Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.
Ülésnapok - 1875-75
154 75. országos ülés január 31. 18í6. SHÍI keresni azon különleges, ellentétes érdekeket és viszonyokat ott is, a hol nem léteznek, és polgárt polgárral szembe állítani; azt belátni nem tudóm; úgyis több oldalról szembe állíttatnak az összmonarehia érdeke, a nemzetiségek érdeke Magyarországéval, szemben a felekezetek és a társadalom különböző osztályainak különleges érdekei egymással szemben. Most újra az állami czélok realisálása, a közadministratió szempontjából a polgárok érdekeit állítsuk a polgárokéival szemben ? Minél több különleges érdeket állítunk fel: annál gyengébb lesz az állam öszszervezete; annál gyengébb lesz Magyarország. (Élénk helyeslés a középen.) Beismerem, hogy az állam fejlődő és életképes elemeire különös figyelemmel lehet: de ezt oly mértékben nem teheti, hogy az alig fejlődni képes elemeket egész isoláltan magára hagyja. Miért kell külön administrationalis rendszer, — hogy hasonlattal éljek, egy megyéből — Szabadka és Zenta városa közt. Miért Gyula és Ruszt városa közt ? Az állam czéljainak realisálása, a közadministratió szempontjából ily élesen kidomborított ellentétes érdekek csakugyan nem léteznek. Ez egy igen jól hangzó közhely, de valóságban nem forog fen. Az állami ezélok megvalósítása szempontjából a közadministratióban egyforma rendszert kell a polgárokra nézve behozni. Ezen egyformaságból hamarabb és biztosabban fog kifejlődni a megnyugvás és az egymás iránti bizalom. A különleges intézkedések csak megtermik és nagygyá növesztik az ellentétes érdekeket. (ügy van \ a középen.) Schvarz Gyula képviselő ur a virilisekre vonatkozással egy érvet készített a maga álláspontja védelmére. Engedje meg a t. ház, hogy én is hasonlót tehessek. Nem akarok a virilisek, vagy a legfőbb adófizetők rendszerére kiterjeszkedni, sőt egész készséggel elismerem, hogy ezen a téren is van a vagyon befolyásának némi jogosultsága. Egyszerűen registrálni akarom a helyzetet ugy, a mint van. Ezen legtöbb adót fizetők névsora a megyékben áll a földbirtokosokból ós nagyobb bérlőkből, tehát egy állandó elemből ezen legtöbb adót fizetők jegyzéke, miután bizonyos állandó elemből áll: az évenkénti változásnál csak kevés °|„ hullámzást szenved. A városokban a legtöbb adót fizetők jegyzéke áll első sorban az ingatlan birtokok tulajdonosaiból, előkelő ügyvédek és honoratiorokból, azon felül kétes üzietü lakosokból: például a ki 20°j o-kal gyümölcsözteti pénzét, az még nem jön be, de a ki 60°| o-al forgatja tőkéjét az már bejut a jegyzékbe. S ez évenkint oly jelentékeny hullámzást idéz elő. hogy ezen hullámzás magában határozataiban is vissza tükröződik. Mert vaunak városok, itt több példával szolgálhatnék, s ha emlékem hü, miután régen történt, épen azon város, melyet Schvarz Gyula ur képviselt egy időben, hozott határozatában a törvényeknek megfelelőleg felállította a községi iskolát, rövid várakozás után, ezen határozatát megváltoztatta ismét egy harmadik határozatával: felállította ezen iskolát. Alig hiszem, hogy azon városnak és nevelési ügyének ezen hullámzás előnyére lett volna. Egy másik város ellenben a megállapított bérleti rendszertől egy rövid idő alatt hozott határozatában a házi kezelésre tér át. Ezen hullámzások el lesznek mellőzve, mert egy bizonyos neme a stabilitásnak jön be, a mely az administratiónál is egy bizonyos mértékben azt hiszem nagyon szükséges. A hallott érvek daczára meg vagyok győződve arról, hogy a közigazgatási bizottságról szóló törvényjavaslat első sorban is a városokban fog meghonosulni és gyökeret verni: ott fog lenni egy lépés a javulás ós rend felé. És minthogy ezt ezen törvényjavaslattól reményiem és várom : a beadott módosítást nem fogadhatom el. (Élénk helyeslés a középen.) Hosztinszky János: Kijelentem részemről, hogy én Zsedényi t. barátom, azon módosítását, hogy a közigazgatási bizottságról szóló törvényjavaslat a városokra nézve ki ne terjesztessék, hogy a városok közigazgatási szervezete egy külön törvény által szabályoztassék: pártolom. Azon érveket és okokat, a melyeket a t. képviselő ur módosításának támogatására előhozott, én ujabban ismételni nem fogom és kijelentem egyszersmind, hogy a jobb oldali szónokok egy némelyikének érvelését én részemről el nem fogadom. Engedje meg a t. ház, hogy a lehető rövidséggel előadhassam azon okokat, melyek engem arra vezéreltek, hogy ezen módositványt pártoljam. Én t. ház, érveléseimet nem fogom az elméletek magas régióiból, hanem a gyakorlati életből meríteni, mert azon meggyőződósben élek, hogy a törvény csak akkor jó és csak akkor üdvös: ha annak jó és üdvös volta a gyakorlati életben bebizonyul. Lehetnek t. ház, igen szép és igen magasztos törvények ; de ha azok üdvös volta a közéletben be nem bizonyul, végrehajtásuk elé le nem küzdhető akadályok gördülnek : akkor t. ház, bármily magasztosak is a törvények, csak irott malaszt fognak maradni. Én hiszem, t. ház, de nemcsak hiszem, hanem teljes meggyőződésem, hogy az igen t. minister urat akkor, midőn a közigazgatási bizottságról szóló törvényjavaslatot alkotta s a ház elé terjesztette, a leghazaííasabb érzés s a legtisztább szándék vezérelte, — azon szándék, hogy az administratio mind a megyékben, mind a városokban jó, gyors és olcsó legyen. S én azt hiszem t. ház, hogy a t. belügyminister ur most is azon erős