Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-71

71, országos ülés j-.nniáv 17. 1S7«. 55 közigazgatástól való különválasztását. Azt hiszem, hogy a t, szónok ur ismeri azt az időt, a mikor még a két factor egyöntetűen működött. Ismeri a megyék akkori költségvetését, hogy hogyan viszonylik az akkori költségvetés a maival; hogy e két külön factornak szétválasztása 17 millió írtba került a nemzetnek, mely nemzet az óriási terhek miatt az elbukáshoz jutott és még a régi rendszer mellett a két factor együtt működött: alig került 6 millióba. Mondom, ha a nemzet végelszegényitése a czél: akkor behozható a kinevezési rendszer ; de ha gyors és olcsó igazságszolgáltatásról akarunk beszélni: akkor e két factor egyesítése a nemzetnek elodázhatatlan követelménye. A hetedik szónok Kemény Gábor azt állította, hogy a közgyűlés nem képes administralni, mert több 100 ember képes nem lehet. Ha ezen felfogás megállana: akkor nekünk ülésezni se volna szükséges ; mert mi sem volnánk képesek parlamentalisau kormányozni. Állította, hogy a tisztviselő fölött a fegyelmi eljáráson kivül van még egy nagyobb hatalom: a hatodik hatalom, a sajtó. No. t. ház, én megvallom, én is barátja és szóvivője vagyok a haladásnak nemcsak, hanem akkor, mikor kell. irásoui által is terjeszteni, kedves kötelességemnek tartom, de méltóztassanak elhinni, hogy sok esetben jaj azon embernek, a ki a sajtó minden állítását feltétlenül elhiszi: mert nem (így példa van rá. hogy a sajtóban a igazság gyakran a Golgothára hurczoltatik. Tudnám azt példákkal is illustrálni. Azt állította Kemény Gábor képviselő ur, -hogy minden megyében fog akadni 10 oly bizottsági tag, a ki ingyen, díjtalanul fogja viselni azon hivatalát, a melyet ezen bizottságban teljesítenie kell. Már t. ház én azt hiszem, hogy a t. képviselő urnák némely megyében lehet lesz igazsága, de sok megye ez állítását, inegezáfolja. Hivatkozom e tekintetben a képviselőházra. íme mi itt kell, hogy legyünk körülbelül 448-an képviselőkül megválasztva és nem mondhatnám, hogy valami tul nagyon sok íízetést húznánk: de mégis ez öszszeg elegendő arra, hogy tisztességesen megéljünk és ha széttekintünk e teremben: sohase látjuk a 448 képviselőt együtt. Jrla már most a nemzet választott képviselői nem tartják kötelességüknek a képviselőházban a gyűlésben megjelenni: hogyan lehessen akkor azt követelni, hogy Bajáról, SziIstvánról 25 mérföldnyire jöjjön cl az illető tag és ingyen töltse az idejét. Ez oly követelés, a melyet nem lehet higgadtan helyeselni. Azt állítja továbbá a t. báró ur, hogy 6 állami és 5 választott tisztviselő, tehát 11 nem szavazhat le 10 választott tagot. Ez állítását el nem fogadhatom, mert azon hat állami tisztviselőnek van annyi hatalma, és fel fogja használni az eszközöket, hogy azon 5 választott tisztviselőt megijeszsze. Nekem tehát ezen szempontból sem tetszik ezen törvényjavaslat, mert állami hivatalnok 10 választott tisztviselőt mindig leszavazhat. A tizenegyedik szónok Pulszky Ágost képviselő ur azt állította, hogy — azt elhiszem, hogy ez szerinte nem helyes, mert kérdés: ha példának okáért az akadémiánál a tanárok választatnának, hogy ő bejuthatott volna-e oda tanárnak. De azt mégis elismeri, hogy a kinevezett tisztviselőre nézve is veszélyes lehet azon okból: inert bekövetkezhetik az az eset. hogy az állam minden hatósága megkérdése nélkül az ilyen hivatalnok ellen még panasz sem tehető. És itt engedje meg a t. ház, hogy én az életből merített adatokkal szolgáljak Pulszky képviselő urnák állítása igazolására, Ismerek t. ház egy köz és váltó ügyvédet, kinek életén szennyfolt soha nem volt, ki önmagát teremtette: mert a szegénység szalmáján született. Ezen ember'szorgalma, józan önmagatartása által kivívta a vidék elismerését, osztatlan bizalmát. Es ezen ember, midőn így' működött, az ott uralkodó járásbírónak nem tetszésében részesült . azon közbizalom, köztisztelet miatt, a mely őt felkarolta. És a járásbiró, hogy ezen embernek érdekébe ütköző cselekményt követhessen el, hogy őt népszerűtlenné tehesse : ezen ügyvédid; a hivatalban oly szavakkal illette, a melyeket az ügyvéd nem hallgathatott el másképen, ha csak jó hírnevét sírba dönteni nem akarta.. Ezen ügyvéd nem akarván a járásbirónak ártani, az igazságügyministerhez fordult, hogy tudniillik bizalmi utón intse meg. hogy jövőre az ügyvéd iránt tisztelettel legyen és becsületét ne támadja, meg. Az igazságügyimnister egyetértve hihetőleg a törvényszék elnökével, — nem a mostani igazságügyniinister, — aképen intézte el a dolgot, hogy az ügyben vizsgálatot sem rendelt el, a járásbirót ínég csak meg sem intette, mert a czél,. a melyet szolgált egy és ugyanazonos volt, hanem az ügyvéd, ellen rendelt el fegyelmi vizsgálatot és daczára annak, hogy az ügyvéd ennek folytán a királyi, tábla fegyelmi bíróságánál panaszt emelt, hogy ezen ember az 1871 : VIII. törvényezikk 20. §-ába ütköző cselekvényt követett el, egy év leforgása alatt ezen embernek tette elnézetett és ezen vétkes járásbiró ellen igazságot eszközölni nem lehetett. Tehát ebben Pulszky képviselő urnák igazat adok. hogy a kinevezési rendszerrel oda jutunk, hogy ma-holnap lehetetlen lesz az államhatalom engedélye nélkül az ilyen kinevezett ember ellen még csak panaszt is emelni. A tizenharmadik szónok Móricz Pál képviselő ur volt, {Derültség.) 0 azt állította, hogy a fusiónált kormány a megtakarításokban elment a végső határig. Engedelmet kérek, ha Móricz Pál t, képviselő ur a majd 10 millió írt adóemelést, a 80 millió írt kölesönkötést, 10 millió frt értékű államvagyonnak eladását megtakarításnak