Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-68

390 68. országos ülés január 13. 1876. által, azt érnők el, hogy a mostani tisztviselő. igyekeznék hivatásának megfelelni. Az előttem szóló t. képviselő ur állította, (Zaj. Halljuk 1 .) hogy egy jó megyei tisztviselői kar létesítéséhez ő okvetetlenül szükségesnek tartja a közigazgatási tar^olyam létesítését. Én tökéletesen elismerem ezt ; hanem gon­dolja meg a t. képviselő ur, hogy ezen közigaz­gatási tanfolyamot fogják-e látogatni akkor, ha a választás megmarad; gondolja-e, hogy a hivatalt keresők oly pályán képezzék magukat, a melyen három, vagy, hat évig megmaradnak s aztán kido­bathatnak? Én azt hiszem, hogy szükséges, hogy ezen tanfolyam fennálljon; de a kinevezés által e pálya állandósittassék ós akkor lesznek sokan, kik magukat a közigazgatási tanfolyamban erre elő­készitendik. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Hedry Ernő: Egyik kelléke a jó adminis­tratiónak a személyes felelősségben, a szakszerű képzettségben, a harmónia kivitelében és a gyor­saságban van. A személyes felelősséget én csakis a kinevezett tisztviselőknél vélem teljes mertékben kivihetőnek, a szakszerűséget szintén. A harmónia kivitele egyszerűen és jól csak ugy érhető el, mint már többször kifejtetett pártunk részéről, hogy a megye élén csakis a főispán álljon, mert szerin­tem is a főispáni és az alispáni állás imeompati­bilis. A főispán mint az államnak a megyében való helyettesitője, nagy hatalommal van ellátva. Mind­amellett azonban közvetlenül nem intézkedik sem­miben. Az alispán az, a ki az administratiót tény­leg vezeti, a főispán pedig csak akkor bir tudomást valamiről, hogy ha vagy panasz folytán vagy mi­nisteri felszólalás folytán az ügyet át kell vizs­gálni, vagy fegyelmi vizsgálatot megindítani. Ez a két állás egymás mellett nem állhat fenn és hogy ha egyet állítunk a megye élére, legyen az akár főispán, akár alispán, akár megyei főnök nevezete alatt, — ha annak nemcsak jogává, de kötelessé­gévé teszszük, hogy a ministeriumok által a me­gyékben dislocált közegek felett is felügyeletet gyakorol s az ő közvetítésével kapják rendeletei­ket : akkor meg van azon harmónia, melyet a t. ministerelnök ur ezen complicált törvényjavaslat utján vél elérhetni. Pulszky Ágost t. képviselőtársam többeket mondott, melyeket egészen megjegyzés nélkül hagyni nem akarok. Különösen felhozta ellenünkben a franczia rendszert és odaállítja azt mimben hibái­val, mondván: sehol kisebb felelőssége nincsen a hivatalnoknak, mint ott, a hol az administratió tisztán egyéni, a hol a hivatalnokok kineveztetnek. „Méltóztassanak — úgymond t —- a franczia példát tekinteni" s azzal végzi; „Épen a franczia ~**m$ mutatta azon úgyszólván logikus kény­ren ^ »ar egyéni kinevezett hivatolnokok szert, hogy «~ •«'•—. . rendszere oda vezet, hogy már pert sem lehet in­dítani hivatalnokok ellen az államkormány bele­egyezése nélkül." Először is azt, hogy a személyi felelősség kisebb volna, mint a testületi felelősség, egyátalán tagadom s azt tegnap helyesen czáfolta meg itt t. képviselőtársam Sennyey Pál. De hogy ő a fran­czia rendszert mint olyant állítja oda. mely a mi eszményképünk, törekvésünk volna: azt egyátalán nem ismerhetem el. Mert mi épen nem a franczia rendszer követői vagyunk. Mi a magyarországi tényleges viszonyaival számolva akarjuk megtenni azon változtatást, mely változtatás utján képzeljük csakis fentarthatónak az önkormányzatot. (Helyes­lés a szélső jobb felől.) És épen azért, mert az önkormányzatot fenn akarjuk tartani és mert nem képzeljük azt máskép fen tarthatónak, mint kinevezett tisztviselők mellett, mint a jó admiuistratiónak ilyen formája mellett: ép azért akarjuk ezt. Többen és a t. ministerelnök ur is tegnap a kinevezett tisztviselők rendszerét egy más ezélzat­ból is szükségesnek ismerte el és azt mondta: „Kell védeszköz arra, hogy ha a kormány tör­vényellenesen akarna eljárni, hogy ha az alkot­mányosság meg volna támadva: akkor itt vannak a választott tisztviselők" és egyátalán a megyei életben látja alkotmányunk garantiáját. Én a megyei életet nem azért akarom, hogy garantiája legyen a parlamentalismusnak ; mert hogy ha nekünk a parlamentben, az országgyűlé­sen, a királyunk alkotmányos érzületében nincsen garantiánk az alkotmány fentartása tekintetében : megye termében tartott dictiók és a választott tisztviselők soha sem fognak minket megvédeni egy netaláni reaetió ellen. Azt mondja Pulszky képviselő ur: „Ha azt értjük az összhang alatt, hogy a központi hata­lomnak minden parancsolata az ország minden részében közvetlenül egy és ugyanazon eljárás szerint eszközöltetik ; ha azt értjük, hogy a köz­ponti kormány minden intézkedése rögtön es a helyi érdekek minden tekintetbevétele nélkül ha­tályt nyerjen : akkor kétségtelenül áll az előbb em­iitett kifogás, mert e tekintetben teljes orvos­lást a törvényjavaslat nem nyújt, nem is szándé­kozik nyújtani." Mi azt soha nem mondtuk, hogy oly admini­stratiót akarunk, hogy a helyi érdekek minden tekintetbe vétele nélkül, minden egyformán ós egy napon történjék. Azt sohasem mondtuk, nem is fogjuk mondani. A t. képviselő ur egyátalán több helyütt a Don Quixote harczát vivja a szélmalmok ellen, olyasmi ellen, a mi nem létezik. Czáfol olyant, mit nem mondtunk; oda állit franczia, angol rend­szert, melyekre mi nem hivatkoztunk; azt mondja: „Ha ellenben társadalmunk jövője a hanyatlás;

Next

/
Oldalképek
Tartalom