Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.
Ülésnapok - 1875-69
69, országos ülés magát a hiányzó törvényt. Másrészről tudomásom szerint ezen szabályrendeletek országszerte sehol sem sikerültek és legnagyobb részben a törvény egyese rendeletének körüliratában állanak. Az államigazgatás ügyei hét szakministeriumra oszlanak. Mindezen mmisteriumok hatáskörébe vágó ügyek ellátása első sorban az alispánt illeti." Az alispánok a municipalis tisztviselők alá vannak rendelve, kik munkálkodások közben egyedül az alispán eszejárását tartoznak követni, mert ártörvény azt rendeli, hogy az alispán a tisztviselőkkel rendelkezik, és igy igenis segédei, de a reájok|bízott szakmának nem önálló vezetői. Kérdem; már", most t. ház, birhat-e egy egyetlen egyén mindazon szakkellékekkel, melyek az igazgatás különböző ágaiban megkívántatnak. Ezenkívül a katonabeszállásolási, a közegészségi, a közrendőrés a közmunka törvények máig is hiányoznak. Azt hiszem, hogy ezenjfontos államszolgálati ágakban már a bölcs belátás sem segit. Ezen rövid vázlatból méltóztatnak látni, hogy a helyzetnek megfelelő közigazgatást a létező törvény alapján vezetni lehetetlen. Itt fekszik a baj, ide kell a segítség. Az pedig az, hogy az alsófoku hatósági szerkezet hozassák kellő és helyes összhangba a parlamentalis kormányformával. Korunkban és hazánkban is, a parlamentalis kormány képezi azon eszközt, mely a társadalmat minden rétegeiben tényleg fentartja, magában egyesitvén mindazon szükséges alkotmányos hatalmi jogot, mely e czélra megkívántatik. Ennek üdvös működését kívánom én fokozni, alkalmatlan nyűgeitől megszabadítani és átalában oly helyzetbe tenni, hogy az országra kiterjedő működésének sikerét az alsófoku hatósági életben biztosítva láthassa és ez iránt a felelősséget elvállalja. E ezélra nem szükséges a fenáiló municipalis rendszert felforgatni ; tartsuk meg, a mi benne van, javítsuk a hiányokat és önmagunk fejlesszük a tért az intézmények számára és használjuk fel a meglévő korszellemet. A kormány épen ez irányban halad javaslatával. Ugyanis nézetem szerint rendszerbe foglalja a közigazgatási teendőket, az eljárást megalkotja mindazon szerves törvényekkel, melyek a különböző közigazgatási ágakban eddig nem voltak talán szükségesek. Az állami és közigazgatási befolyás arányos felosztásával szabályozza a törvényhatósági hatáskört és mindezek megtörténtével átadja mindazon ügyek vezetését, melyek a munieipium területén végeztetnek. Azt gondolom t. ház, hogy ez irány folyománya az élet kritikájának, mely a törvényhatóságok rendezésére vonatkozó törvények hatásának észleléséből fejlődik. A parlamentalis kormányzat nem engedheti meg — az én meggyőződésem szerint, — hogy az állami ezélok egy tumépes megyei testület tanácskozásától tétessenek függővé; valamint viszont nem elégedhetik meg azzal, hogy egy municipalis vezértisztviselő bölcs belátására bijauuár Iá. 1876. \ 7 ! zassanak az ügyek. Szóval: nyújt jogot, követeli a kötelességet és felelőssége érzetében megteremti az alkalmas eszközt arra nézve, hogy az adott viszonyok közt megélhessünk és alkotásunk tovább fejlesztethessék. Én részemről, midőn a parlamenti kormányzat felelőssége érzetében ezen eszközt szükségesnek tartom: egyátaljában nem tudom azt megadni; mert azon meggyőződésben vagyok, hogy ez nem a hatalom kitágítása, hanem a közérdek szempontjából kívántatik. {Helyeslés a középen.) Azt gondolom, sérelem egyik részén sem forog fön. A parlamentális kormány hatásköre nem lesz csorbítva, sőt hatékonyabb; az önkormányzat pedig megmarad eddigi állapotában, ezenkívül a törvényhatóságok befolyása a közigazgatási bizottságok többségében megszereztetik a törvényhatóságok számára az administratió terén is, a mivel eddig nézetem szerint nem bírtak. (Helyeslés a középen.) Hiszen uraim, méltóztassanak megengedni, ha azt állítom, hogy a törvényatóságok a közügyeket az 1870-iki törvény létrejötte óta sohasem administrálták: mert ahhoz joguk sem volt. De minden szószaporítás nélkül egyszerűen hivatkozom az 1870-ik XLII. t. ez. 58-ik §-ának a) pontjára, a hol határozottan az áll: „az alispán vezeti a törvényhatóság nevében a közigazgatást." Ez uraim nem igényel commentárt, ez dönt. A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat tehát mint rendszeres keretében az eljárásnak és a vele összefüggésben lévő szerves törvényeknek megfelelvén, az én nézetem szerint czélra vezet ós életképes. Ezután a parlamenti kormány a mulasztások mentségéül nem hozhatja fel az alsóbb fokú hatóságok tehetetlenségét, a sokfelé divergáló különböző igazgatási íácíorok ellentétes működését : ennélfogva e törvényjavaslatot kívánom a közéletnek átadni és arra megnyugvással szavazok. (Helyeslés a középen,) Mukics Ernő: T. képviselőház! Erkölcsi kötelességemnek ismerem, hogy ezen nagy fontosságú javaslat fölött, mely napirenden van, nézeteimet elmondjam, És midőn ezt teszem: egyfelől teszem azért, hogy indokoljam azon álláspontot, melyet elfoglalok szemben — a bár módosított ministeri előterjesztéssel; másfelől pedig azért, hogy kifejezést adjak választóim közórzületének szemben a kormány politikájával. Szabad legyen azonban, mielőtt a dolog érdemére áttérnék, néhány észrevételt tenni azokra, a melyek érv gyanánt a törvényjavaslat mellett felhozattak. A közvetlenül előttem szólott t. képviselő oly formán czélzott beszédében azokra, a kik az autonómiát, a független önkormányzatot pártolják, mintha oly megyéket akarnának teremteni, hogy