Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.
Ülésnapok - 1875-67
67. országos ülés január 12. 1876. 365 lett négy-öt község, mely esak néhány házból áll, és négy-öt községben egyetlen intelligens ember a jegyző? Itt községi autonómiát teremteni nem lehet. De azon következtetés, hogy miután nincs meg azon elem, melylyel községi autonómiát teremteni lehet, tehát vegyük el az autonómiát onnan is, hol ez elem meg t van: ez nem helyes okoskodás. Nem uraim! Ápoljuk mindenütt az autonómiát s igy lehet remény, hogy behozhatjuk azt idővel mindenüvé. (Elénk-helyeslés.) . Ezek nézeteim az angol és magyar közigazgatási rendszer összehasonlítására nézve. Nem akarok közelebb menni a Bach-rendszert követő korszakhoz az összehasonlítások^ terén, mert előnyére e korszaknak nem hozhatnék fel semmit. Hanem kell, hogy némelyeket elmondjak azoknak, kik a hivatalnokok kinevezésében látják az általános gyógyszert. Sokan a szegényebb intelligens osztály érdekében levőnek vélik a kinevezési rendszert, azoknak érdekében, kik képzettségök után akarván élni, mert biztos kenyeret kapnak mint kinevezett hivatalnokok. Eltekintve attól, hogy az államszelgálatnál mindig magasabb czélt látok a kenyérkeresetnél, bizonyos átállással vagyok ezen felfogás iránt. Azon democraticus elemnek, a szegényebb Litelligens osztálynak nincs érdekében a bureaucratia. A burcauacraüa megalázza azt, aki közé megy. Méltóztassanak megnézni, hogy a szegény hivatalkeresők, hogy udvarolnak a portásnak, fogalmazónak és titkárnak, mig a minister elé juthatnak. Egy önérzetes emberhez nem fér az. A választás ellenben akkor is felemeli az illető jelöltet, ha az a választásnál elejtetik: mert tiz derék, becsületes választó által pártoltatni tisztesség : 20 által pártoltatni nagyobb tisztesség; de a mellőztetés a választásnál nem derogál soha. Ha pedig az akarjuk, hogy a democraticus intézmények átmenjenek a nép életébe: akkor mindenekelőtt az szükséges, hogy democraticus jellemek is képeztessenek. Ez azonban a bureaucratia mellett nem lehetséges; mert a bureaueratia föltétlen engedelmességet követel mindenekelőtt, ellennézetet nem tűr meg; sőt én magam is ha minister volnék, meg nem tűrnék magam körül egyetlen hivatalnokot sem, aki az én politikai - nézetemben nem osztoznék. De mi történik akkor az egy nézeten levő hivatalnokok körében, ha a kormányzat változott? annak is meg kell változtatni politikai nézeteit. Ez lealázza a szegény osztályt a földig, miután annak nincsen semmi más módja a kenyérkeresetre. Megengedem ón, hogy a választások mellett a jobbmóduaknak tágabb tér nyilik. De hisz ma mindenki előtt nyitva van a vagvonszerzós tere. Ma. mindenki szerezhet vagyont, függetlenséget. Ez nem egyesek kiváltság a, és a közszabadsággal nagyon is megegyeztethető. De alkotmányos monarchiában fődolog az, hogy a hatalomnak a korona és nép közt meg kell osztva lenni és pedig annyira, hogy a mely perczben az egyik serpenyőben nagyobb mérvben helyezkedik el a hatalom : ugyanazon perczben azon harmónia, amelynek lenni kell az alkotmányos monarchiában, felbillenik ; ezt pedig én nem akarom. Körülbelül elmondtam t. ház," a kinevezés ellen nézeteimet. Most még át akarok .térni azokra az ellenvetésekre, a melyek az én t. barátaim által, kikkel a vegczólban e tekintetben talán egészen egyet értek, ezen közigazgatási bizottság ellen fölhozattak. Felhozták nevezetesen azt, hogy ez nem a régi vármegye. Ebben t. uraira! igazságuk van. De mondják meg t. uraim, hogy a régi megye nem-e aristocraticus institutió volt ? és ha mindnyájunk hozzájárulásával egyenként fosztottuk meg azt kiváltságaitól és megosztottuk azt másokkal: nem áll-e az. hogy annak visszahozatala sem szándékunkban, sem czélunk nem lehet. Azt mondják, hogy tiz ember sem fog akadni, kik mindig és mindenben együtt járjanak ós a tárgyalásokban mindig részt vegyenek. Megengedem; de itt nézetem szerint fő. hogy a tárgyalásokban részt vegyen minél több, hogy a közügyek iránti érdekeltség minél nagyobb legyen : mig a bureaucratikus tárgyalás mellett csak akkor tudja maga a közönség az őt érdeklő közügyeket: ha valaki a hivatalos titkot elárulja. Itt van az. erő és a megyei autonómia szelleme. Azt mondják, hogy mit keres ott a gazdatiszt, mit keres ott a vasutitiszt és mit a távirdatiszt. hisz ez mind incompetens faetor. Engedelmet kérek; ebben van bizonyos provinciális, bizonyos megyei kicsinylés, mely a vasúti hivatalnokokat, a gazdatiszteket és a távirdal tiszteket számba sem veszi, hogy azok alkotmányos jogokat gyakorolhassanak. Hátha azon vasúti tisztet, azon gazda tisztet és azon posta tisztet beválasztanák: több képzettsége volna akkor, vagy ha virilista lenne, több képzettsége lenne? Hisz a megyei bizottságoknak nem az a feladatuk, hogy csupa cliquek legyenek ; hanem éppen az a feladatuk, hogy minél több szakképzett ember legyen azon bizottságban. Ez ugy volt eddig és mindig és ez a leghelyesebb eljárás. Azt mondják, hogy ezek kinevezett hivatalnokok, és hogy ezek nem férnek bele a megyei önkormányzat keretébe, Mióta nem volt Magyarországon a hivatalnok, vagy kinevezett tisztviselő a megye egyetemének tagja? nem voltak-e a püspök, a káptalan tagjai, az advoeatus fiséitól kezdve majdnem minden hivatalnok a megye tagja ? nem vettek-e részt a kis gyűlésen folytonosan? Hisz ez oly felfogás t ' ' melyben egyátalán nem osztozható^ "' •* flaz> alkotmánya szerint «-'• ..•*"*• Magyarország kizárna - , , , ~* uí£lt az alkotmány áldásaiból \. Lr-< uero lehet. A kj jogosítva van szólani mint
