Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-67

67. országos ülés január 12. 1876. 377 autonómia lelke él; azt is ki lehet talán vonni, hogy a közigazgatási bizottság tanácskozásaiban az önkormányzati elvek fognak érvényesülni. No ezen már túlestünk.,. Hányszor volt szerencsénk hallani e házban, hogy e házban a delegatiókról is számtalan dicséródiát tartottak, elmondották, hogy a szabadság még ilyet nem talált ki s hogy Európa többi állama is el fogja tőlünk ez intézményt lopni S végre ez az igazgató-tanács mivé fog válni? Ez les& egy clique, a mely fel fogja falni, absorbeálni az egész megye jogait.lesz egy clique, hol minden ülésben a postás vagy telegraphus, vagy annak t. viczéje saját magáról bizonyítékot fog adni, hogy ő a kormányzathoz semmit sem ért s igy csak annyiban lesz érdekes, hogy a szem mint a compasra mindig az asztal fején üló főispánra lesz dirigálva s azután a .szerint majd csak el fog igazodni. Azt állítani, hogy a bizottságban a független elemek többségben vannak : ez nem egyéb éleznél. Tessék csak megkérdeni Tóth Vilmos volt minister urat, ki közbevetőleg legyen mondva, igen ügyes ember volt, mily jól kigondolta előre, — talán e törvényre gondolt — a candidationalis bizottság alakítását, ugy, hogy most már csak nagy poesissel lehet az mondani valamely tisztviselőre, hogy az választatott. Különben pedig t. minister ur s a másik collegájá is jól szervezte a főispáni hatalmat, hogy az illető tisztviselőnek alig lesz kedve magát ő méltóságával ellentétbe tenni. így megmarad a tiz hős, ha akad ; ezeknek tudom meg fogják engedni, hogy minden kérdésnél dictiózzanak quantuni satis s mikor arra kerül a dolog. hogy szavazzunk, akkor ezen urak kisebbségben megmaradnak s el fog éretni s a mi a fő — nevezzük meg — constitutionalis formák között, hogy a megyében is a niinisterialis omnipotentia létre fog jönni. En azt gondolom, hogy ezzel bebizonyítottam : quod erat dernonstrandum. Én t. ház az ilyen önkormányzattól irtózom s végtelenül fáj, igen fáj nekem, hogy ez akkor történik, midőn az ujabb aera égre szálló nagy férfiainak bölcselkedése következtében jutottunk ide. Valóban t. minister ur, ha azon energiát és munkaerőt, a melyet az autonómia megsemmisítésére fordítani méltóztatott, anyagi előmozdítására fordította volna az országnak vagy kivett volna bennünket azon barbár helyzetből, hogy mi is elmondhattuk volna, hogy e hazában személy- és vagyonbiztonság van : nagyobb hálával lehetne ós volna a ház. En t. ház, azt tartom, hogy e törvényjavaslat egy cséppel sem különb, 'mint az igen sokszor említve volt minister Tóth uré. Azt tehát el nem fogndoin, nem fogadom el azért : mert az egész törvényjavaslaton átvezetteíni látok egy politikát, mely nemcsak Magyarországon, de Európa többi KÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. IH KÖTET. államaiban is divatozik és ezt én ugy nevezem, hogy coquettirozó politika, a mennyiben mindenkit ki akar elégíteni, természetesen egyiket semmivel, a másikat fügével és ezen igyekezetében senkit ki nem elégit és leteszi alapját azon nagy mozgalom- • nak, mely Európában előbb-utóbb be fog következni. Ezen politika kezelőinek messzeható programmjok nincs ; ezen politika él napról-napra, rombol ; de állandóan építeni nem tud; e mellett borzasztó sok papirt fogyaszt, a törvényt egyremásra készíti, novellái, rendeletei és parancsolatai oly nagy számra növekednek, hogy azokat véges elméjű ember megtanulni nem tudja ; különben ha mindnyájan tudnánk, nem növekednék a büntetések rovata jövedelmi ággá. Dili! (Helyeslés a szélső bal felől) Tisza Kálmán ministerel nők: T. ház! (Halljuk!) Habár a tegnapi napon azon szándékomnak adtam kifejezést, hogy legközelebbi felszólalásomban még az előbb mondottakra is reflektáljak : a mai napon tartott nagyszabású beszéd után, leginkább az abban elmondottakra fogok szoritkoziii. Sajnálom, hogy e beszéd elején jelen nem voltam, de utólagosan megismerkedtem azon részével is,, melyet személyesen nem volt szerencsém hallani. Es most beszédemet azzal kezdem, hogy tovább vigyem azon eszmét, melylyel azon igen t. képviselőtársam beszédét végezte, megjegyezvén, mielőtt ezt tenném, hogy részemről a fölött, mennyiben korcs, vagy nem korcs ezen javaslat: . vitatkozni nem fogok; bizonynyal sokkal kevésbé korcs: mint a hatvanas évek provisoriumainak javaslatai ós eljárásai voltak. (Helyeslés a középen. Zaj a széhő jobboldalon.) Ennek előrebocsátása után megjegyzem, hogy igenis tökéletesen egyetértek vele abban, hogy ha szinte ezen javaslatra nézve, melyet én nem kis%etnek tekintek, de melyről hiszem és remén) m, hogy a czólnak meg fog felelni, bármit bizonyítson is a tapasztalás : annak czélszerütlensége vagy annak roszasága által még nem fog bebizonyíttatni, hogy az önkormányzat Magyarországon nem lehető; sőt többet mondok: ennek czélszerütlensége által, — s ez az, a miben tovább megyek, — még csak az sem fog bebizonyulni, hogy választott tisztviselőkkel jól igazgatni nem lehet; s reményiem, hogy még azon nem várt eset sem oda fogja a nemzetet terelni, hogy amaz, inkább korcsnak nevezhető intézményre térjen át, mely azon oldalról, (a tzéhő jobbra mutatva) ajánltatik. (Elénk helyeslés a középen) A t. képviselő ur védte Kállay képviselő urat és átalában iránynkat azon szempontból, hogy nem ők azok, a kik megakarnák tagadni, vagy megtagadhatnák a megyék érdemeit, ós hivatkozott arra, kogy hiszen nem rég ideje, midőn épen az ő iránvukat azzal vádolták, hogy a megyék fen48