Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.
Ülésnapok - 1875-68
68. országos Illés január IS. 1870. 339 következetes aligha: én miután biztosítottnak érzem magam, hogy e törvényjavaslr í s vele együtt az általam jelzett többi intézkedés összeségóben megfelel az általam praecisirozni megkisérlett rendszerváltoztatásnak, — mint a szabadelvű haladás barátja elfogadom a javaslatot. (üjlénk helyeslés a középen.) Hedry Ernő: T. ház! Azok után, miket tegnap pártom részéről Sennyey t. képviselőtársam elmondott, s azon éles kritika után, mely nézetem -szerint a szőnyegen levő törvényjavaslat fölött tökéletesen pálozát tört, nekem, mint a ház egyik csekély tagjának ujat mondani már természetesen nem lehet: azért szorítkozni fogok csakis azon általános észrevételekre, ••— azokra, melyek előttem ma és tegnap elmondattak. A t. ministerelnök ur tegnapi kifejezése szerint ezen törvényjavaslatot olyannak tekinti, mely nem ideiglenes, hanem a mely hivatva volna rósz közigazgatásunkat gyökeresen javitó állandó müvet képezni. Ezzel szemben áll Pulszky képviselő ur nézete, ki azt mondta: „mit tehetünk, azon tényezők számbavételével, azon tényezők felhasználásával, a melyekkel jelenleg a nemzet még számolhat, a nélkül hogy a jövőnek ugy szólván elébe kívánnánk nyúlni és azt megállapítani, hogy busz évi fejlődés után minő administrationalis rendszer lesz az, mely a húsz év múlva alakulandó nemzeti' geniusnak leginkább megfelel. Elég nekünk e mai nap gondja és baja, a holnapi nap gondját és baját bízzuk azon nemzedékre, bízzuk azon törvényhozásra, melynek netán a holnapi nap előnyei, a holnapi nap nagyobb anyagi garantiái is alapul fognak szolgálni/ 1 T. képviselőtársam Pulszky itt egy nagyon különös axiómát állit fel, azt r mondja ugyanis gondoskodjunk mi magunkról, a jövő ismét gondoskodjék magáról. És miután Tisza Kálmán ministerelnök úrral egyetértek abban, hogy szükségünk van a rósz administratiót gyökeresen javítani : én e kérdést oly fontosnak tartom, hogy megegyezvén abban Tisza Lajos képviselőtársammal, ki azt mondja, hogy állami fennlétünk sine qua non-ja a jó administratio; ezen okból legyen szabad néhány megjegyzést tennem a jó administratióra nézve. Én azon nézetben vagyok, hogy a helyes autonómiával nagyon is megfér az, hogy a szűkebb értelemben vett administratio, a végrehajtást értem, nem egy autonóm közönség, nem bizottság által; hanem egy az állam által kinevezett egyén alatt álló tisztviselői kar által intéztetik; barátja vagyok szintén az autonómiának ; azt hiszem, hogy az autonóm bizottságnak hatáskörének tökéletesen elég van téve, hogyha ezen szűkebb értelemben vett administratio felett az ellenőrködést viszi, nem sanctio nélkül, hanem sanctióval, s szabályrendeleteket alkot, s ezek értelmében a megye tisztviselőivel rendelkezik. Nem áll tehát Pulszky képviselőtársam azon nézete, mintha mi az autonómiái, csak az ellenőrzésben akarnók fentartani; nemcsak az ellenőrzésben, hanem szabályrendeletek alkotásában s ezek sanctiójában: a fegyelmi eljárásban. Ha a bizottságnak ezen jogköre lesz, és foglalkozik. azon dolgokkal melyeket most elhanyagol t. i. helyi közgazdasági dolgokkal, vagyonával rendelkezik, az árva ügyeket intézi, megmaradván neki a politikai discussió tere, a kórvényezés joga: akkor az önkormányzatot olyanná tesszük, hogy az fennállhat és fejlődhetik egészséges alapon. Az administratiót szűkebb értelemben, vagy is a végrehajtást azonban csakis kinevezett tisztviselőkre bízhatnék. A kinevezés, vagy választás kérdése itt több izben megvitattatott és , ped~ : g tegnapelőtt is. Azok, kik a választásnak barátai, ellenünkben, kik a kinevezés mellett vagyunk : csak is három nagyobb érvet tudtak felhozni Az egyik hogy a megyében az által, a merev centralisatió és bnreaucratismus fészkelődnék be. A második indok, hogy ezáltal az autonómia jogköre csonkittatnék: a harmadik pedig, ha a kinevezés utján, azt mondják ők — jobb tisztviselőket és szakértőbbeket nem kapnánk. Hogy az autonómia jogköre nem csorbittatnék ezáltal, ha az administratio közegei kinevezett tisztviselők volnánaic: azt előbb is említettem és tovább bizonyítani nem kell; mert itt van Anglia példája, hol kinevezett tisztviselők viszik az administratiót. Ez tehát nem csorbítaná az autonómia jogkörét. A másik, hogy a mérv centralisatió létesülne és bureaucratismus rósz értelemben : — nem áll,, mert mi a kinevezett tisztviselőket továbbá is megyeieknek kivánjuk tekinteni és a megyei közgyűlés ellenőrködése alá helyezni. A harmadik azon állítás, hogy jobb hivatalnokaink nem volnának. En meg vagyok győződve, t. ház, hogy jobb hivatalnokaink volnának, ha kinevezett tisztviselőket alkalmaznánk, mert azon számos férfiak, kik mostan — bár műveltségűknél és tanulmányoknál fogva hivatva volnának, hogy a megyei szolgálatban részt vegyenek : — elvonják magukat a megyei szolgálattól és más téren keresik kenyeröket, mert életpályájuk ott biztosítva nincsen; mert egészen a választók kegyétől függnek és mert mindig a következő választással szemben kell állást foglalniok. De én azon meggyőződésben vagyok, hogyha ezen elemek nem is jönnének be rögtön, hogyha ugyanazon elemeket kellene is behoznunk, melyek a mostani választás utján bejutottak, ha ezeknek állásukat függetlenné tennénk : azáltal buzditólag és serkentőleg hatnánk. Másodszor a személyes felelősség alkalmazása és azon hatályos fegyelem által, mely egyrészt a megye közönsége részéről indíttatnék meg, másrészt pedig a megye főnöke
