Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-75

75. országos Ülés január 21. 1876. 153 Ha áll az, a mi a t. belügyminister ur és a t. kereskedelmi minister ur által hangsulyoztatik, hogy a közigazgatási bizottság az autonómia körében a tanács által igazítandó ügyekben — tüzetesen beleavatkozni a város — sajátlag önkormányzati, a város saját vagyoni ügyeit intézni nem hivatott és ha vannak a városi önkormányzatnak bajai, hiányai, kinövései a gyakorlatban: ugy akkor ezen szervezet ezeken segíteni nem fog. Ha pedig beléjök avatkozik: akkor szerintem egy és ugyanazon ügy, egy ós ugyanazon hatáskör ellátására, betöltésére két, parallel meghatározott hatáskör, egymás működésébe bele vágó, egymás működését paralyzaló, egymás felelősségét kölcsönösen felemelő institutiót létesítünk ugyanezen egy helyett. így tehát már ezért sem fogadhatom el a közigazgatási bizottságot ugy. mint az a városi kormányzatba behelyeztetni szándékol tátik: mivel az a városi önkormányzati szervezetbe egy dualistikus szervezetet állit be, a melynek hatásköre határozottan körvonalozva nincsen, melyek egymás hatáskörébe vágnak, s a melyek ekképen az ügyek elintézését nehezitik, bonyolítják, a felelősséget pedig megoszlatják és lehetetlenné teszik, és ezenkívül költségesebbé teszik az ügyek elintézését. Másodszor: mindaddig, míg a városok a kormányzatnak költségeit magok fedezik, mig a domestikának kérdése nincs elintézve, s kivált mivel ezen intézmény által a városokra ily költségek is rovatnak: én azt a városokra kiterjeszteni nem óhajtom; mert méltó panaszt hiszek részökről emelhetőnek az ellen, hogy ez rajok nézve aránytalan terheltetéssel jár. De harmadszor én az ambulatorius, vándorközigazgatási bizottságokat nem organisatió, hanem desorganisatiónak tekintem, legyenek bár vándorbizottságok már most extraterritoriálisak, a városokra nézve, vagy territoriálisak. Én azt hiszem, hogy ezen vándorbizottság által jó elintézést ós igazságszolgáltatást a városi ügyekre nézve elérni nem lehet, és ezen intézmény mentségére csak azt tartom felhozhatónak, hogy hisz ezen állapot sokáig létezni nem fog ; mert azon városok, melyeknek külön, teritoriáliter működő a város körében létező bizottságot adni nem lehet: ezek mielőbb beolvasztandók lesznek a megyei szervezetbe. Azonban, hogy ez gyorsan lehessen keresztülvihető, hogy ez a városoknak történetileg fejlődött, az ő viszonyaik által igazolt jogaiknak csorbítása nélkül legyen eszközölhető, nem hiszem. En azt tartom, hogy csupán azért, hogy a közigazgatási bizottságot szervezni lehessen: a városokból falusi községeket csinálni — a mi már magában a dolog természetében ós civilisationaiis előhaladással ellentétes visszaható mozgalom: indokolt eljárásnak nem nevezhető. En tehát azt hiszem, ha már a közigazgatási bizottság elvét elfogadjuk, ha az létesittet»i fog, kÉPV. H. NAPLÓ 1876.-78 IV. KÖTET. ha azt a városok önkormányzata körében létesíteni akarjuk: ugy azon eszmének a városi körben a városok természetének megfelelő egészen más alakot kellene adni, azt a városi intézményekhez kellene alkalmazni; egységes alakot kellene teremtenünk: nem két bizottságot, egy tanácsot és egy közigazgatási bizottságot; meg kell határozni azon kört, mely a közigazgatási bizottság teendői közé tartozik. Mig ezek iránt tisztában nem leszünk: ugy hiszem, sem magunk nem alkalmazhatjuk megnyugvással ezen intézményt a városokra, s nem remélhetjük azt, hogy a városok által megnyugvással fogadtassanak el. En még egyszer kimondom; én azt tartom, hogy a városoknak beligazgatási szervezete nem tökéletes és nem mindenütt megfelelő, ugy a mint az jelenleg létezik, és gyakoroltatik; hogy ott igen sok orvosiam! ó, igen sok visszaélés és hiba létezik; de a közigazgatási bizottság ugy, a mint létesíteni terveztetik: ezen hiányokat orvosolni nem fogja; az nem is oda czéloz. Az, a mint a minister ur által a városokra nézve indokoltatik, leginkább csak a központi, az országos ügyeknek, az átruházott hatáskör elintézésére, terveztetik, — ebben pedig viszonylag legkevesebb fenakadás van a városokban; és ha csak ezt akaijuk: akkor sokkal egyszerűbb intézkedések által lehetne a czélt elérni. En tehát Zsedényi Ede t. képviselő barátom határozati javaslatát pártolom és ahhoz csatlakozom. {Helyeslés a szélső johbold.alon.') Pulay Kornél: T. ház! A midőn a városok különleges viszonyairól van szó, én mint azok egyike, ki városi ügyekkel több ideig foglalkoztam, kötelességemnek ismerem, szavazatomat röviden indokolni. {Halljuk.) A beadott módosítás védelmében elég élesen van marquirozva azon különleges helyzet, érdek és viszony, a melyek a megyei és városi hatóságok közt fenforognak. Egész készséggel el kell ismernem, hogy ily különleges viszonyok csakugyan léteznek, mint például a közvagyon-kezelés, a világítás, a tisztasági ügy, a vám-és kereskedelmi kérdések ; de mindezen ügyek, mindezen különleges viszonyok a városnak mint községnek jog, hatalom és illetékességi koréba egészen bel• íirnek és csakis ott intéztethetnek el helyesen és illetékesen. Hogy az állami czélok megvalósítása, a közadministratió tekintetéből csakugyan léteznének ily különleges viszonyok, érdekek és ily különleges helyzet: azt sem a városi feliratokból, sem Schwarcz Gyula t. képviselőtársam indokolásából be nem ismerem, különösen nem, Poroszországra való hivatkozással, a hol épen „Bezirk Berlin" is van. De hogy mennyiben áll itt Magyarországnak és a magyar parlamentnek érdekében minden alkalommal és minden viszonyok közt oly szorgo.20