Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-78

78. országos ülés Január 26. 1S76. 225 ról vagy orvoslásáról a kellő időben megejtett vizsgálat által segíteni. Orbán Balázs jegyző : (olvassa Halász Bálint módositványát.) ,.Kis és nagy községekben a képviselőtestületnek határozata következtében a szolgabíró, dúló stb. a vizsgálatot teljesiti és a pénzkezelő hivatalnokokat fel is függesteni tartozik." Gulner Gyula előadó : T. képviselőház! Előre is bátorkodom kijelenteni, hogy a t. képviselőtársam által benyújtott módosítást nem tartom elfogadhatónak. (Halljuk !) Az 1871. évi XVIII. törvényezikk ugyanis a fegyelmi eljárás tekintetében is az eljárást két categoriára osztja, nevezetesen: a fegyelmi eljárás elrendelhető volt az illető felsőbb politikai hatóságok által akkor: midőn a községi előljáró az állami administratió közvetítése körében követett el valamely visszaélést; mig más részről a község képviselő testülete fel volt jogosítva azon visszaélések miatt, melyeket a községi elöljáró az illető község belügyeiben követett el, felfüggeszteni és a fegyelmi eljárást elrendelni. A most tárgyalt törvényjavaslat annyiban tesz változást az előbb említett törvény most körvonalozott intézkedésein, hogy a községi képviselő testületnél nem hagyja meg azon jogot, hogy a község belügyeiben is fegyelmi eljárást indíthasson a községi előljáró ellen. A törvénynek ezen elve nézetem szerint helyes is. Mert az 1871. évi 18. törvényczikk, akkor mikor a községeknek megadta azon jogot, hogy a községek képviselő testületei a községi előljáró ellen fegyelmi eljárást indíthassanak: ez által a községeknek oly jogot adott, melylyel az illető községek nem tudtak élni, s ha éltek'is vele: rendesen csak oly irányban éltek, melyben nem volt köszönet; mert rendesen az egyes erélyes elöljárók zaklatására, mintegy a községből való kiüldözésére használták fel. Ha tehát azon módosítást, melyet most t. barátom és képviselőtársam Halász Bálint beadott, elfogadni méltóztatnék : ismét azon eset állana elő, mint volt az 1871. évi XVIII. törvényczikkben. Igaz ugyan, hogy ő nem ugyanazon formulázással kívánja az említett törvény intézkedését visszaállítani, de egyre megy; mert ha kimondj a a törvény azt, hogy a szolgabíró tartozik a képviselőtestület határozata folytán a vizsgálatot elrendelni és a fegyelmi eljárást megindítani: az épen annyit tesz, — csakhogy más formul azas által hajtatik végre, — minthogy az illető községnek joga van a fegyelmi eljárást is elrendelni. Hogy nagyon hosszasra ne terjedjen előadásom, csak az iránt vagyok még bátor figyelmeztetni a t. házat, hogyha a községi administratiónál egyátalában gondoskodni akarnak arról, hogy KÉPV. H. NAPLÓ 1875-78 IV. KÖTET. erélyes, pontos, jó községi elöljárókra szert tegyünk: ne adjunk a községi képviselő-testületnek oly jogot, melylyel helyesen élni ugy sem tudna, hanem csak a községi elöljáróság működését a községben lehetetlenné tenné. Kérem azért a t. képviselő ur módosításának mellőzését ós az eredeti törvényjavaslat szerkezetének fentartását. (Helyeslés.) Elnök : Méltóztatik-e t. ház a 20. §-t Halász Bálint képviselő ur módosítása ellenében a közigazgatási bizottság szövegezése szerint elfogadni? (Elfogadjuk) A kik elfogadják, azokat kérem, hogy méltóztassanak felállani. (Megtörténik) A 20. §. a közigazgatási bizottság szövegezése szerint elfogadtatik. Molnár Aladár jegyző: (Olvassa a 21. és 22. §g-ofcaí, melyek változatlanul elfogadtattak, olvassa a 23. §-£.) Hedry Ernő: Ezen szakasznál egy csekély módosítást akarok beadni, mely, azt hiszem, hogy tökéletesen a törvény szelleméhez van mérve, ós talán csak tévedésből maradt ki a törvény szövegéből. A 23. §-ban tudniillik a büntetésnek két neme van meghatározva: az első kisebb neme. a dorgálás és a 25 — 50 forintig való pénzbírság, a másik neme pedig 500 írtig való pénzbírság, vagy hivatal veszteség. Már most a b) pont alatti büntetés nem zárja ki azt, hogy a másik súlyosabb esetben mégis a kisebb büntetés, pénzbírság alkalmaztassák, mint az elsőben, mert nincs meghatározva a minimum. Én esak egyszerűen akarnám meghatározni, ugy, hogy ennek a b) pontban foglalt büntetés maximuma vétetnék. Bátor vagyok tehát a következő módosítást előterjeszteni: E szavak helyett: .,500 frtig terjedhető pénzbírság" helyett tétessék: „25 frt, illetőleg 50 írttól 500 forintig." Gulner Gyula előadó: A törvény szövegéből különben is az tűnik ki, a mit a t. képviselő ur indítványoz ; a b) pont alatt előirt büntetés természetszerűleg csak akkor alkalmaztathatik, mikor az a) alatt előirt büntetés nem lenne elégséges; különben, ha ez a t. képviselő urat megnyugtathatja, én részemről az általa előterjesztett módosításhoz hozzájárulok. Madarász József: Én is kérdést vagyok bátor intézni az előadó úrhoz. A 23. § a) pontiában a csekélyebb vétségre nézve megkülönböztetés, illetőleg fokozat történik a kisebb és nagyobb községek és rendezett tanácsú városokat tekintve. Azt kérdezném tehát az előadó úrtól: vajon nem lenne-e óhajtandó a b) pontnál is ugyanazon oknál fogva, a mely az a) pontnál a megkülönböztetést kívánatossá tette, a kisebb ós nagyobb községekre csekélyebb, talán 25 — 250 frtnyi; ellenben a rendezett tanácsú városoknál 500 frtig 29