Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-75

160 75. országos Ülés január 21. 187fi. legkevesebbet szokott tenni saját érdekében, fővárosi érdekében és mint főváros az ország érdekében ; kivéve: a mikor rászorittatik az ország által. (Helyeslés a középen.) Azért épült ki Paris, mert Napóleon vaskeze reá szorította; azért épült ki Londonnak egyik óriási bámulatos része: mert a kormány segítségére ment, és ezért lett Budapestből is sokkal szebb város mintegy másfél tized alatt, mint a milyen volt; mert meg kell vallani, hogy már 1867. előtt kezdett az absolutismus is szépíteni rajta. (Helyeslés a középen.) Mondtam,"hogy nem akartam ezen argumentumot használni; előadtam ugyan, de lelkem mélyéből gyűlölöm: mert nekem nem kell a kormány, s nem kell az absolut kormány gondoskodása arra, hogy valamit jól csináljak mint város, ország vagy egyén. Hogy az ország kormánya és ezen ház Budapest irányában nem volt mostoha ; azt bebizonyította 1867. óta mostanáig mindig; nem lehet tehát azt mondani, hogy kivételes helyzetét ne ismerte volna el ott és akkor, a hol és mikor az ország érdekében kellett. De hogy kivételes helyzetet az ország érdekeinek hátrányára ismerjem el: merem állítani Budapest polgársága nagy többségének hátrányára, clique-k érdekében, azt soha nem fogadom el helyesnek. (Helyeslés a középen.') Én t. ház, csak Schvarcz Gyula t. képviselőtársam beszédének egy részére kívánok még egy pár észrevételt tenni, Schvarcz Gyula képviselő ur nagy fontosságot, mondhatnám egyedüli fontosságot tulajdonított annak, hogy e törvényjavaslat elfogadása esetében sok collisió, vagy a mint magát kifejezte, conílictus fog támadni, és kérdi: hogyan fogják ezt kikerülni? és azt mondja, hogy: „és ha lehetséges is az, hogy a kormány jövőre fog majd egy oly törvényjavaslatot beterjeszteni, a melyben meg fogja szabni, hogyan akarja azon illetékességi összeütközéseket megoldani, de szemben ily törvényjavaslat ismeretlen elveivel: nem czélszerübb-e inkább felfüggeszteni e törvónyja alapeszméje megtestesitését a városokra nézve? Már kérdem t. képviselőtársamat, miféle emberi intézményt ismert valaha, valahol, a hol különféle elemek vannak együtt, a hol conílictus, sok conílictus ne támadt volna. Látott-e valaha csak egy órát is, melyben néha conflietus ne legyen, és azt ne kelljen az óramüveshez vinni? Conílictus volt és lesz és van minden emberi intézménynél. Igaz, a feladat az, hogy, a menynyire lehet: ne legyen conílictus ; a másik feladat az, hogy ha a tapasztalás kimutatja, hogy hol lesznek és miért fordulnak elő a conflictusok: azok orvosoltassanak. De ha a tapasztalásból meggyőződünk, hogy miből erednek a conflictusok : akkor nem értem, miért köteleztetnénk arra, hogy a törvényjavaslat alapeszméjének megtestesitését a városokra nézve felfüggeszszük addig, míg nem tudják meg: vajon a conflictusok meglesznek-e, hol lesznek és következőleg miként lesznek orvosolhatók? A mi t. képviselőtársunknak a decemens-eróly minden oldalát megvilágító definitióját illeti: erre nézve bátor vagyok valamit figyelmébe ajánlani. Bátor voltam már egy erre vonatkozó angol szöveget privátim átadni neki; most bátor vagyok egyet előadni, nem privátim. Ezt Cicero mondta a „Divinatió"-ról irt művében a hiányos deíinitiókat illetőleg. Azt mondta, hogy vannak defioitiók, melyek rövidek és jók; és vannak olyanok, melyek hosszuk és homályosak. Például, ha valaki azt mondja: „teknős béka:" ezt rögtön megérti mindenki; hanem Pacuvius poéta ezt máskép fejtegeti, azt mondván: „egy lassan lépkedő, földön élő, alacsony termetű, rögös külsejű, négy lábú állat, rövid fővel, kígyó nyakkal, durczás tekintettel, vér nélkül, lélek nélkül, és mégis állati hanggal." (Ménk derültség.) Ezt már senki sem fogja megérteni. (Derültség.) Én is azt tartom, s mindég azt tartottam, hogy a t. képviselő ur beszéde mindig nagyon tartalmas; de ugy belebonyolitja magát a decernens-erély fejtegetésébe, hogy nem érti meg senki, csak ő maga. (Élénk derültség ) Én t. képviselőház, tovább a t. háznak türelmét fárasztani nem fogom. A törvényjavaslatra nézve kivételt sem a városokra egyátalában, sem Budapestre nézve különösen tétetni nem akarok és a törvényjavaslat szövegét elfogadom. (Helyeslés a középen.) Elnök: Házmán képviselő ur félremagyarázott szavainak helyreigazitása végett kivan szólani. Házmán Ferencz: T. képviselőtársam súlyt fektetett arra, hogy én kijelentettem volna azt, hogy Budapestre nézve kivételes állást akarok kieszközölni és arra építette argumentatiojanak legnagyobb részét. Én ezt egy szóval sem emiitettem így; hanem azt mondtam, hogy kivételes állásban van a főváros azért, mert nagyobb; azért: mert tevékenyebb ; azért: mert gazdagabb, több értelmisége van. De arról a főváros nem tehet; ez tény. Erre állapítottam érvelésemet ós nem azt kívántam, ismétlem, a mit a t képviselő ur mondott, hogy kivételes állapotok törvény által megörökíttessenek ; hanem azt kívántam, hogy e kivételes állapot olyan,' hogy azt az ép beterjesztett javaslat indokolásánál fogva olyannak kell tekinteni, mely a gondozást igénybe veszi, a nélkül, hogy az ország érdeke valamiben csorbát szenvedjen. Mert ennek ellenkezője nem fér össze az én meggyőződésemmel: azért kötelességemnek tartottam ki-