásában, a mennyiben ez az ő maga szempontjából talán egészséges dolog lenne mert, miután oly nagyon ismeri a megyei életet: meg lehet, hogy egy ilyen kathedra betöltésére aspirál. Önök, t. képviselő urak, emlékezni fognak az ország egyik alispánjára, ki syntaxist végzett csu­pán, és olyan lánglelkü apostola volt a szabad­ságnak és ostora a zsarnokságnak, hogy neve ma is él hazánkban. Az isicola mindig csak alap, melyre, ha rá nem építünk, mesterek nem leszünk. És én tagadom, hogy ha fölállittatnék is a közigaz­gatási kathedra: az onnan kilépő, alig pelyhedző fiatal emberek egyszerre a világ legelső közigaz­gatási talentumai lennének. Petőfi a világ legelső költőinek egyike megbukott a poezisből. mégis a világ-költők egyike lett s ön erejéből emelkedett fel a trónusra. Születik az ember uraim, mindenre születik az ember, és ha szerencsés viszonyok közt fejlődik: akkor a tudománynak ép oly fokára juthat gradatim, mint Szilágyi Dezső ur. {Egy hang: Hányadik szóv-oh. Derültség.) Mindjárt megmondom. Harminczadik szónok Vécsey Tamás (Derült­ség) azt állitá, hogy ha az ország többségére bí­zatott volna a zsidók emancipátiójának kimondása: akkor még ezen honfitársai ma sem örvendhetné­nek a szabadság áldásainak. Én nem tudom, mit mondjak akkor, mikor egy népképviselő igy nyi­latkozik : mert nem hiszem, hogy igy nyilatkoznia szabad legyen. A népképviselőnek más egyebet tenni, mint a mivel választói megbízták, nem lehet. Ha pedig egyebet tesz: tagadom, hogy kerületét méltóképen képviseli. Ha ő azt hiszi, mit én nem hiszek, hogy az ország többsége nem helyesli az ország azon tényét, hogy a zsidókat emancipálta.: akkor legyen elkészülve arra. hogy e korán tör­tént emancipátió megboszulja magát; de ha el­lenkezőleg az ország többsége helyesli az ország­gyűlés ezen tényét: akkor Vécsey Tamás igen t. képviselő ur ezen állításán nern fog megütközni senki, és természetesen zsidópoigártársaink nyu­godtak lehetnek ós ón csak azt kívánom, hogy legyenek magyarok és hagyjanak fel azzal a ger­manisatióval, inert vallási szokásukat érinteni sem jogom sem hajlamom. Állítja továbbá Vécsey Tamás t. képviselő ur, hogy a baloldali ellenzék álláspontját azért nem pártolja és nem fogadhatja el: mert bizonyos Bach időszakban voltak kinevezve kellnerek is tisztviselőkké. Lehettek kinevezve és ha csakugyan voltak: annak okát abban kell keresni; inert akkor a közszellem megtiltotta a magyar embernek, hogy hivatalt vállaljon. De ebből még nem akarom azon következtetést vonni, mint Vécsey Tamás t. kép­viselő ur, hogy azon tisztviselők nem lettek volna .eszes emberek. Ugyan kinek jutna eszébe azt mon­dani, hogy egy Lincoln ács-legény volt, Grant pedig a tímár-műhelyről vonatott a hadsereg élére. Ezzel csak azt akartam kifejezni, azért, mert valakit sorsa kelíneri vagy iparosi állásba helyezett: lehetett okos ember és pedig talán oko­sabb, mint az, ki bizonyos pártfogás folytán maga­sabb niveau-ra emelkedett. A 32-ik szónok (Derültség.) Halász . Bálint képviselő ur volt (Derültség) én azt hiszem, hogy állításait ugy ezáfolom meg legjobban, ha vele nem is foglalkozom. A harminezharmadik szónoklat hőse Szilágyi Dezső képviselő ur volt: de midőn Szilágyi De­zső t. képviselő urnák több oldalról s többek ál­tal helyeslőleg igen dicsérőleg fogadott beszédé­nek minden nézetét magamévá nem tehetem, ugy egyéni mint képviselői kötelességem parancsolja, hogy egyes tóteleire válaszoljak és azokat meg­czáfoljam.

Next

/
Oldalképek
Tartalom