Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.
Ülésnapok - 1875-73
120 73. országos ülés január 19. 1S76. hajtásába és illusoriussá teheti ezen egész deoernens erély végeredményét? Ugyan mit ér e decernens erély: ha ott van a tanács, a melynek előterjesztése alapján határoz a közgyűlés; mert az önkormányzat lényegét nem akarjuk feláldozni? mit ér e decernens erély a közgyűlés kebelében, hogy ha e tanács nem lehet .erkölcsileg felelős kellőleg a törvény értelmében ? Mit ér e decernens erély. ha ópenfazért, mert erkölcsileg nem lehet felelős: jogilag nem lehet végzetteljes hátrányok nélkül működéséért felelősségre vonni? Mit ér e decernens erély: ha a felelős és állandólag együtt ülő tanács nem intézkedhetik a legfontosabb ügyeknek legnagyobb részében; mert a közgyűlés irányában nem felelős ellenőrzés annyira megzsibbasithatja kezeit ? mit ér e decernens erély, midőn ez az ügyek nagyobb részét illetőleg ellenőrzésre hivatkozhatik ugyan, de azon ellenőrzésnek egész természete ugy hozza már magával, hogy komoly és gyakori súrlódásokat fog előidézni a tanács és a közgyűlés közt és az ellenőrző testület maga sem decernálhat? nem végezhet az ily ügyekben rögtön ? hanem fel kell előbb irni a kormányhoz, honnét talán — és ez nem is lehetend másként, hacsak uj közegekkel nem akarjuk szaporítani a központi kormányzat költségeit: — tán csak hónapok múlva fog a leirat leérkezni ? Ugyan uraim 1 hova lesz itt, a főérvök azoknak, akik azért tartják jobbnak a decernens erélyt magában a selfgovernmentben: mert nem kell minden legkisebb ügyben felírni a préfethöz, illetőleg conseil de préfectorehöz, s innét a conseil d' étathoz? Hova lesz itt azon érv, mely szerént mihelyt belátja a szükségét: maga az önkormányzati testületi, közeg saját belátásából, elhatározásából a helyszínén rögtön intézkedhetik? Mit ér ez akkor: hogy ha a decernens erély ily alantasra reducáltatik azon színvonalról, a melyen Angliában szemléljük azt, és azon egyéb önkormányzattal bíró országokban, a honnan a decernens erély tbeoremáját államtudósaink merítették ? T. ház! Én azt hiszem, hogy a városok ügye behatóbb figyelmet érdemel. Nem előjogot, nem privilégiumot követelnek ők az országtól; csak azt kívánják, hogy fektessünk viszonyaik alapos tanulmányozására annyi súlyt, a mennyi azokat, mint a magyar társadalom, a magyar közművelődés, ipar, kereskedelem gyúpontjait megilleti. Jelenők, tényleges helyzetök érdemesiti őket erre, nemcsak érdemeik a múltban, a melyre meleg beszédében Zsedényi képviselőtársam provocált. Megérdemelnék tehát városaink, t. ház! legalább is azt, hogy mindazon kérvényeket, melyeket városi törvényhatóságaink úgyszólván szine java, a főbb városi törvényhatóságok majdnem mind egész tárgyilagossággal, egész hazafiúi bensőséggel felterjesztettek, hogy mindezen kérvényeket heható tanulmányozás tárgyává tennék a kormány körében, addig is, mig a belügyminister ur alapeszméjének megtestesitése fölött egy más, egy később beadandó külön törvényben lehetne a közügyek kevesebb kárával mint igy intézkednünk. Mert hisz a belügyminister ur úgyis elő fog terjeszteni még egyéb törvényjavaslatokat, törvényhatósági, illetőleg községi oly ügyeink szabályozásáról, a melyeknek a gyakorlatban jelen javaslat végrehajtását úgyis meg kell előzniök: megérdemelnék tehát városaink, hogy városi törvényhatóságaink részéről fölérkezett kórvényekben letett sok tapasztalati tanulmányt, nagy, gazdag adathalmazt, beható tanulmányozás tárgyává tennők, mielőtt a városi közigazgatás fölött ily messzehatólag határozunk. Uraim ! Ha szabad reílectálnom a belügyminister ur azon megjegyzésére, hogy városi törvényhatóságainknak nem legnagyobb része terjesztett föl kórvényt e törvényjavaslatnak városainkra czólzott kiterjesztése ellen: akkor, lehetlen, hogy e helyütt ne emlékeztessem önöket, uraim, azon bevégzett tényre, miszerint az ez ügyben kórvónyző törvényhatóságok közt van hazai városaink valamennyi dísze, szine, java. Én ugy tudom, hogy Budapest fényes fővárosunkat, Pozsony, Szeged, Arad, Kassa, Győr, Beszterczebánya, Késmárk, Temesvár, Székesfehérvárvárosokat ott találjuk a kérvényezők közt, s nem tudom még hány nevet hozzak fel;— a kisebb városok részéről is érkeztek kérvények ; különösen azok irtak föl, a melyek közművelődési érdemeik által kitűnnek, én tehát itt a számra azért sem fektetek súlyt, inert azt látom, hogy Debreezen és Pécs kivételével, a legfényesebb, leginiveltebb, legmunkásabb, leggazdagabb városok e javaslat ellen kérvényeztek. Én bátor voltam ezen kérvényeket a házirodájában s közelebbről tanulmányozni: azért arra kérem a t. kormányt, sziveskedjék ezen nagy és széles tapasztalati anyagot figyelmébe veuni. Uraim! én nem tartozom azok közé t. ház, kik ezen törvényjavaslatot ugy fogják föl, mint a porosz Kreis-Ordnung halvány utánzatát. Ez ellen én egész őszinteséggel tiltakozom: ne fogja ezt senki rám. (Derültség.) En nem tartozom azok közé. Én beismerem, hogy ez egy eredeti szerzői conceptió, mely a t. belügyminister urat illeti meg. Egyet azonban megjegyzek: ha vannak is analogonok a porosz „Kreis-Ordnung-"ból ezen javaslatban, analogonok, melyek magukban véve ugyan a ministerelnök ur szerzőiségét invalidálhatják; mert hisz ezek a continens összes jogállamaiba befurakodtak már az eszmék azon áramlatával, a melyet az egész continensen az az angol selfgovernement behatása rövid idő óta kifejlesztett : mégis sajátságosnak tartom, hogy Anglia törvényhozása, melyre annyit hivatkoznak, hogy
