Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-50

92 50. országos ülés deezember 10. 1875. < 1875. évben, az állampénztárból fedeztettek, a folyó év végével megszűnik. Miután a törvényhozás a törvényhatósági házi-pénztárak felállítása, illetőleg a törvényhatósági ^költségek kirovási és beszedési módjának szabályozása iránt még nem rendelkezett : elkerülheti enné vált a megyék, kerületek, vidékek és székek közigazgatási-, árva- ós gyámhatósági kiadásainak fedezéséről a jövő 1876. évre az eddigi gyakorlat alapján intézkedni. A 41. szám alatt benyújtott törvényjavaslat e ezélnak felel meg és csak annyiban különbözik az 1874. évi XLII. tőrvényczikktőí, hogy az e czimen javaslatba hozott összegnél az 1875. évi hitelhez viszonyítva 26,336 frt megtakarítást helyez kilátásba. A bizottság ezeknél fogva ezen törvényjavaslatnak mind átalánosságban, mind részleteiben változatlan elfogadását ajánlja. Elnök: Méltóztassék felolvasni magát a törvényjavaslatot. Beőthy Algernon jegyző: (Olvassa a törv ényjavaslatot.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e ezen törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? {Elfogadjuk /) Észrevétel nem tétetvén, következik a részletes tárgyalás. Beőthy Algernon jegyző': (Olvassa a törvényjavaslat czimét, az 1., 2., 3. §§-okat, melyek változatlanul elfogadtatnak.) Elnök: Ekónt a törvényjavaslat részletesen is tárgyalva lévén, annak harmadszori felolvasása a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik már most a napirendnek harmadik tárgya, vagyis a pénzügyi bizottság jelentésének tárgyalása a honvédelmi ministernek a fegyverszálíitási szerződés iránt tett előterjesztése tárgyában. Beőthy Algernon jegyző: (Olvassa a pénzügyi bizottság jelentését.) Szende Béla honvédelmi minister: T. ház/ Hivatali elődeim még 1870- és illetőleg 1871-ben a honvédség felszerelése czéljából 10 évre szerződésre léptek az úgynevezett osztrák fegyver-gyár-társulattal, olyképen, hogy az tiz éven át minden évben bizonyos mennyiségű fegyvert szállítson, mely kötelezettségének eddig a társulat meg is felelt. Ezen szerződés eredménye az volt, hogy Budapesten állíttatott egy fegyver-gyár, a fegyverek itt gyártattak és a honvédség mai létszáma nemcsak hogy tökéletesen fel van szerelve a legjobb szerkezetű Werndl-féle fegyverekkel, hanem rendelkezésünkre is áll az úgynevezett mozgósítási tartalék számára bizonyos mindenütt meghatározott mennyiségű készlet. A szerződés még 1879-ig tartana és évenkint a fegyver-gyár tartoznék 25,000 darab fegyvert szolgáltatni, mely összegre mint mondám, határozott szükségünk nincs; mert rendelkezünk a kellő systemisált készlettel. Én tehát tekintettel arra, hogy rendelkezünk a kellő szükséglettel és tekintettel az ország pénzügyi viszonyaira, bátorkodtam azon előterjesztést tenni, s kérni a t. házat: engedje meg, hogy azon szerződést, mely még 1879-ig tartana, felbonthassam. (Helyeslés) A gyár maga a szerződés felbontása által nem szűnik meg ; hanem megmarad a szerződésben stipulált határidőig tehát 1879-ig tökéletesen felszerelve ugy, hogy minden viszonyok és körülmények közt. ha isméríegyverre lenne szükségünk: gyártathatnak a kellő számban. A szerződés felbontása által 3.200,000 frtnyi költség takaríttatnék meg. Elnök: A pénzügyi bizottság e tárgyban a következő javaslatokat terjeszti a ház elé. Először: hogy a honvédelmi ministerium költségvetésének rendkívüli kiadásai közé vétessék be és szavaztassák meg 5000 darab puska árában 160,000 frt; másodszor a szerződés felbontásából eredő;árkülönbözeti összeg czimén adandó kárpótláskópen, a fegyver gyárnak fizetendő 95,000 frt. Ezek a pénzügyi bizottság javaslatai, a melyeket a t. háznak elfogadásra ajánl. Felteszem a kérdést, méltóztatik elfogadni? . . . Madarász József: T. ház! A honvédelmi minister arra kéri a t. házat, hogy egyezzék bele egy oly szerződés felbontásába, a melyet a pénzügyi bizottság is helyesel és a pénzügyi bizottság ennek folytán a szükséges kiadások megszavazását javasolja a háznak. Én önmagam is részemről helyeslem azt, hogy az oly kötelezettség, melynek folytán fölösleges, sőt nem szükséges kiadások történnek az országra nézve: bizonyos, csekély áldozattal is felbontassék. Nincs tehát legkisebb szavam az ellen, hogy a megtakarítás eszközöltessék. Azonban, miképen a ház t. elnöke megjegyzó, hogy a pénzügyi-bizottság a két tételt ajánlja: ón szerettem volna, hogy a honvédelmi minister az, a ki volt annak idejében, midőn a szerződés megköttetett, hozta volna azt a ház elé; mert valójában különösnek látszik, hogy egy szerződésnek, egy terhes szerződésnek rósz feltótelei alól kéri a honvédelmi minister a felmentést, melynek szomorú következményeit a ház annak idejében nem vitathatta meg. Tehát én felkérem a t. ház figyelmét még arra is, a mi a pénzügyi bizottság jelentésének, gondolom egyik részében benne is van, miképen a bizottság megnyugtatva találta magát a ministerelnök urnák ekkor s akkor tett kifejezése által, hogy a ház többé ily helyzetbe nem jut. Minő helyzetbe? Oly helyzetbe, hogy a ministerek az országra nézve terhes szerződéseket nem köthetnek a nélkül, hogy egyúttal az ország ne vitathatná meg, hogy azon szerződés szüksé-