Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.
Ülésnapok - 1875-67
366 67. országos Illés január 12. .1876. polgár: jogosulva van jelen lenni mint bizottsági tag is. Én tehát, mert ezen közigazgatási bizottságot a közigazgatás érdekében hiszem lévőnek, mert hiszem, hogy üdvös hatással lesz, ha tudni illik az, a ki teremtette tovább is kezelheti: r annál fogva azt a tárgyalás alapjául elfogadom. (Elénk helyeslés a középen.) B. Sennyei Pál: T. ház! Előttem szólott elvtársaim saját nézeteimet oly tüzetesen és szabatosan adták elő, hogy alig marad valami uj, a mit én e tárgyban még előhozhatnék és ismétlésekbe bocsátkozni nem akarván, a t. ház engedelmével csak röviden fogom kiemelni azon alapeszméket, melyek szerint a törvényhatóságok közigazgatási rendezését mi képzeljük, s ezen alapeszméket össze hasonlítva a szőnyegen levő törvényjavaslatnak intézkedéseivel, ezen elemzés közben bátorságot fogok venni magamnak reflectálni egy némelyekre, a mik álláspontunk ellen ellenvetésül hozattak fel s egyszersmind észrevételeimet, kifogásaimat el fogom mondani a törvényjavaslat tartalmára nézve. (Halljuk! Halljuk!) A közigazgatás szervezésére nézve alapeszméink ezek: A törvényhatóság élén a kormány által kinevezett és ennek felelős kormányzó áll, ki a kormányt és annak a minden ágazatban végezendő teendőit a megyében képviseli és kinek az állam közegei alárendeltetvén, ezekkel és az általa előterjesztett és*a kormány által kinevezett, illetőleg megerősített felelős tisztviselőkkel vezeti a közigazgatás minden ágazatát. A törvényhatóságok képviselő testülete — és nem egy oly dicasterium szerinti alkotás, minőt a törvényjavaslat foglal magában, — ellenőrzi a közigazgatást, közreműködéssel, befolyással bir arra, s a törvény által körvonalozott helyhatósági ügyekben közvetlenül. — természetesen a kormány felügyelete mellett — szabadon rendelkezik, gyakorolja a törvényhatósági tisztviselők fölött a fegyelmi hatalmat, és az egyéni szabadság megóvása végett a tiszviselő egyéni felfogásainak tévedései, vagy túlkapásai ellen egy fórumnak alkotása, felfelé a központi kormányzatig, mely a contentiosus és administrative justice tekintetében elvi döntvények által föllebbezés utján határoz. Ezekkel szemben t. ház, a törvényjavaslat meghagyja a törvényhatóságoknak a tisztviselők választási jogát; de a közigazgatás súlypontját átruházza a közigazgatási bizottságra, melyre nézve, — czélszerüségét tekintve, bármily véleményben legyünk is, — azt az egyet el kell ismernünk, hogy elemeire és összeállítására nézve nem tiszta, -«*Ü valóságos kifejezése a törvényhatóság egyen ° J ", , * törvényjavaslat pártolói — ugy látszik e-'afönkormanyzáÍ lényegét a _ tisztviselők választásában keresik; ettől eltéroleg mi ezen lényeget a közigazgatásban való részvétben, befolyásban a törvény által szabályozandó ellenőrzésben ós a saját autonóm hatáskörben való szabad rendelkezési jogban keressük. (Helyeslés a szélső jobboldalon.) Önök centrálisát!ót vetnek szemünkre^ Bizonyos tekintetben nem repudealom a vádat. Államunknak, a lét és fen tartás feltételeinek küzdelmeire utaló fontos feladatai mellett, az évtizedek nyomása alatt alakult társadalmi viszonyaink, szokásaink és — valljuk meg igazán — visszásságaink mellett, közadózási rendszerünk alapján, monopóliumaival, íiscalis rendszerével ós eljárásával, melyet zilált pénzviszonyainknál fogva még sok ideig nem fogjuk mellőzhetni és reformálhatni; ujonczozási rendszerünk, vóderőnk kiállítása, szükség esetében való mozgósítása, központi kormányzatunknak egész apparátusa okvetetlen megkívánják, hogy a központi végrehajtó-hatalomnak intézkedései hatályosak és biztosítottak legyenek. (Élénk helyeslés a szélső jobboldalon.) De más részről nem tagadjuk, hogy az önkormányzati tényezők helyesen szervezve pótolják, kiegészítik, sőt hatványozzák a központi végrehajtó hatalomnak intézkedéseit. (Helyeslés a szélső jobboldalon.) És hogy e tényezők az autonómiának a territoriális érdekekkel összekapcsolt ügyére, nem különben a culturalis és humanitárius kérdésekre nézve pótolhatlanok, minthogy a társadalomnak független tényezői képezik ezeknek éltető r elemeit, ezek nyújtják a támogatás támpontjait. Én tehát t. ház! és elvbarátaim az önigazgatás helyes szervezésére és ekként leendő fentartására nagy súlyt fektetek, és itt közbevetőleg legyen szabad mondanom — szemben a tiszt, ministerelnök urnák, a ki ugyan most nincs jelen, egy megjegyzésével, a melylyel egy szomszédságomban ülő barátom egyik kifejezésére reflectálni. kívánt — hogy köztünk nincs senki: a ki megtagadná azon kegyeletet, melylyel mindnyájan a régi megyei institutionak múltja, annak alkotmány ank megőrzésével s nemzeti fejlődésünkkel, történelmi multunkkal egybekapcsolt érdemei iránt tartozunk. (Igaz, Igaz ! a szélső jobboldalon.) Nem a mi iskolánk tanaihoz tartozik, megtagadni azt, hogy kivált a megyei rendszer volt hosszas évszázadokon keresztül alkotmányunk föntartásának őre, és garantiaja, (Ugy van! Igazi a szélső jobboldalon.) Hisz nem rég múlt el az idő t. ház, midőn épen azon körökben, melyek most hidegséggel vádolnak bennünket: a conservativ tanoknak imputáltatott azon törekvés, hogy a régi megyei rendszernek restauratiója által a parlamentalismust mellőztetni, ezt azzal pótoltatni kívánják, Ez idők elmultak; a viszonyok lényegesen, gyökeresen megváltoztak. Ma a megyei rendszerrel életerős kapcsolatban volt alkotmányos szervezetnek garantiáját, ennek és annak biztositékát nem többé a tisztviselők választása képezi; sőt én meg va-
