Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.
Ülésnapok - 1875-77
Ti. országos lilás január 24. 1870. 195 hogy azt lehet mondani, hogy ugy a közigazgatási bizottságnál, mint a legfőbb appellatorium fórumnál, a ministeriumnál lóvén az elhatározásnak joga, az önkormányzat, a megye, a közönség úgyszólván kizáratik abból, hogy a maga által választott tisztviselő felett a fegyelmi eljárást gyakorolhassa. De t. ház, mint már előttem Balogh Károly t. képviselőtársam megemlítette, nem tarthatom én som helyesnek, hogy a bíróságoktól elvétetett a büntetések kiszabása. Méltóztassanak megengedni; de ez legfőbb, majdnem egyedüli biztosítéka a tisztviselőnek annak elleneben, hogy a közigazgatási bizottságban ülő tisztviselőnek vagy alispánnak talán személyes boszuállása, vágya vagy secaturája ellen óvszert találjon. Ha megfosztjuk attól a tisztviselőt: annak mi lesz a következése ? Azt hiszem, hogy midőn anynyi oldalról lesz megtámadva a tisztviselő, midőn ellene fegyelmi keresetet indíthat a közgyűlés, a közigazgatási bizottság, a főispán felterjesztésére a minister és végre az alispán : ennyi oldalról megtámadva, neki valóban tojastanczot kell járni és valóban nagyon nehéz lesz kikerülni egyik, vagy másik szirtet, mi ellen egyedül a bíróság eljárásában találhatná saját személyére nézve a kellő garantiát Ha ekként bánunkéi a tisztviselőkkel: annak más következménye nem lehet, mint az, hogy épen azon elemeket fogjuk visszariasztani a megyei tisztvisclőség viselésétől, a melyekben eddig a jó közigazgatásnak és az ügyek tiszta kezelésének legfőbb garantiáját találtuk. Átalában a mi egész törvényhozási irányunkban, különösen a hol a megyékről, önkormányzatról, közigazgatásról van szó : ugy látszik, mintha bizonyos animositás léteznék az önkormányzati elemek ellen, mintha átalában az állampolgárokban semmi bizalmat nem helyezne, mintha csupa gonosztevőkkel volna dolga. Valósággal ugy látszik, mintha mi nem egy szabad ország polgárai, hanem egy ..Straf-colonia", egy Cayenne részére akarnánk törvényeket hozni. De nem fogadhatom el a szőnyegen lévő törvényjavaslatot tárgyalás alapjául azért sem, mivel, mint már bátor voltam említeni: igen complicáltnak, igen nehézkesnek tartom azt, és attól tartok, hogy tömérdek eompetentia kérdés és átalában igen sok zavar fog általa létre hozatni. Négy különböző testület, illetőleg személy van feljogosítva a fegyelmi eljárás megindítására: a közgyűlés, a közigazgatási bizottság, a főispán utján a minister — most már nemcsak a belügy, hanem valamennyi minister az egyes közigazgatási ágak főnökeinek előterjesztésére, — és az alispán; de továbbá a megyei tisztviselők különböző kategóriákra vannak osztva; más eljárás történik olyan megyei tisztviselők ellenében, kik a közigazgatási bizottság tagjai, ismét más azok irányában, kik nem tagjai. A kezelő személyek ellenében ismét más az eljárás. Továbbá, miután az államhivatalnokokra vonatkozólag a közigazgatási bizottság lesz hivatva fegyelmileg eljárni, itt ismét más tekintet alá esnek azok, kik tagjai a közigazgatási bizottságnak ; más alá azok, kik nem tagjai. Maga a közigazgatási bizottság némely esetben mint első, más esetben mint második instantia jár el. Ehhez valóságos codex kell; hisz már is látunk egy terjedelmes törvényjavaslatot előttünk. Ebből temérdek zavar, competentia-kórdés, sok kellemetlenség, az aelministratióra nézve sok hátrány származik. Ellemnondásokat is látok a törvényjavaslatban. Példának okáért eddig a főispán, ki activ tisztviselő nem volt: birt azon joggal, hogy ő is elrendelhette a vizsgálatot, felfüggeszthette a tisztviselőt. Most a főispán hatásköre bővül; activ tisztviselő lesz és most elesik azon jogától, melyet korábban gyakorolt; mert ő közvetlenül fegyelmi vizsgálat elrendelésére nincs jogosítva: csak arra lesz joga, hogy a ministernek tegyen jelentést. Ellenben az alispán, kinek állása nagymértékben leszállittatott, ki nem több, mint bármelyik azon államhivatalnokok közül, kik a közigazgatási bizottság tagjai , ki a főispánnak úgyszólván csak titkárja, irodafőnöke lesz, ki bővített hatáskört nyer azáltal, hogy nemcsak ő maga elrendelheti a vizsgálatot a tisztviselők ellen; de meg büntetést is szabhat rajok. Tehát ellenmondások vannak itt magukkal azon intézkedésekkel és elvekkel, melyekre a közigazgatási bizottságról szóló törvényjavaslat fektetve van. Én mindezeknél fogva nem akarván hosszasabban igénybe vermi a t. ház figyelmét: kijelentem, hogy nem fogadván el a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául, és járulok azon kijelentéshez, melyet Balogh Károly képviselőtársam tett. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ntinisterelnök: T. ház! Kijelentvén ezen törvényjavaslat alkalmából is, mint már az előbbeni törvényjavaslatnál is kijelentettem, hogy a ház közigazgatási bizottsága szövegezésével a magam részéről is tökéletesen egyetértek, csak egy pár rövid szóval akarok válaszolni azokra, a mik a törvényjavaslat ellen felhozattak. Legelőször is megjegyzem, hogy mindazon érvelést, ami arra nézve hozatott fel, hogy hisz ezen törvényjavaslat nem módosítása az 1870. évi XLII. törvényczikknek, hanem megváltoztatása : egészen súly és hatás nélkülinek tartom ; mert nem az a kérdés, hogy valamely ujabb törvény módositja-e vagy megváltoztatja-e a régit; hanem 25*
