Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-49

49. országos ülés fleczember 9. 1875. 65 Ha t. ház! nem bírtunk elég messzire menni, hogy a mérleget a kiadások és bevételek közt egyensúlyba hozzuk: akkor igen természetes, hogy ezen módhoz kell nyúlni jödelmeink szaporításának czóljából. Engedje meg a t. minister ur, hogy kétségbe vonhassam: vajon ezen módja a jövedelem szaporításának jó-e ? alkalmas-e arra, biztosítja-e a jövedelmek befolyását? Méltóztassanak a múlt évi zárszámadásokat megnézni; ezekből azt látjuk, hogy 9 millió és néhány ezer forint jött be az adóexeeutiók költségei fejében. Ez arra mutat, hogyha mindezen executiók esak a biztositásnál maradtak : akkor körülbelől 4-5 millió forint jött be adóexeeutió utján; ha pedig ugy vesszük fel, hogy például fele az első biztositásnál maradt, fele az árverésig jutott: akkor körülbelől 36—37 millió forint vétetett be adóexeeutió utján. Ha 69 millió forintnyi adóból 36—37 millió exeeutió utján vétetett be : akkor nézetem szerint az adót nem' igen lehet emelni, és nem is tanácsos épen az ország hitele érdekében; mert ha a minister ur azt mondja: én kivetem ezen adót az országra, mert tudom, hogy megbírja; én meg azt mondhatnám Franciaország egyik legjelesebb, legügyesebb financzeapacitásával, hogy nem elég az adót bár mi módon beszedni ; hanem, hogy az adóbeszedés olyan mesterség, mint megkopasztani a ludat a nélkül, hogy kiáltson. Tehát az adót ugy kell beszedni, hogy a nép ne kiáltson; de midőn már is kiált: akkor még emelni az adókat, ugy hiszem, nem helyes. A minister ur azt mondja, hogy az adó bejön ; de tegyük fel azt, hogy egy-két év múlva még executióval sem jön be : vajon nem inkább rontja-e az állam hitelét, mintha azt mondjuk, hogy ezt adó utján fedezni nem lehet? Javasoljunk tehát, más módot: mert van, csak keresni kell. Az adóemelések közt, — a melyek ezen évben hozattak be, de csak a félévben léptek életbe és a jövő évre fognak egészen életbe lépni, — vannak olyanok, a melyek nemcsak azokat sújtják, a kik azon adókat fizetni kötelesek; hanem sújtanak oly iparágakat is, a melyek Magyarországon bizonyos fejlődésnek örvendettek. Ilyen a kocsiipar. Nem szenved kétséget, hogy Magyarországon tűrhető, sőt jó kocsikat csináltak, sőt kezdték azokat ki is vinni. -Ezen iparra nézve nagy csapás a luxusadó. Én nem mondom, t. ház, hogy nem jók a luxusadók, sőt magam és társaim mindig sürgettük ezeket; de nézetem szerint ugy kell azokat megválasztani, hogy ne sújtsák egyszersmind az , ipart is, különösen a mi iparunkat, mely különben, is pangó, szomorú állapotban van és ne sújtsanak oly iparágat, a mely már némi lendületet vett. A másik a fegyveradó, mely szintén nagy hátrányára lesz a fegyveriparnak, mely ugyan nem valami nagy, de mégis bizonyos lendületet nyert. KÉPV. H. NAPLÓ 1875.-78 Ili. KÖTET. Hogy az ily adóknak káros következménye lesz még azon esetre is, hogy ha az adó bejön : az bizonyos. T. ház! Ezen adókkal összeköttetésben meg kell még említenem azt, hogy ha már kivetik az adót — senki se vonja kétségbe, hogy magasak az adók: — legyenek legalább igazságosak a beszedésben. Ott van például a kocsiadó. Hivatkozom mindenkire, a ki a vidéken lakik, hogy ez az országban mindenütt ugy történt, hogy összeírtak minden kocsit. Mondok rá egy példát. Egy házalónak Duna-Keszin összeírták egy kocsiját, melylyel házról házra jár, kereskedik és 5 írt adót vetettek ki reája, holott ő azt 3 frton vette árverésen. (Egy hang a középidői: Bedumáljon!) Hiszen reclamálhat mindenki, mikor ezt a pénzügyi bizottságban elbeszéltem, azt mondta rá a minister ur: hiszen meg van ennek az útja. reclamáljon s majd ha feljön hozzám : majd elintézem. Igen, de a minister ur tudhatja, hogy nem minden ember tudja ennek a módját. A minister ur tudja, hogy miképen vettetik ki ezen adó : alig van itt ember, a ki ne mondhatná és ne mondaná, hogy ez így törtónt és így történik a vidéken mindenütt. Ha a minister ur tudja, egy körrendelettel elintézheti, bevághatja útját annak, hogy minden ember hozzá appelláljon. A törvény azt mondja, hogy az adó iránti kérvényekre nem kell bélyeg; de azt mondják, a törvény nem szól arról, hogy a luxusadó iránti kérvényekre nem kell bélyeg, tehát kell rá 50 •kros bélyeget tenni a folyamodónak. Ha felvesszük t. ház, hogy az országból 100,000 ember folyamodik, ebből bekapnak 50,000 frtot; de az ország ily szomorú állapotában sem ér az az 50,000 frt ft annyit, a mennyit árt az országnak azon 100,000 folyamodó elkeseredése, méltó haragja ós elidegenitése. Ilyenekből ne csináljunk jövedelmet; mert ugy látszik ez arra van számítva, hogy a folyamodások behozzák az 50,000 frt jövedelmet; vagy arra, hogy sok ember nem vivén fel az ügyet egész a ministerig : meg fogják fizetni olyanok is az adót, a kik nem tartoznak vele. Ha a tőrvény meghatározza, hogy kik fizetik az adót: nem értem, hogy a törvény ellenére mégis kivetik. Ha pedig a ministernek ez — ugy szólván — hivatalosan tudomására hozatik, mert a pénzügyi bizottságban mi hivatalosan szólunk; ugy hiszem, hogy mindenesetre kellene intézkednie, nem pedig bevárni mig hozzá feljön az ügy. Ha nem hiszi: méltóztassék ez iránt értesítést szerezni és rövid utón intézkedni az iránt, hogy több adó ne szedessék be, mint a mennyit a törvény meghatároz és a kik a törvény által ki vannak véve ezen adó alól, azok ne zaklattassanak. A mi a behajtást illeti, nem kételkedem, hogy egészen be fognak folyni; ha mindjárt megengedem, hogv egy-két esztendeig 9