Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-77

Ti. országos lilás január 24. 1870. 195 hogy azt lehet mondani, hogy ugy a közigazga­tási bizottságnál, mint a legfőbb appellatorium fórumnál, a ministeriumnál lóvén az elhatározás­nak joga, az önkormányzat, a megye, a közönség úgyszólván kizáratik abból, hogy a maga által választott tisztviselő felett a fegyelmi eljárást gya­korolhassa. De t. ház, mint már előttem Balogh Károly t. képviselőtársam megemlítette, nem tarthatom én som helyesnek, hogy a bíróságoktól elvétetett a büntetések kiszabása. Méltóztassanak megengedni; de ez legfőbb, majdnem egyedüli biztosítéka a tisztviselőnek an­nak elleneben, hogy a közigazgatási bizottságban ülő tisztviselőnek vagy alispánnak talán személyes boszuállása, vágya vagy secaturája ellen óvszert találjon. Ha megfosztjuk attól a tisztviselőt: annak mi lesz a következése ? Azt hiszem, hogy midőn any­nyi oldalról lesz megtámadva a tisztviselő, midőn ellene fegyelmi keresetet indíthat a közgyűlés, a közigazgatási bizottság, a főispán felterjesztésére a minister és végre az alispán : ennyi oldalról megtámadva, neki valóban tojastanczot kell járni és valóban nagyon nehéz lesz kikerülni egyik, vagy másik szirtet, mi ellen egyedül a bíróság eljárásában találhatná saját személyére nézve a kellő garantiát Ha ekként bánunkéi a tisztviselőkkel: annak más következménye nem lehet, mint az, hogy épen azon elemeket fogjuk visszariasztani a me­gyei tisztvisclőség viselésétől, a melyekben eddig a jó közigazgatásnak és az ügyek tiszta kezelésé­nek legfőbb garantiáját találtuk. Átalában a mi egész törvényhozási irányunk­ban, különösen a hol a megyékről, önkormányzat­ról, közigazgatásról van szó : ugy látszik, mintha bizonyos animositás léteznék az önkormányzati elemek ellen, mintha átalában az állampolgárokban semmi bizalmat nem helyezne, mintha csupa go­nosztevőkkel volna dolga. Valósággal ugy látszik, mintha mi nem egy szabad ország polgárai, hanem egy ..Straf-colonia", egy Cayenne részére akarnánk törvényeket hozni. De nem fogadhatom el a szőnyegen lévő törvényjavaslatot tárgyalás alapjául azért sem, mivel, mint már bátor voltam említeni: igen com­plicáltnak, igen nehézkesnek tartom azt, és attól tartok, hogy tömérdek eompetentia kérdés és áta­lában igen sok zavar fog általa létre hozatni. Négy különböző testület, illetőleg személy van feljogosítva a fegyelmi eljárás megindítására: a közgyűlés, a közigazgatási bizottság, a főispán ut­ján a minister — most már nemcsak a belügy, hanem valamennyi minister az egyes közigazga­tási ágak főnökeinek előterjesztésére, — és az alispán; de továbbá a megyei tisztviselők külön­böző kategóriákra vannak osztva; más eljárás történik olyan megyei tisztviselők ellenében, kik a közigazgatási bizottság tagjai, ismét más azok irányában, kik nem tagjai. A kezelő személyek ellenében ismét más az eljárás. Továbbá, miután az államhivatalnokokra vo­natkozólag a közigazgatási bizottság lesz hivatva fegyelmileg eljárni, itt ismét más tekintet alá es­nek azok, kik tagjai a közigazgatási bizottságnak ; más alá azok, kik nem tagjai. Maga a közigaz­gatási bizottság némely esetben mint első, más esetben mint második instantia jár el. Ehhez va­lóságos codex kell; hisz már is látunk egy ter­jedelmes törvényjavaslatot előttünk. Ebből temér­dek zavar, competentia-kórdés, sok kellemetlenség, az aelministratióra nézve sok hátrány származik. Ellemnondásokat is látok a törvényjavaslat­ban. Példának okáért eddig a főispán, ki activ tisztviselő nem volt: birt azon joggal, hogy ő is elrendelhette a vizsgálatot, felfüggeszthette a tiszt­viselőt. Most a főispán hatásköre bővül; activ tisztviselő lesz és most elesik azon jogától, me­lyet korábban gyakorolt; mert ő közvetlenül fe­gyelmi vizsgálat elrendelésére nincs jogosítva: csak arra lesz joga, hogy a ministernek tegyen jelentést. Ellenben az alispán, kinek állása nagy­mértékben leszállittatott, ki nem több, mint bár­melyik azon államhivatalnokok közül, kik a köz­igazgatási bizottság tagjai , ki a főispánnak úgy­szólván csak titkárja, irodafőnöke lesz, ki bővített hatáskört nyer azáltal, hogy nemcsak ő maga el­rendelheti a vizsgálatot a tisztviselők ellen; de meg büntetést is szabhat rajok. Tehát ellenmondások vannak itt magukkal azon intézkedésekkel és el­vekkel, melyekre a közigazgatási bizottságról szóló törvényjavaslat fektetve van. Én mindezeknél fogva nem akarván hosszasab­ban igénybe vermi a t. ház figyelmét: kijelentem, hogy nem fogadván el a törvényjavaslatot a rész­letes tárgyalás alapjául, és járulok azon kijelen­téshez, melyet Balogh Károly képviselőtársam tett. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ntinisterelnök: T. ház! Kijelentvén ezen törvényjavaslat alkalmából is, mint már az előbbeni törvényjavaslatnál is kije­lentettem, hogy a ház közigazgatási bizottsága szövegezésével a magam részéről is tökéletesen egyetértek, csak egy pár rövid szóval akarok vá­laszolni azokra, a mik a törvényjavaslat ellen fel­hozattak. Legelőször is megjegyzem, hogy mindazon érvelést, ami arra nézve hozatott fel, hogy hisz ezen törvényjavaslat nem módosítása az 1870. évi XLII. törvényczikknek, hanem megváltoztatása : egészen súly és hatás nélkülinek tartom ; mert nem az a kérdés, hogy valamely ujabb törvény módositja-e vagy megváltoztatja-e a régit; hanem 25*

Next

/
Oldalképek
Tartalom