Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-49

49. országos Ülés üeezeml>er 9. 1876. 75 tottam megjegyezni, s most, bezárva szavaimat kijelentem, hogy a szőnyegen levő törvényjavaslatot általánosságban a, részletes tárgyalás alapjául nem fogadom el. (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ragályi Gyula : T. ház! A vita ily hosszura nyúlása után valósággal bátorság kell hozzá, még e tárgyban felszólalni, mert az érvek a törvényjavaslat mellett és ellen már elmondattak s nekem nem lehet szándékomban azokat ismételni; de igenis van egy mondat, mely. e házban ós azonkívül elterjedt: az t. i. hogy a kormányt támogató többség ezen törvényjavaslatot nem meggyőződésből, de pártfegyelemből s a kormány pressiója folytán szavazza meg. Ez ellen lehetetlen kifogást nem tennem s fel nem szólalnom. E feltevés jogosult lehetett addig, mig az ineompatibilitási törvény meghozva nem volt. Mert akkor a kormányt támogató többség sorába ültek a kormány hivatalnokai, vasúti igazgató-tanácsosok s a kormánynyal oly szerződési viszonyban állók, kik hasznot vagy kárt szenvedhettek; lehettek olyanok is, a kik mig a kormány oly állapotban volt, hogy hivatalokat arangirozhatott, hivatalokat teremthetett: ezekre aspirálhattak. De jelenleg a kormány oly szegény, hogy nem adhat semmit; mert tőlünk kéri a megélhetés lehetőségét; s most nincs e házban senki, a ki a kormánnyal szorosabb viszonyban volna s igy ezen feltevés jogosultságát el nem ismerem. (Helyeslés középen) Én tudom, hogy lehet pártfegyelem a tekintetben, hogy bizonyos alapelvek iránt, a melyek miatt egy párt egyesül, s a melyeket valósítani törekszik, ezen alapelvek keretén belül lehet pártfegyelem ; de már ott mindenkinek tisztában kell lenni az iránt, hogy miután azon alapelvet elfogadta, tudja azt, hogy mily irányt akar követni. De ez szorosan véve nem pártfegyelem. Ez azon állásból következik, melyben az illető képviselő van. Oly pártfegyelem nem létezik, hogy a képviselő saját meggyőződése ellen kényszeríttessék valamely cselekvésre, szavazatának ide vagy oda adására. Ily pártfegyelmet sem a múltban nem ismertem sem a jövőben soha részemről el nem ismerek. Igenis, ha meggyőződtem bizonyos dolognak helyességéről s ha kimutattatik, hogy az idő és a viszonyok'következtében bizonyos tény másképen nem vihető keresztül: akkor igenis megszavazom azt meggyőződésből, de nem pártfegyelemből. Ez az, a mit a pártfegyelemről el akartam mondani. En a törvényjavaslatot elfogadom, mert legczélszerübb s legbiztosabb módnak látom arra nézve, hogy bajainktól megszabaduljunk: mert nem szeretem azon elméletet sem az állam, sem a magánéletben, a mely tulkiadásait ismét és ismét, ujabb és ujabb kölcsönökkel akarja fedezni. Ha a múlt kormányok nem követték volna azon utat, hogy kölcsönökkel fedezzék a kiadásokat: most nem volnánk azon kényszerű helyzetben, hogy ezen törvényjavaslatot meg kellene, szavaznunk ; mert a nemzet hamarább felébredt, a kormányok hamarább öntudatra jutottak volna. (Helyeslés a bal középről, a széh'ó balról és szélsb' jobbról. Zaj a középen,) hogy oly kiadásokat tesznek, melyeket később a nemzet anyagi ereje a legnagyobb erőfeszítéssel fog csak megbírni. En megszavazom e törvényjavaslatot a ministerelnök ur és általa a kormány iránti bizalomból, mert föltételezem azt, hogy annyi csalódás után az eddigiektől különböző, és jobb utat fog követni, s mert bizosa a mostani kormány, a ministerelnök ur férfias jellemében, tehetségeiben, hogy oly valamit nem ajánl, a mi keresztülvihető nem lesz. (Zajos helyeslés a középen.) En ennélfogva nem osztozhatom Irányi t. képviselő ur nézetében, hogy a ministerelnök leszorítva ax előbbi kormányt beült maga azon székbe és még sem fog eredményeket felmutathatni. A ministerelnök ur nem szorított ki senkit helyéből, az adott viszonyok, az ország helyzete hozta magával s a nemzet kívánatára foglalta el azon helyet, s ezt a legutóbbi választások megmutatták. (Élénk helyeslés a középen ) Ennyit akartam csak megjegyezni arra nézve, mit Irányi t. képviselőtársunk mondott. Most még egyet. En megszavazom ezen adófelemelést utoljára; (Zajos derültség a, szélső bal és a szélső jobbról. Helyeslés a jobb középén,) mert elvárom a kormánytól, (Zajos derültség a szélső balon; Halljuk! Halljuk] a középen,) hogy szavát be fogja váltani és ujabb fedezetlen deficitekkel nem fog elénk állani: és ha ezt beváltja: elmerem mondani, hogy a nemzet háláját fogja kiérdemelni ; ha pedig szavát be nem váltja: akkor nem lesz méltó, hogy azokat a székeket elfoglalva tartsa. (Derültség a szélső padokon.) Igenis, ismét azt mondom, hogy nem lesz méltó s ennélfogva ezen feltevésből kiindulva semminemű ujabb adófelemelést, legyen az bármily csekély, semminemű kölcsönt, mely e nemzetre ujabb terheket ró: jövőre, megszavazni nem fogok. (Zajos derültség a szélső bal felől.) Jelenleg megszavazom azon bizalomnál fogva, melylyel a kormányelnök iránt viseltetem ; mert időt akarok neki engedni, hogy a mit ígért, be is válthassa, és mert azt hiszem, hogy be is fogja váltani: a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés a középen.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve : az átalános vitát bezártnak jelentem ki. Szólásra jogosítva van a pénzügyi bizottság előadója. (Közbeszólások : Eláll \) Ordódy Pál előadó: Elállók. (Éljenzés.) Széll Kálmán pénzügyminister : T. ház! A jelenlegi tárgyalás alatt álló törvényjavaslat 10*