Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-66

344 66. országos Illés január 11. 1876. az bármely irányból a magyar eonstitutió ellen. {Helyedé.-, a széisa baloldalról.) Ez volt feladása a XVIII-ik században, és ez tartott 1848-ig. Ez azonban 1848-ban megszűnt. A mint felállíttatott a parlamenti felelős kormány-rendszer, melyet felállított az 1848-iki törvényhozás, és melyet szentesitett minden más következett országgyűlés is. melyben élünk most és a mely nélkül nem lehetünk meg többé. Azon megyei mely 1848. előtt volt, nem lehet többé. Nekünk feladatunk jelenleg a parlamentalis constitutionalis életet összhangba hozni oly megyei élettel, a mely most lehetséges, és azt hiszem, hogy e tekintben az előttünk fekvő törvényjavaslat főbb vonásaiban egészen helyes. A mi a részleteket illeti, az e tekmtetbeni nézetnyiívánitás fen r van tartva a t. háznak a részletes tárgyalásnál. Én meg vagyok győződve, hogy főbb vonásai ezen közigazgatási bizottságnak, mely mint összekötő kapocs hivatva van Magyarországközigazgatási reformját eszközölni: oly szilárd alapra fekteti a megyei közigazgatást jövőre, a mely biztosítja annak fenállását bosszú időn keresztül, ha nem is változatlanul, de mindenesetre az organicus fejlődés nyomán rendre átalakíttatván és mely mint saját legfőbb javunk, magyar alkotmányunk ezentúl is meg fog maradni. Mindezeknélfogva a szőnyegen levő törvényjavaslatot átalában a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés a középen.) Gebbel Károly : T. ház! Midőn e helyről ma legelőször van szerencsém szólni, mindenek előtt azon kéréssel vagyok bátor a t. képviselőházhoz fordulni, miszerint a szónoklatban gyarlóságomért irányomban némi elnézéssel lenni (Halljuk!) és egyszersmind tudomásul venni méltóztassék : mikép képviselői egyik fő kötelességemnek ismerem, a t. ház, illetőleg az ország drága idejével, a mennyiben ez tőlem függ, lehetőleg takarékosan elbánni, a mint hogy ezt már eddig is ugy hiszem tanúsítottam. És ezzel mindjárt belépek in medias res. (Halljuk! Zaj) Elnök: Csendet kérek. Gebbel Károly : Az igen tisztelt belügyminister ur által bemutatott törvénj-javaslat egy oly intézményt kivan létrehozni, a mely egyfelől az államkormány, másfelől a hatósági önkormányzat terén öszhangzást és az eddiginél sikeresebb és üdvösebb közreműködést biztosítson. E végett egy, ugy nevezett közigazgatási bizottság szervezendő, melynek feladata : a közigazgatásnak különböző, a javaslatban ugy más hozandó törvényekben megjelölt ágaiban intézkedni, a fegyelmi hatóságot gyakorolni, és fölebbezett ügyekben határozni. Mind a három irányban a teendőknek dus halmaza fog nehezedni a bizottság vállaira: ha a javaslat törvényerőre találna emelkedni. Tekintsük legalább annak külalakját, alkatrészeit. Hat állami hivatalnok, ot törvényhatósági tisztviselő, végül 10 közgyűlési választott tag — arra utasitvák, hogy havorként rendesen egyszer gyűljenek egybe az érintett ügyekben leendő tanácskozás és határozás végett. Hogy ki helyettesítse a bizottság tagjait betegség vagy mas körülmény általi akadályoztatásaik esete'.ben: arra nézve csak a főispánt, adófelügyelőt, árvaszéki elnököt, főjegyzőt, postaigazgatót, királyi és tiszti ügyészt és a fegyelmi választmány tagjait illetőleg van intézkedés téve, a többire nézve a törvényjavaslat határozottan nem rendelkezik. A 4. §. szerint továbbá a választott tagok fele minden évben kilépés folytán változván, ezen körülmény kapcsolatban a később felhozandókkal az ügyavatottságnak ezen oldalról a bizottságban leendő állandó képviseltetését előmozdítani nem igen alkalmas. A viszonti beválasztásra pedig bizonyosan kevesen fognak aspirálni, miután a szolgálat terhes és ingyenes és ezen kivül a 83. §. szerint a súlyos felelősség Damokles kardja csüng az illetők feje fölött. Hanem ezek még kissebb jelentőségű hiányok. Nevezetesebb az, hogy a 10. ós 38. §§. szerint a hivatalnokok és más tagok azon helyzetbe jönnek, hogy a bizottság üléseire és a 37—40 §§, szerinti vizsgálatok megejtése végett utat tegyenek, hogy a bizottság részére hivatali helyiségek lesznek szükségesek, mihez irodai erők és szerek is járulnak, mi kiadásokkal lesz egybekötve, -mely körülmény az állampénztárra uj terheket fog róni, mi viszont az oly sokszor hangoztatott szigorú takarékosság elvével össze nem egyeztethető. Másfelől a 80. §. következésében a kissebb városok pénztárai szintén eddig nem ismert utazási és kezelési költségekkel terheltetnek. Vegyük már szemügyre a bizottság érdemleges működését, ennek jellegét és következményeit. Tekintve a bizottságnak a második fejezetben részletezett számos teendőit, melyeknek minősége és kiterjedése iránt bővebb tájékozást az eddig benyújtott és az ezután benyújtandó törvényjavaslatokból és kiadandó rendeletekből fogunk meríthetni, — az illető állam és nem állami közigazgatási ágak képviselői az ülésekben! munkás részvét következtében egyéb rendes és állandó elhivatásuktól elvonatnak, — ezen elvonatásuk sok időt vesz igénybe; mihez járul még azon kötelezettség, hogy havonként és félévenként tüzetes jelentéseket tartoznak előterjeszteni, kérdés: ha vajon az ezen* bizottságbani s annak részérei közreműködés feléri vagy felülmulja-e azon hasznot, a melyet a közszolgálatnak tehetnek, ha ezen uj kötelezettségtől mentesítve maradnak ? Én tagadom ennek valódi hasznát. Ugyanis, ha a bizottság roppant feladatát lelkiismeretesen akarja teljesíteni: akkor a hiva-