Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.
Ülésnapok - 1875-78
226 78. országos ülés január 25. 1876. terjedő pénzbírságot, illetőleg hivatalvesztést megállapítani. Én csak kérdést vagyok bátor intézni a t. előadó úrhoz, legyen szíves felvilágosítani, hogy ha ezen fokozat felállítása szükséges volt az a) pont alatt, a mint ezt tökéletesen helyeslem, hogy a kisebb és nagyobb községekben nem lehet leszállítani annyira, mint a rendezett tanácsú városoknál : miért nemfnyert az alkalmazást a b) pontnál is? és ha, a mint nagyon hiszem, a törvény szellemét nem változtatná meg : nem vélné-e a t. előadó ur tanácsosnak, ezen óhajtásom szerint a b) pontban is hasonló megkülönböztetést felvenni? Gulner Gyula előadó: Szabad legyen a t. képviselő urnák egyenesen hozzám intézeti kérdésére azt válaszolni, hogy a közigazgatási bizottság álláspontja a törvényjavaslat ezen §-ának megállapításánál a következő volt. Különbséget tett, nagyon természetesen — mit a t képviselő ur is helyeselt — a csekélyebb és a súlyosabb vétség közt; azután ismét különbséget tett az első esetben a kis és nagy községek, valamint a rendezett tanácsú városok közt, a t. képviselő ur nehezménye tehát csak az, hogy mért nem teszi ezt a különbséget a törvényjavaslat szerkezete a §. b) pontja esetétében is. Erre nézve legyen szabad annyit kijelentenem, hogy azért nem tartotta szükségesnek a bizottság ezen különbséget megtenni a súlyos vétségek esetén: mert egyátalán nincs kizárva annak lehetősége, hogy a kisebb és nagyobb községek elöljárói ne követhessenek el oly súlyos vétséget, hogy az ötszáz forintnyi büntetés alkalmaindokolt ne lenne: de külömben is a mi azon külömbségre vonatkozik, melyet a t. képviselő ur felhozott: legyen szabad annyit megjegyeznem, hogy ötszáz forintig terjedhető birság van kimondva és igy ez csak maximum, vagyis az illető fegyelmi hatóságoknak belátásától és a concret esetektől fog függni a mennyiség kiszabása, a mint ez máskép nem is lehet, midőn a törvény birságot állapit meg. Hogy a hivatal vesztésnél nem tehető különbség, azt be fogja látni a t. képviselő ur is : mert kis és nagy községeknél a fél hivatalvesztést nem mondhatta ki és így miután ötszáz forintra qualincálta a legnagyobb büntetést: történt az, hogy súlyos vétségekre nézve csak egy categoriát állit fel a törvényjavaslat. Elnök : Méltóztassék felolvasni Hedry Ernő képviselő ur módositványát. W ächter Frigyes jegyző': (Olvassa Hedry Ern <> módositványáf). Elnök: Méltóztatik a t. ház a 23. §. Hedry Ernő képviselő ur által tett és az előadó ur által is elfogadott módosítással elfogadni? (Igen!) Elfogadtatott. Molnár Aladár jegyző: (Olvasta a 24. %-t.) Gulner Gyula előadó: T. ház! Legyen szabad egy malitiosus tollhibára figyelmeztetni a t. házat. A mint e jelentésből méltóztatnak látni, a bizottság a 2 i -ik §-t következő szerkezetben ajánlja: „kis és nagy községekben a szolgabíró (dúló stb.) valamint rendezett tanácsú városokban a polgármester és az alispán (alkirálybiró) a 23. §-ban megszabott büntetések közül csak az a) pontban emiitetteket alkalmazhatja." Tollhibából azonban a törvényjavaslat szövegébe bejött ez is: „illetőleg b) pont alattiakat," holott nagyon természetes ez nem állhat igy; azért kérem méltóztassék e §. szerkezetét akként megállapítani, a mint az a jelentésben szövegezve van. (Helyedés). Elnök : Méltóztatik a t. ház a 24. §-t a sajtóhiba kiigazitásával elfogadni ? (Igen !) Elfogadtatott. Molnár Aladár jegyző : (Olvassa a 25— 32. %%-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnakolvassa a 33. §-t). Végh Aurél : T. ház! Bátor vagyok ezen szakasz tárgyalásánál egy módositványt javaslatba hozni. En ugy vagyok meggyőződve, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatnak ezélja mindazon hiányokat orvosolni, melyeket a községek rendezéséről szóló törvényben a gyakorlati élet kijelölt, és kiegyenlíteni azon különbségeket, melyek a községi terhek viselésénél fenforognak, s melyek ennélfogva a község kötelékébe tartozó szoros értelemben vett községi lakosok és pusztai lakosok, birtokosok vagy bérlőkre, az igazsággal össze nem egyeztethető arányban nehezednek. Azért igen helyesnek találom e szakasz azon intézkedését, mely a községi terhek viselésére nézve különbséget tesz a községekhez közigazgatásilag csatolt puszták birtokosai és a tulajdonképeni községi lakosok vagy birtokosok között, és igen helyesnek találom azt is, hogy a községi adó kivetését háromféle irányban adónemek szerint elkülönítve kívánja eszközölni azon elvből indulván ki, hogy minden községi adózó azon kiadásokhoz járuljon leginkább, melyek az ő érdekében tétetnek Azonban, ha e szakasz igy a közigazgatási bizottság szövegezése szerint fogadtatnék el: a kívánt czél nem lenne teljesen elérve: inert azon pusztai haszonbérlők, kik állandóan pusztákon laknak s kik ennélfogva a pusztai birtokosokkal egyenlő tekintetek alá esnek, de kik haszonbérök után csakis a jövedelmi adót fizetik: ezen szakasz szerint a 4. bekezdés értelmében is adózás alá jönnének, s daczára annak, hogy ők a községhez csakis közigazgatásilag csatolt puszták lakosai, mégis hozzá kellene nekik járulni mindazon kiadásokhoz, melyek mint a belrendőrségi és közbiztonsági kiadások, egyedül a községek belső lakosait érdeklik.
