Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-87

336 87. országos Illés február 11 ISTfi. tétlen kikerülni azt, hogy a végrendelet hologra­phious volta ne szakértők és az irás összehason­lítása által bizonyittassák be. A ki ez alól a kény­szerűség alól akár tanuknak, akár mi más forma­litásoknak segélyével menekülni akar, annak egészen addig kell menni, a mig a szász eodex ment. a mig t. i. a végrendeletnek sajátkezű vagy nem sajátkezű irása közötti, minden különbség ele­nyészik. Középút itt nem létezik, ilyet még soha senki fel nem talált; vagy ha fel is talált: még nem volt olyan ország, a hol e lehetetlen középút eredmé­nyének kétes experimentumát megkísértették volna. Ezeket el kellett mondanom a törvényjavaslat­ban foglalt végrendeleti alakszerűség ellen. Most még legyen szabad csak egy pár szóval ismét felemlíteni a holograph végrendelet mellett harozoló érvek némelyikét; különösen azt sem tehetem, hogy a tisztelt ház becses figyelmébe ne ajánljam, hogy tegnap egyetlen egy szónokot sem halottam refleetálni azokra az argumentumokra, me­lyeket én a már egyszer tett végrendelet módosí­tásának és pótlásának egyedül csak a holograph végrendelet által lehetővé tett könnyű és biztos módjáról előadtam. Engedje meg tisztelt ház, hogy e hallgatásból én azt a consequentiát vonjam ki. hogy a vég­rendelkezési jog gyakorlatának ezen igen lényeges részeire nézve nem lehet ellenvetést felhozni ­a holograph végrendeletek kiváló előnye ellen. " Nem hagyhatok még említés nélkül egy dol­got. Igen jól tudja azt a t. ház! hogy Austriában az átalános polg. törv. könyv a holograph végren­deletek hatályát elismeri, s arról is biztosíthatom a t. házat, hogy az általain ismert jogtudósok egybehangzó vélekedése semmi kilátást sem nyújt arra nézve, hogy a végrendeleti alak ott változást szenvedjen. — Másik oldalon ott van Románia, Serbia, Bosnia, ezekben meg a Code Napóleon vagy Oode Civil van érvényben hasonlókép holograph végrendelettel. Ezen országokkal részint a biro­dalmi és vám közösség, másik oldalon a most kötött kereskedelmi szerződés és fejlődött közle­kedési eszközök igen gyakori érintkezésbe hozzák a magyar államnak igen számos polgárát. A tár­gyalás alatti törvényjavaslat egyik §-sa a külföldön alkotott végrendeletek érvényét az ottani szabályok szerint rendeli megbiráltatni. Ebből következik, hogy a szomszéd országokban csak egyszer is meg­fordult magyar polgár készíthet holograph vég­rendeletet akár mennyit, csak azon ügyeljen, hogy a végrendelet keltét és helyét is szomszéd országba és azon időre tegye, midőn épen ott volt. T- ház! A törvényjavaslat azt kívánja tőlünk, hogy mi a legfejlődöttebb jóg élettel bíró államok­ban már több mint egy fél szászad óta a gyakor­lat által kiválóan jónak, czélszerűnek és üdvösnek bizonyult, az ország egy részében ma is fennálló, és kiválóan kedvelt institutió helyett fogadjunk el egy olyat, melyet a gyakorlat ítélőszéke még soha sehol sem igazolt, mely egy ugrás a sötétbe, s mely azonkívül e jogszabály tekintetében szigetet alkot belőlünk szomszédaink között. Végül köteles vagyok még egy inkább szemé­lyes, mint a dolog érdemében tartozó megjegyzéssel zárni be szavaimat. Én tegnap is előadásom kezdetén bátor voltam megjegyezni, hogy a módositvány tételére jogomat az igazságügyi bizottság kebelében is fenntar­tottam. E módositvány megtételének szándékában még inkább • megerősített engem az igazságügy­minister urnák azon kijelentése, hogy e törvény­javaslat semmi tekintetben sem képez pártkérdést, ennélfogva én a kórdós természetében fekvő tár­gyilagossággal igyekeztem néseteimet előadni, s igen óhajtanám ha a tisztelt ház határozatát is a bőven kimerített kérdés benső jelentősége vezetné. Ezzel bátor vagyok módositványom elfogadását ujolag ajánlani. (Helyeslések.) Elnök: T. ház! Miután az első §. a) és b) pontjára külön-külön elleninditvány és módosit­vány adatott be: azt hiszem szükséges lesz a sza­vazásnál a két pontot elválasztani ós külön sza-. vazni. Azért is legelőször az a) pontra nézve tör­ténik szavazás. Mindenek előtt méltóztassanak meg­hallgatni még egyszer az elleninditványt. W ächter Frigyes jegyző: (olvassa.) Elnök: Először is tehát az a) pontra törté" nik a szavazás. Szontagh Pál: T. ház! Először is a szer­kezetre kell a szavazásnak történnie. (Felkiáltá­sok : Hiszen ezt akarja az elnök is!) Perczel Béla igazságügyminister: Mél­tóztassanak megengedni, a t. elnök ur igen he­lyesen tette fel a kérdést, miután eontradisting­válni akarta az első és második pontot. Sokan vannak a felszólalók közt, a kik az első pontnak eredeti szerkezetét fogadják el, mig ellenkezőleg a 2-ik pontot nem és megfordítva vannak olyanok, a kik az első pontot nem fogadják el a szerkezet szerint, hanem a 2-at igen és így hogy lehetővé tétessék mindenkinek meggyőződése szerint sza­vazni : szükséges a két pont külön-külön tétessék fel szavazásra. (FelkiáHások: Halljuk az elnököt.) Elnök: T. ház! Eel fogom tenni a kérdést. (Halljuk \) Elfogadja-e a ház az 1. §. első bekez­dését és a) pontját az igazságügyi bizottság szö­vegezése szerint igen vagy nem? {ügy van 1 , ügy van!) Azok, a kik az 1. §. első bekezdésésének a) pontját áz igazságügyi bizottság szövegezése sze­ret elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom