Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-87

354 87. országos Ülés február 11.1S76. intézkedés, mert a megfelelő számú tanuknak ugy is meg kell lenni. Ezen indokoknál fogva a beterjesztett ere­deti szöveget pártolom. (Helyeslések.) Elnök: A 9 §-ra Antal képviselő ur módo­sitványt adott be, mely szerint a 9. §. első bekez­dését, és a) pontját elfogadja; a b) és e) pont he­lyett pedig egy külön pontot akar tétetni. Méltóz­tassék meghallgatni. W ächter Frigyes jegyző: (olvassa a mó­dositvái/yt.) Elnök: A kik a 9. §-t az igazságügyi bi­zottság szövegezése szerint egész terjedelmében elfogadják: azokat kérem méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház a 9. §-t elfogadja, e szerint a módosítás elesik. Tombor Iván jegyző: (olvassa a 10 %-t) Elnök: A 10 §-ra nemiévén észrevétel, te­hát az elfogadtatik. Tombor Iván jegyző: (olvassa a 11. %-t.) Emmer Kornél: T. ház / Igen sokszor elő­fordul, hogy a végrendelet magában véve még nem képez egy teljes egészet; hanem a végrende­letben hivatkozás történik egy másutt levő ok­iratra vagy feljegyzésre, a mely nem vétetik egész terjedelmében a végrendeletbe, hanem egyszrüen ott idéztetik. Ilynemű hivatkozott irományok tekintetbe vé­teléről intézkedik a 11. §., melyre nézve nézetem az, hogy nem egészen szabatos, nem egészen eor­rect; sőt bizonyos tekintetben egészen önkónyszerü különböztetést állit fel. Azt mondta ugyanis a 11. §., hogy ha valamely Írásbeli magán végrende­letben a kedvezményezettnek személyét, vagy a végintézkedés tárgyát képező, vagy más fontos kö­rülményről F-'zóló okiratra vagy feljegyzésre törté­nik hivatkozás : az okiratnál, hogy az tekintetbe vé­tessék, megkívántatik, hogy az okiratok bizonyító erejére különben szükséges feltételek forogjanak fen, a feljegyzésre nézve azonban a §. az okirat­nál sokkal nagyobb kellékeket kíván, kívánja a végrendelet kellékeit. Az sehol nincs indokolva, hogy az okiratnál miért legyenek csupán az okirat kellékei, a fel­jegyzésnél miért legyenek sokkal magasabb kel­lékek : mert ilyen megkülönböztetésre alap csak a hivatkozott iratban foglalt intézkedés rnateriáleja lehetne. Ha azon intézkedés, mely a hivatkozott okiratban foglaltatik, oly természetű, hogy töké­letesen azon tekintet alá esik, mely alá a végren­delet, hogy abban örökös neveztetik meg és örök­hagyó személy: akkor igenis van értelme, hogy külön kellékeket kívánunk, azon kellékeket, melyek a végrendeletre szükségesek ; mert különben egy­szerűen kijátszhatna az örökhagyó az egész tör­vényt, hogy ha ő végrendeletében egyszerű scar­tétákra hivatkozhatnék, melyeket ő tanuk nélkül minden bizonyíték mellőzésével egyszerűen meg­változtathatna. Tarthatna asztalában egy végren­deletet, mely igy szólana: a fiókomban levő czé­dulák képezik * végrendeletemet. Ez tanuk által lenne alá irva, a czédulákat pedig tetszése szerint megváltoztathatná anélkül, hogy kötelezve lenne megtartani azon szabályokat, melyek a végrende­letekre nézve elő vannak irva. Az képezhet tehát a megkülönböztetésre ala­pot, hogy mit tartalmaz azon hivatkozott irat; de korántsem az, hogy okirat-e az vagy följegyzés ; mert ezen §. szerint följegyzés nem is existálhatna : mert a följegyzésre nézve végrendeleti kellékek kívántatnak, azok pedig magasabbak, mint az ok­irati kellékek, tehát hivatkozás lehetne oly okiratra, mely okirati — ós oly feljegyzésre, mely végrende­leti kellékekkel bír. Ez tehát önkényes megkülön­böztetés, melynek semmi gyakorlati czélja, sem elemi alapja nincs. Ennek folytán abból indulva ki, hogy vég­rendeleti kellékek csak ott szükségesek, hol vég­rendeleti intézkedés van: bátor vagyok a követ­kező módositványt terjeszteni elő, melyben külön­ben a 11. §. végintézkedése szintén szerepel, mely szerintem is egészen helyes. Módositványom szerint a 11. §. igy hangzanék: „ha valamely Írásbeli magán végrendelet az előnyökben részesítendő személyt illetőleg a végrendelkező által kiállított okiratra, mint a végrendeletet kiegészítő részre hivatkozik : ezen irat csak akkor jöhet figyelembe, ha az írásbeli végrendeletre megszabott kellékek­kel bír; különben a végrendeletnek azon intézke­dése, mely ily okmányra, vagy feljegyzésre hivat­kozást tartalmaz : csak annyiban bír hatálylyal, ha magából a végrendeletből a végrendelkező szándéka kétségtelenül kitűnik. A végrendelettel összefüggés­ben levő más okiratok bizonyító ereje az okira­tokra nézve fenálló törvények szerint ítélendő meg." (Helyeslés.) Horánszky Nándor előadó: T. ház! Ezen uj szövegezés azon intentióknak, melyeket a jog­ügyi bizottság is ezen szakaszban érvényesiteni kíván, szabatosabb, világosabb kifejezését tartal­mazza, azzal ellentétben nem áll, s azért részemről hozzájárulok. (Helyeslés). Elnök : Elfogadja a t. ház az Emmer Kor­nél képviselő ur által beadott uj szövegezését a 11. g-nak? (Elfogadjuk!) Ezen uj szövegezés tehát elfogadtatván, ez jő a 11. §. helyébe. Beöthy Algernon jegyző: (olvassa a 12. és 13. %-t és a IV. fejezet czimét, melyek változ­tatás nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 14. §.-t.) Kapp Gusztáv: A 14. szakasz megszabja a szóbeli magán végrendeleteknek lényeges kellékeit. Ezen kellékek közül azonban felfogásom szerint nélkülöz egyet, melyet részemről igen lényegesnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom