Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.
Ülésnapok - 1875-70
70. országos ülés január 15. 1876. 29 nyét, az önálló nemzeti jegybank és külön vámterület tárgyában. Bemutatom a szegedi alsó városi népkör, Kállay Ödön képviselő ur által beadott kérvényét az önálló nemzeti jegybank és önálló vámterület tárgyában. Bemutatom Debreczen városa számos polgárainak Simonyi Ernő képviselő ur által beadott kórvényét, az önálló vámterület és magyar bankjegy felállítása iránt, és a közigazgatási törvényjavaslat elutasítása érdekében. Bemutatom szabadalmas Miskolcz városa képviselőtestületének az 1871. 18-ik törvónyczikk módosítását tárgyazó törvényjavaslat, a cselédtörvény, valamint a jelenben érvényben álló községi törvény egyes szakaszainak bent irt értelemben módosítása tárgyában. Bemutatom végre a csik-szent-miklósi és a esik-sonilyai-szentpéteri róm. kath. egyház megyéjének Antali! Károly képviselő ur által beadott kórvényét, a telepitvényekről szóló 1878-iki 22. törvónyezíkknek a legfőbb ítélőszék által történt félreértése következtében, egy pót-törvény általi megmagyarázása, esetleg annak hiányai kiegészítése és a csíkszeredai kir. törvényszék bíróinak ideiglenesen két-hárommal szaporítása iránt. Mindezen kérvények ki fognak adatni a kérvényi bizottságnak. Az elnökségnek egyéb előterjesztése nincs. A ministerelnök ur kivan szólni. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Van szerencsém két igen rövid törvényjavaslatot benyújtani. Az egyik szól az ország némely részeiben megzavart közbiztonság helyreállítása végett az 1869, 1870., 1871. és 1872. években tett rendkívüli intézkedések folytán ujolag felmerült költségekre szükséges póthitelről. Megnyugtatásul előre is megjegyzem, hogy midőn ezen a múltban tett költségeknek tisztázását czélozom. ujabb hitelt nem fogok kérni a t. háztól. A másik törvényjavaslat vonatkozik a svájczi szövetséggel 1867. deczember hó 7-én a letelepedések iránt kötött államszerződés beczikkelyezéséről. Kérem méltóztassék mindkettőt kinyomatni és az előbbit a t. pénzügyi bizottsághoz, az utóbbit pedig az osztályokhoz utasítani. Elnök: A ministerelnök ur által most benyújtott két törvényjavaslat ki fog nyomatni és szét fog osztatni. Azon törvényjavaslat, mely az ország némely részeiben megzavart közbiztonság helyreállítása végett tett rendkívüli intézkedések folytán utólag fölmerült költségekre szükséges póthitelről szól: a pénzügyi bizottsághoz utasittatik véleményes jelentésiétel végett; a másik törvényjavaslat pedig, mely a svájczi szövetséggel 1867. évi deczember hó 7-én a letelepedések iránt kötött államszerződés beczikkelyezósére vonatkozik: az osztályokhoz utasittatik tárgyalás végett. Jelentem a t. háznak, hogy az indítványok könyvében bejegyzés nincs. Az interpellátiós könyvben Orbán Balázs képviselő ur jelentett be interpellátiót a ministerelnök úrhoz az 1849—1867. évek közt eszközlött besorozások előtt kimenekült magyar honpolgárok visszatérhetése érdekében. A nevezett képviselő ur a mai ülés végével a szokott időben meg fogja tehetni interpellátióját. Következik a napirend: a közigazgatási bizottságról szóló bizottsági jelentés és törvényjavaslat átalános tárgyalásának folytatása. Hegedűs László: T. ház! A vita előhaladott stádiumában én csak néhány pontot akarok kiemelni a közigazgatási bizottságokról szóló törvényjavaslat indokolásából, nem ereszkedvén a közigazgatási, az önkormányzati rendszerek elméleti fejtegetésébe. Ez lehet tanulságos; de én ugy látom, hogy a jelenlegi körülmények között ennek gyakorlati eredménye nincs : mert a képviselőház előtt nem egy tiszta lap áll, hogy arra írja szabadon és minden történeti előzmények nélkül azon közigazgatási, azon önkormányzati rendszert, melyet legjobbnak és legtökéletesebbnek vall és hisz ; hanem igenis egy létező közigazgatási rendszerrel áll szemben, mely utódja azon ősi injézménynek, melyről ha nem több. de bizonyosan annyi joggal bizton elmondhatjuk azt, mit az angol önkormányzat barátai szoktak mondani, hogy ez nem annyira positiv törvények, mint inkább a gyakorlati élet szüleménye. Ez az alkotmány fejlődésével együtt fejlődött, és lőn a közigazgatás orgánuma, a törvények őre és alkotmányos szabadságunk védbástyája. Elismerem, tisztelt ház, hogy a t. minister ur is a törvényjavaslat indokolásában ezen nézetét fejezi ki. a közigazgatás hibáin és fogyatkozásain, ugy mond. nem ugy lehet és kell segíteni, hogy teljesen elvessük a századok hosszú során kifejlett közigazgatási rendszert; vagy mint egy igen tisztelt képviselőtársunk monda e házban, hogy azt egészen adjuk már át a történelemnek ; hanem a létező közigazgatási rendszert kell idomítani és alkalmazni a fejlettebb államélet és az abból folyó közigazgatási viszonyokhoz és igényekhez. Én elismerem, hogy ez helyes álláspont. A kérdés azonban az. hogy miként fog" ezen feladat megfejtetni, mert a törvényhatóságok rendezése és szervezése mindenkor igen nagy fontosságú és nehéz feladat. Bizonyos változtatással t, ház, ma is elmondhatjuk azt, amit hazánk egy jeles államférfia mondott, midőn 1843. évben a megyei intézménynek módosítása és rendezése volt napirenden: az ország rendéi — monda — szirt és örvény között kénytelenek e feladat megoldásában evezni,
