Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-67

67. országos ülés január 12. 1876. 365 lett négy-öt község, mely esak néhány házból áll, és négy-öt községben egyetlen intelligens ember a jegyző? Itt községi autonómiát teremteni nem lehet. De azon következtetés, hogy miután nincs meg azon elem, melylyel községi autonómiát te­remteni lehet, tehát vegyük el az autonómiát on­nan is, hol ez elem meg t van: ez nem helyes okoskodás. Nem uraim! Ápoljuk mindenütt az autonómiát s igy lehet remény, hogy behozhatjuk azt idővel mindenüvé. (Elénk-helyeslés.) . Ezek nézeteim az angol és magyar közigaz­gatási rendszer összehasonlítására nézve. Nem akarok közelebb menni a Bach-rendszert követő korszakhoz az összehasonlítások^ terén, mert elő­nyére e korszaknak nem hozhatnék fel semmit. Hanem kell, hogy némelyeket elmondjak azoknak, kik a hivatalnokok kinevezésében látják az álta­lános gyógyszert. Sokan a szegényebb intelligens osztály érde­kében levőnek vélik a kinevezési rendszert, azok­nak érdekében, kik képzettségök után akarván élni, mert biztos kenyeret kapnak mint kinevezett hivatalnokok. Eltekintve attól, hogy az államszel­gálatnál mindig magasabb czélt látok a kenyér­keresetnél, bizonyos átállással vagyok ezen felfogás iránt. Azon democraticus elemnek, a szegényebb Litelligens osztálynak nincs érdekében a bureau­cratia. A burcauacraüa megalázza azt, aki közé megy. Méltóztassanak megnézni, hogy a szegény hivatalkeresők, hogy udvarolnak a portásnak, fo­galmazónak és titkárnak, mig a minister elé jut­hatnak. Egy önérzetes emberhez nem fér az. A választás ellenben akkor is felemeli az illető jelöltet, ha az a választásnál elejtetik: mert tiz derék, becsületes választó által pártoltatni tisztes­ség : 20 által pártoltatni nagyobb tisztesség; de a mellőztetés a választásnál nem derogál soha. Ha pedig az akarjuk, hogy a democraticus intézmények átmenjenek a nép életébe: akkor mindenekelőtt az szükséges, hogy democraticus jellemek is képeztessenek. Ez azonban a bureau­cratia mellett nem lehetséges; mert a bureaueratia föl­tétlen engedelmességet követel mindenekelőtt, el­lennézetet nem tűr meg; sőt én magam is ha minister volnék, meg nem tűrnék magam körül egyetlen hivatalnokot sem, aki az én politikai - néze­temben nem osztoznék. De mi történik akkor az egy nézeten levő hivatalnokok körében, ha a kormány­zat változott? annak is meg kell változtatni poli­tikai nézeteit. Ez lealázza a szegény osztályt a földig, miután annak nincsen semmi más módja a kenyérkeresetre. Megengedem ón, hogy a választások mellett a jobbmóduaknak tágabb tér nyilik. De hisz ma mindenki előtt nyitva van a vagvonszerzós tere. Ma. mindenki szerezhet vagyont, függetlenséget. Ez nem egyesek kiváltság a, és a közszabadsággal nagyon is megegyeztethető. De alkotmányos mo­narchiában fődolog az, hogy a hatalomnak a ko­rona és nép közt meg kell osztva lenni és pedig annyira, hogy a mely perczben az egyik serpe­nyőben nagyobb mérvben helyezkedik el a hata­lom : ugyanazon perczben azon harmónia, amely­nek lenni kell az alkotmányos monarchiában, fel­billenik ; ezt pedig én nem akarom. Körülbelül elmondtam t. ház," a kinevezés ellen nézeteimet. Most még át akarok .térni azokra az ellenvetésekre, a melyek az én t. barátaim által, kikkel a vegczólban e tekintetben talán egészen egyet értek, ezen közigazgatási bizottság ellen fölhozat­tak. Felhozták nevezetesen azt, hogy ez nem a régi vármegye. Ebben t. uraira! igazságuk van. De mondják meg t. uraim, hogy a régi megye nem-e aristocraticus institutió volt ? és ha mind­nyájunk hozzájárulásával egyenként fosztottuk meg azt kiváltságaitól és megosztottuk azt másokkal: nem áll-e az. hogy annak visszahozatala sem szándékunkban, sem czélunk nem lehet. Azt mond­ják, hogy tiz ember sem fog akadni, kik mindig és mindenben együtt járjanak ós a tárgyalásokban mindig részt vegyenek. Megengedem; de itt né­zetem szerint fő. hogy a tárgyalásokban részt vegyen minél több, hogy a közügyek iránti érde­keltség minél nagyobb legyen : mig a bureaucrati­kus tárgyalás mellett csak akkor tudja maga a közönség az őt érdeklő közügyeket: ha valaki a hivatalos titkot elárulja. Itt van az. erő és a me­gyei autonómia szelleme. Azt mondják, hogy mit keres ott a gazdatiszt, mit keres ott a vasutitiszt és mit a távirdatiszt. hisz ez mind incompetens faetor. Engedelmet kérek; ebben van bizonyos pro­vinciális, bizonyos megyei kicsinylés, mely a vas­úti hivatalnokokat, a gazdatiszteket és a távirdal tiszteket számba sem veszi, hogy azok alkotmányos jogokat gyakorolhassanak. Hátha azon vasúti tisz­tet, azon gazda tisztet és azon posta tisztet bevá­lasztanák: több képzettsége volna akkor, vagy ha virilista lenne, több képzettsége lenne? Hisz a megyei bizottságoknak nem az a feladatuk, hogy csupa cliquek legyenek ; hanem éppen az a felada­tuk, hogy minél több szakképzett ember legyen azon bizottságban. Ez ugy volt eddig és mindig és ez a leghelyesebb eljárás. Azt mondják, hogy ezek kinevezett hivatalnokok, és hogy ezek nem férnek bele a megyei önkormányzat keretébe, Mi­óta nem volt Magyarországon a hivatalnok, vagy kinevezett tisztviselő a megye egyetemének tagja? nem voltak-e a püspök, a káptalan tagjai, az advoeatus fiséitól kezdve majdnem minden hiva­talnok a megye tagja ? nem vettek-e részt a kis gyűlésen folytonosan? Hisz ez oly felfogás t ' ' melyben egyátalán nem osztozható^ "' •* flaz> alkotmánya szerint «-'• ..•*"*• Magyarország kizárna - , , , ~* uí£lt az alkotmány áldásaiból \. Lr-< uero lehet. A kj jogosítva van szólani mint

Next

/
Oldalképek
Tartalom