Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.
Ülésnapok - 1875-75
152 Tó. országos illet január 21. 1S76. föltevésekből kiindulni, a melyekre a mi nyilatkozataink által jogosítva nem lehetnek. Nevezetesen abból, hogy mi az összes közigazgatási ügyek ellátásában, a tisztviselők kinevezésének czélszerüségót hangsúlyozzuk, — azt következtetni, hogy a városi az önkormányzati jog gyakorlatát szűkebb körre óhajtunk szorítani, mint ezen törvényjavaslatban terveztetik: nézetem szerint igen merész következtetés lehetne. A t. előadó urnák azon föltevése, hogy a jnagyar törvényhozás, midőn a királyi városokban a főispánok intézményét létesítette; a városok és megyék szervezete közt létező különbségnek elenyésztetésére s igy egyformaságukra törekedett : ez szintén csak subjeetiv felfogásnak eredménye. Azt hiszem, hogy ezen felfogásnak legalább az volt az indoka, hogy a törvényhozás ós a kormány érezte annak szükségét, miszerint a városi kormányzatban nem birna a kormány, a központi kormányzat egy megbízható közeggel: ha az országos ügyeknek ellátása tisztán csak a városi közegek kezében maradna, s megfelelt azon institutió azon képletnek és iránynak is, melyet a szabadelvű párt egy kiváló szónoka hosszabb előadásában a külföldi városok intézményeire vonatkozólag mintegy az állam körében az önkormányzat ideáljának állította fel: mert mind ott, a hol a városi önkormányzat az állami kormányzattal szorosabb összeköttetésbe hozatott: ott a városi kormányzatnak élén álló polgármester, — vagy bármint nevezzük, — annak feje. elnöke a központi kormány és az uralkodó hatalom megerősítése által veszik azon tüzetes megbízatást, a mely őket az állam által reájok ruházott ügyeknek a városok körébe való kezelésére kiválólag autorizálja és megbízottjaivá teszi és azért azon ügykör kiválólag a kormány megerősítésétől függő városi tisztviselők kezelése alatt áll. Azon példa, melyet a t. előadó ur a continentalis ós ugy szólván az európai civilisatió egy legkiválóbb városának képletére utalva felhoz, és azt mondja, hogy a communalis ügyek tulhajtása minő vészéibe sodorja a, civilisatiót: ezt a városi szervezet körüli azon elmélkedéseknek körébe vonhatónak nem tartom, a melyek a magyar törvényhozást jelenleg foglalkoztatják. Azon nagy világvárosok — ugy hiszem — egész más szervezetet követelnek, mint a melyet mi jelenleg a városokra alkalmazni készülünk. Azok már úgyszólván, kiemelkedtek azon légkörből, a mely tisztán a municipalis szervezetet övedzi, azon viszonyok pedig, és azon nagyszerű befolyás, melyet egy ilyen nagy város az egész nemzetre gyakorol, — a mint például Párizs Francziaországra hat, mint a szellemi képességnek és az mtellectualis erőknek egy nagy gyupontja; azon nagy befolyásával, melyet az nemcsak Francziaországra, hanem azon tul kihatólag áraszt, — ezen befolyást károsnak nevezni szerintem nem lehet. Az káros csak akkor lehetne : hogyha subversiv irányoknak szolgálna, a mi nem az ottani intellectuális erőknek, hanem a forradalmi jeleneteknek kifolyása; azon jelenetek pedig nem azon városi intézménynek tulajdonithatók, a melyet épen ezen intézkedéseket megelőzőleg nem is birt; hanem tulaj donitható annak, hogy az ügyek az absolut hatalom által a városi önkormányzat köréből kiragadtatva voltak; sőt épen ellenkezőleg a városi önkormányzat és a városi mérsékelt elemek hiányára lehetne visszavezetni azon forradalmi jeleneteknek indokait; azonban ezek sokkal különbözőbb erők hatásának tulajdonithatók, mintsem az ilyen szervezkedési institutiónak. Méltóztassék megengedni, valamint beszédem elején már jeleztem, ugy jelenleg is visszatérek arra, hogy midőn a Zsedényi t. képviselő ur által beadott javaslat mellett emelek szót: nem átalános elvi álláspontból akarok okoskodni; mert én, mint a kisebbség tagja e tekintetben is alávetem magamat a többség által már is hozott határozatnak. Előttem a kérdés ma már nem az: vajon a közigazgatási bizottság intézménye elvileg helyes-e? vajon én azt elkívánom-e fogadni vagy nem? a kérdés az, hogy ezen intézmény ugy, mint ezen törvényjavaslatban formulázva volt: a városokra czélszerüen alkalmazható-e? vajon ha azt a városokra kell és lehet alkalmazni: akkor nem kell-e ezen alkalmazásnak más alapokat szerezni? S hogy ezen kérdésnek megfelelhessek: elembe kell állitanom a városi kormányzatot, ugy a mint az jelenleg áll, és azon kérdést kell magamnak felvetnem : miként fog a közigazgatási bizottság ezen körben működni? (Zaj. Hattjukl) A város kiválólag azon ügyek elintézésével foglalkozik, a melyek községi ügyek. Ezen ügyek azon fokozatban, a melyben a városban léteznek: sokkal nagyobb kört foglalnak el, mint azon ügyek melyek a központi kormány által átruházott ügyeknek tekinthetők. így tehát azon kör, melybe a közigazgatási bizottság belép, egészen más természetű, mint a megyei kör. A különbség itt nem a felfogásban; hanem a dolog lényegében rejlik. Es bocsásson meg a központi bizottság t. előadója, ha azt mondom, hogy ezen különbséget ignorálni lehet ugyan; azt azonban eltörülni, vagy pedig megsemmisiteni nem lehet: mert tényleges. Ezen ügyek elintézésére a városban egészen más szervezet létezik, mint a megyékben. A városban egy tanács van, mely ezen ügyek elintézésének már megfelelő közeg, a mely azokat az autonómia körében intézi. A kérdés az, hogy jól intózi-e ezen ügyeket vagy rosszul: vajon tökéletesítendő vagy javítandó van-e ezen körben vagy sem?
