Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-86

88. országos ülés február 10. 1*uH. 319 szerűen csak öt elhalt ember névaláírásának hamisítására fog; szorítkozni, a mi kétségtelenül könnyebb dolog, s ha ez aláírások szakértő bizonyítás alapján valóknak ismertetnek el: akkor bizony a hamis végrendelet érvényre jut a nélkül, hogy egyetlen egy tanúnak hamis vallomása is hozzájárulna, íme tehát egy olyan eset, mely bebizonyítja, hogy a négy tanú sem nagyobb biztosíték, sőt még annyira sem biztosíték, mint a holograph végrendelet. így fogták ezt fel a Oode Napóleon és az ennek nyomán eljárt többi törvények szerkesztői is, kik a magánvégrendeletet csak is holograph alakjában ismerték el érvényesnek, ezen kivül pedig csak közvégrendeletet engedtek meg. A hamisítás veszélyének kérdésében azonban minden elméleti indoknál fontosabb a tapasztalat tanúsága, mely azt mutatja, hogy a holograph végrendelet gyakori hamisításának képzelete nem alapos, s hogy ennek meggátlására a két tanú nem szükséges. Második érve az indokolásnak az, hogy a valódi holograph végrendeletek hatálya is kétessé van téve az által, hogy a végrendeleti örökös a végrendelet valódiságát sok esetben nehezen fogja bebizonyítani tudni. En azt elismerem, hogy a holograph végrendelet valódiságának bizonyítása néha nehéz lehet, akkor ugyanis, midőn azt olyan egyén írja, kinek az összehasonlításra alkalmas más sajátkezű írásai kellő mennyiségbe hátra nem maradtak. Hanem ha azt elismerem: egyúttal kijelentem, hogy az igen ritkán előforduló nehézségen az a két tanú — kiket a törvényjavaslat a holograph végrendelet érvényéhez megkíván — épen nem segít. E két tanú ugyanis csak annak a bizonyítására van hivatva, hogy a végrendelkező előttünk a kérdéses iratot saját végrendeletének nyilvánította. Ez azonban még nem elég: mertezen kivül még azt is be kell bizonyítani, hogy a végrendeletet az örökhagyó egész terjedelmében sajátkezüleg irta és aláirta. Ennek bizonyítása a két tanúnak nem feladata, miután a törvényjavaslat 4. és 5. §-ai egyenesen arra utalnak, hogy a tanuknak az okmány tartalmát ismerniök nem kell; sőt még az sem szükséges, hogy mindketten irás-tudok legyenek. Ebből kitetszik, hogy a végrendelet tartalmát nem ismeri, sőt írni sem tudó tanú nem is fogja azt bizonyíthatni, hogy a végrendeletet az örökhagyó egész terjedelmében sajátkezüleg irta és aláirta. Daczára tehát a két tanúnak: szükséges lesz az, hogy a végrendeletnek sajátkezüleg az örökhagyó által irása más bizonyítékokkal bisonyittassék be és pedig épen azokkal, a melyeket a törvényjavaslat indokolása elégteleneknek tart. Sőt itten ínég tovább megyek és azt mondom, hogy a holograph végrendelethez megkívánt két tanú, sok esetben egyenesen előidézi azt a bajt, a melynek elhárítására rendeltetett, vagyis a valódi végrendelet érvényének elveszését. Ugyanis a mint már fenébb kimutattam, a két tanúnak ellátott holograph végrendeletről előbb épen ugy és azon módon, mint ha azon egy tanú sem volna, be kell bizonyítani, hogy azt valóban az örökhagyó irta és aláirta, Ha ÍIZ megtörtént: akkor még továbbá azt is be kell bizonyítani, hogy a két tanú képes tanú, hogy azok együttesen jelen voltak, s hogy a végrendelkező előttük a végrendeletet sajátjának jelentette ki. Ezen utóbbi mérvben lényegtelen és a holograph végrendelet hitelét absolute nem gyarapító kellékek közöl csak egynek is hiánya teljesen megdönti azon végrendelet érvényét, mely már előlegesen valódinak, az örökhagyó által sajátkezüleg írottnak és aláirottnak, az ő kétségtelen végakaratát tartalmazónak bizonyittatott. Más szóval a két tanú a holograph végrendeletnél nem szolgál egyéb czélra, mint lehetőséget nyújt arra nézve, hogy egy különben valódinak bizonyult végrendeletet a lényeghez nem tartozó formaság miatt megsemmisülhessen. A holographicus végrendelet ilyen modorú kedvezésénél még azt is sokkal előnyösebbnek tartanám, ha ahhoz is négy tanú kívántatnék : mert akkor legalább a sajátkezű irás nem képezne többé bizonyítandó kérdést. Ebből t. ház, világosan látható, vagy legalább az én meggyőződésem előtt világosan áll az, hogy a holograph végrendeletnél a két tanú a hamisítások elleni óvatasság czéljából nem szükséges, a végrendelet érvényességének biztosítására nézve pedig nem előnyös; de épen hátrányos az. E szerint tehát a törvényjavaslat ezen két indokát kielégítőnek nem tartom ; hogy azonban a holograph végrendelet érdekében felszólaljak, arra nekem még más és pedig jelentékeny indokom is volt. Én ugyanis a szabad végrendelkezési jog barátja vagyok. En a tulajdonjog legszebb attribútumának találom azt a jogot, melynél fogva vagyonunk fölött halálunk esetére teljes szabadsággal rendelkezünk, a melynél fogva akaratunk minket túlélő hatálylyal ruháztatik fel. Ezt a szabad végrendelkezési jogot a szülők ós gyermekek köteles részének kivételével az ujabb törvényhozások a legszélesebb mértékben elismerték, s e jog ma egyfelől az országbírói értekezlet, másfelől az osztrák polgári törvénykönyv alapján hazánkban is el van ismerve. A végrendelkezósi jog teljesen szabad gyakorlatának legbiztosabb módja a holograph végrendelet.