Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.
Ülésnapok - 1875-88
88. országos ülés február 13. 1876. 373 valódi állapotnak Erdélyre nézve. Mert azon törvénykönyv több szakra lévén felosztva, ott más határozatok is vannak közbeszúrva, tehát én mindenesetre a jogbiztonság érdekében szükségesnek találnám, hogy a jelen törvényjavaslat azon szakaszai, melyek ezen törvényjavaslat által vagy módosíttatnak, vagy végképen eltörültetnek: e törvényjavaslatban határozottan kijelöltessenek, nehogy vagy biró, vagy fél, vagy ügyvéd által a perlekedésnek és átalában a jogbiztonságnak legjobb alapja ez által valami kárt szenvedjen. Indítványozom tehát, hogy mivel ezt oly hamar eszközölni nem lehet, erre nézve is, mint már más esetre nézve is történt, a törvényjavaslat a jogügyi bizottsághoz visszautasittassók azon meghagyással, hogy a polgári törvénykönyv azon §-ai, melyek e törvény által vagy módosíttatnak, vagy egészen hatályon kivül helyeztetnek: számszerint tétessenek ki. Elnök: Az inditvány mellett többé feljegyezve senki sincs; tehát a vitát befejezettnek nyilvánítom. Joga van még szólni a bizottság előadójának (Szavazzunk!) és minthogy az indítványt 9-nél többen írták alá, az indítvány beadójának. Kérdem tehát, kiván-e e jogával élni? Kapp Gusztáv: T. ház! (Eláll!) Nagyon rövid leszek. Méltóztassanak megengedni, hogy legelőször hivatkozzam azon modorra, melylyel indítványomat indokolni igyekeztem. Én azt tartom, hogy menten tartottam magamat minden szenvedély gerjesztésétől. S annál inkább csodálkoztam azon modor fölött, melylyel néhány t. képviselő ur czólszerünek látta arra válaszolni. Kötelességemnek tartom azon gyanúsítást, melylyel Tisza László t. képviselő ur egyenesen rám czélozva, felhozott, hogy t. i. vannak, kik az uj törvényeket nem tisztelik annyira, mint az osztrák törvényeket: egész határozottsággal részemről visszautasítani. (Helyeslés a szélső jobbon) Tudtommal azon kerület, melynek képviselője lenni szerencsém van : soha nem szolgáltatott a t. képviselő urnák vagy bárkinek alkalmat arra utalni, hogy a, mi egyszer törvény, nem tartatik teljes mórtékben tiszteletben. (Ugy van! a szélső jobbon.) De t. képviselőház, méltóztassanak megengedni, hogy a tárgyhoz visszatérjek, és egészen tárgyilagosan ugy, a hogy indítványomat indokoltam, még csak egy-két szóval éljek. Kötelességem még az igen t. igazságügyminister urnák arra felelni, hogy előadásomat, megengedem, talán az én hibámból, egyrészóben félre méltóztatott érteni. Tudniillik én nem azt hibáztatom, hogy a törvényjavaslatban Erdély és a határőrvidék külön megemlítve nincs; hanem csak azon csodálkozom, a mi a törvényjavaslatban van, mely arra utal, hogy ezen igen különös eljárás által az ország számára részenként codifieálunk, és hogy ez igen különös eljárás az egyedül indokoltató móddal és pedig indokoltatik az által, hogy Magyarországban szerves codex nincs és épen azért nagyon égető szükség, hogy az létesíttessék. Magyarországnak ezen állapota bírta rá a kormányt ezen törvény behozására. De ón azt tartom, hogy az országnak egy oly nevezetes része, minő a mai Erdély és a határőrvidéknek Magyarországhoz csatolt része, annyit mégis megérdemelt volna, hogy mondassék ki az indokolásban: miért kívánja a kormány e törvényt oda is kiterjesztetni, a hol annak szüksége fen nem forog, a hol szerves codex már létezik. Erre nem méltóztattak sem a képviselő urak, sem a kormány részéről észrevételt tenni t. i., hogy bátor voltam utalni, hogy ha az én meggyőződésem szerint Magyarország törvényhozása folytatni fogja azon utat, melyet e törvényjavaslat a magánjog terén megkezdett, és ha azt tevén, a szerves egészet képező eodexből, ugy reszenkint mindig egy darabocskát ki fog húzni : ez által igen nagy zavar, igen nagy kár fog okoztatni a jogviszonyok terén. Erre egyátalában nem méltóztattak reflectálni. Már pedig ezen az utón egyöntetűséget alig érhetni el: mert a törvényjavaslat által a már érvényben levő codexhez még egy ujabb fog hozzá tétetni az által, hogy csupán a végrendeletek formaiságára nézve hozatik egy törvény. (Felkiáltások: Kiáll!) Én igen szívesen elállók, és a t. házat bölcs és komoly megfontolásra kérem, mikor e kérdés fölött szavaz. Tisza László: Szavaimnak nem félremagyarázása ; de félreértése ellen szólalok fel. Annyit vagyok kénytelen megjegyezni, hogy soha sem szoktam testületeket, felekezeteket, nemzetiségeket egyetemlegesen megtámadni, sem a kalákában való szeretet, sem a kalákában való gyűlöletet nem ismerem. Most sem neveztem meg senkit, és ezt csak azzal a megjegyzéssel vagyok bátor befejezni, miután a szokásos kitétel nem lenne parlamentalis, hogy a ki nem fázik, nem veszi magára a bundát. Beőthy Algernon jegyző (olvassa Kapp indítványát.) Elnök: A kérdés tehát az t. ház, hogy elfogadja-e a ház a Kapp Gusztáv és társai által beadott indítványt. Igen, vagy nem? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház az indítványt nem fogadja el. Van még egy másik inditvány is, Eóth Keresztély képviselő uré. Méltóztassanak meghallgatni . Beőthy Algernon jegyző: (Olvassa.) Ellök: Elfogadja-e a ház ezen indítványt? Azok, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház nem fogadta el az indítványt. Következik a 35. §.
