Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-75

75. országos ülés január 21. 1876. 159 jogot élvezzen, egy kötelességet tartozzék teljesí­teni. (Helyeslés a közében.) Én azt tartom, hogy nekünk a kis körfalakat nem kell respectálni, ha­nem le kell hordani. Nekünk respeetálnunk kell és fel kell építenünk az országot (Ugy van ! a középen.) Házmán Ferencz t képviselőtársam azt mondta, hogy az érdekek halmaza sokkal érdemesebb ke­zeket igényel. . . Házmán Ferencz (közbeszól): Erősebb ke­zek et! Csernatony Lítjos: Elfogadom a kigazi­tást is, hanem mindenesetre méltóztatott mon­dani, hogy az érdekeknek halmaza sokkal hatal­masabb, hatásosabb kezeket igényel. Bárminő nagy legyen a város és bármennyi kü­lönféle érdek legyen abban összehalmozva : az érde­kek halmazának ne továbbját egy országra nézve magának az országnak érdeke képezi. Ha tehát az országnak, a nemzet életének, a helyes közigaz­gatásnak érdeke, mely eszköze a nemzeti élet megszilárdításának és fejlesztésének, azt követeli, hogy ne egy nagyobb, vagy kisebb város érdek halmaza legyen az irányadó; hanem az ország összes érdekének halmaza: akkor mi előadjunk itt és kivételes törvényhozást követeljünk, és követel­jük ezt akkor: a mikor azon városnak, vagy vá­rosoknak saját legtöbb ügyeik elintézésére nézve az előttünk fekvő törvényjavaslat egyáltalában nem áll útjában gátlólag? mert azok önkormányzatilag elintéztethetnek ezentúl is agy, mint eddig; hanem igenis meglesz az uj törvény által az. hogy lesz erősebb oontroll és meg lesz az állani érdekére nézve hatályos intézkedhetés lehetősége. T. ház ! Nem akarom elmondani azon beszé­det, a melyet nem mondottam el az átalános tár­gyalás alkalmával, csak érintem, hogy már az átalános tárgyalás alatt, de a részletes tárgyalás alatt is kitűnt, hogy a törvényjavaslat azon pár­tolói, kik magukat a megye külön patrocinatorai­nak mutatták be: nemcsak éreztették, hanem meg is mondták, hogy tessék csinálni a városokkal ahogy tetszik, azok megérdemlik, hogy ugy bán­janak velők ; de a megyéket ne bántsák: mert azokkal nem lehet így elbánni. (Ellenmondások.) A városoknak pártfogói ismét azt mondták, és ez már a részletes tárgyalás alatt is megtörtént, kü­lönösen Schwarcz Gyula t. barátunk által, hogy a megyékre nézve az a bizottság jó lesz; de a városokat ne bántsák, mert ott különben baj lesz. Van egy harmadik árnyalat is (Halljukl) és ehhez tartozik Házmán Ferencz tisztelt képviselő társam, a ki azt mondja, hogy a megyékben lehet experi­mentálni ; egyenesen azt mondotta, hogy a váro­sokat illetőleg nem kell experimentálni ; a kisebb városok — szerinte — sem követelhetnek maguk­nak kiváltságot. Kivételes helyzet csak Budapest­nek kell; mert itt az érdekek halmaza és minden­féle más tekintet azt követeli, hogy itt már ne azon mértékkel mérjünk, melylyel mérünk más­felé. Emlékeztet ez Micheletnek azon mondására, — nem tudom már miről szólt, — hogy hiszen az oly kicsiny, hogy iránta nem is kell igazsá­gosnak lenni. Vagyis a nagy érdekek halmaza iránt, nemcsak igazságosnak kell lenni; hanem kivételesnek is ; a kis érdekek oly parányiak, hogy azokat nem is kell tekintetbe venni. (Tetszés a középen) Ezen különböző szempontokból támadtatott meg a törvényjavaslat Már most méltóztassanak ezen különböző támadásokat egymás ellenébe állí­tani, s ha kölcsönösen le nem rontják egymást: akkor r tessék felettök Ítélni. En, t. ház! mindig megvoltam győződve s most is megvagyok győződve s ez egyike azon dolgoknak, melyek fölött meggyőződésem nem vál­tozott, hogy egy ország fejlődését, egy ország jó­létét, egy ország hatalmát, egy szóval — mondom — a jövőjét, igenis a városokban látom. Eziránt meg­vagyok győződve, s megvagyok győződve, hogy a mely országban mindvégig sok falu van és ke­vés város támad: az az ország nem életképes. Ezt bizonyítja a tapasztalat. Es minden fejlődés a mos­tani világban, nem a régi világban, azt bizonyítja, hogy a városok szaporodnak s absorbeálják a vi­déki elemeket. Ezt látni Angliában, Belgiumban, Franczia — Olaszországról nem is szólva, mert ott a városok mindig uralkodtak. — ezt látni min­denfelé. A városok absorbeálják lassankint min­denfelé a vidéki elemeket a népesség szaporodása folytán, a mivéhségnek emelkedésénél fogva és mindazon erőknek öszpontosulása által, melyek a városokban több tért nyernek önkifejlesztésökre, mint másutt. Es ez igen természetes; de épen azért, mert ez meggyőződésem szerint legalább igy áll: beszélni arról, hogy a városok fejlődése megáll, jelesen pedig megáll a főváros fejlődése, ha a kormány igy, vagy ugy nem intézkedik; — bocsásson meg nekem a t. képviselő ur, hanem ez a városok fontosságának nem kellő méltánylása és ámbár némileg itt oly argumentumot kell használnom, melyet én teljes szivemből gyűlölök, és megvetek : de el kell ismerni azt, mert ezt is a példa mutatja mindenütt, hogy ha csak tisztán arról van szó, hogy micsoda úton-módon lehető a virágházi fejlődés és nem is virágházi, mert ha egy állani, egy város életében már meg van a fejlődés, az többé-kevésbé megmarad: — hanem a gyors, hogy ugy szóljak, a gőzerővel való fejlő­dés : el kell ismerni más városok példája után is, bizonyos tekintetben még London példája után is, a mióta közmunka tanácsa van, el kell ismerni Budapest példája után is, — nem azt, a mit egyik képviselőtársam mondott, ámbár némileg az is áll: — el kell ismerni, hogy maga a város

Next

/
Oldalképek
Tartalom