Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-66

66. országos ülés január 11. 1836. 345 talnok és tiszviselő tagoknak idejök legnagyobb részét arra kell hogy fordítsák, hogy az ülésekre előadásaikkal elkészüljenek, az ülések után pedig a határozatok fogalmazásával foglalkozzanak. A közigazgatásnak oly sok ágakban vezetése továbbá havi egyszeri ülésén teljesíthető nem lesz; hanem a rendes tárgyak lebonyolítására a legkedvezőbb esetben több napi ülésezés lesz szükséges, az administratio folytonossága pedig a gyors intézkedéseket; gyakoriakká tévén, legalább minden héten egy-egy ülés egybehivása fog szükségeltetni, eltekintve az időközben beérkezendő beadványoknak az elnök, illetőleg előadó által ülésen kivüli elintézésétől. Tehát a rendkívüli ülések lesznek a rendesek. Hogy minő hatékony befolyást gyakoroljon ezen — a központi kormány és a munieipiumok közzé beékelt dicasteriumféle dualistious collegiurn — a közigazgatásnak öszhangzatos eszközlésére és az országgyűlési bizottság által jósolt múlhatatlan javulására : azt belátni nem bírom. Ugyanazon közigazgatási ág különböző közegei működésének öszhangzásba hozatala szükségét értem; de nem lehet átlátnom annak szükségét és ezélszerüségét, miszerint a különböző ministeriumok, illetőleg közigazgatási ágak kinevezett és választott képviselői időszakonként egy testületben összegyűljenek a végett, hogy a müködéskörükbe eső ügyletek vezetésére nézve öszhangzást eszközöljenek. Ezen müködéskörök ugyanis rendesen önálló természetűek és csak ritkán vágnak össze, mikor is esetről esetre egymást támogatólag intézkedni egyszerűbb és könnyebb. Mi köze és érdeke van például a királyi ügyésznek az iskola mulasztások, vagy a posta és távírda főnöknek az egyenes adóügyek iránt ? mi érdeke van a főorvosnak a törvényhatósági utak és hidak fentartása iránt ? mi érdeke van az árvaszék elnökének a marhavész tárgyábani intézkedések vagy az építészeti hivatal főnökének a nősülósi kérvénye kiránt ? minő mérvadó véleményt adhatnak ők a szakmájukba nem vágó ügyekben ? minő szerves összefüggésben állanak átalában az említett ügyek egymással és mit használ az érintett hivatalágak képviselőinek az ülésbeni jelenléte az érdekelt és azokhoz hasonló számos ügyek elintézésénél ? mit lenditfaétnek ők szavazatukkal az előttük idegen ügyeken? Vagy nem eleget üléseznek a mi hazánkban? még szaporítani kell az ülések számát uj törvényekkel, hogy még többet beszéljünk és természetesen a mennyive! többet beszélünk, annyival kevesebbet tegyünk ? Ha pedig a ministeri előterjesztés szerint az önkormányzat közegeinek és elemeinek túlnyomó befolyás engedendő a közigazgatás körüli intézkedésekre : ezen czél éppen ugy sőt jobban elérhető a megyei állandó bizottmányokkal, ha ezek ezélszerüen szerveztetnek és ha a főispán, mint nem KÉPV. H. NAPLÓ 1876-78. III. XÓTET, dignitárius hanem állandóan működő kormányközeg felügyelete alatt, ezekre és a törvényhatósági tisztikarra bízatnak azon szorosabb órtelembeni közigazgatási teendők, melyek a tervezet szerinti bizottságoknak vannak fentartva és ha, egyáltalában a közgyűlések hatásköre ezután csupán a képviseletre szőrittatik : a kormányzat, igazgatás és végrehajtás pedig a főtiszt felelős vezetése alatt a megyei hivatalnokokra, illetőleg a tanácsi tisztviselőkre bizatik. kikhez az egyes közigazgatási kormányközegek, név szerint a pénzügyi, állam építészeti, posta és távirdai. tanügyi, király-ügyészi és bírósági, valamint államrendőrségi közegek esetről-es^rre fordulhatnak és magukat velük Írásban ví-gy rövid utón — a legtöbb esetben ugy hiszem, nem eredmény nélkül érintkezésbe tehetik. Tehát be nem látható : miért kelljen a törvényhatósági határozatok végrehajtása iránt a bizottság utján és nem egyenesen intézkedni, és miért kelljen a kötelező engedelmesség elvét egy uj a törvényhatóságon kívül álló közeg utján érvényesíteni ? De a közigazgatási bizottságnak szervezete maga sem nyújt biztosítékot az administratióban várható javulás iránt. Az autonóm testületek ugyanis, főleg az önkormányzati hatáskör tagadhatatlan megszorítása miatt e bizottság, mint ellenőrködő, gyámkodó közeg iránt féltékenységet fogván táplálni, már csak ebből kifolyólag, de azon oknál fogva is, mivel a hatáskörök világosan és szabatosan megállapítva nincsenek: gyakori súrlódásoknak és összeütközéseknek nyílik meg a tere. mely összeütközéseket maga a tervezet is 15. és 16, §§-ban előre látja és melyeknek következése az , hogy a végrehajtó közegek a bizottság utasításaira várva teendőik végzésében : késlekedni vagy a bizottságnak nehézségeket fognak útjába gördíteni, mi a dolognak leend hátrányára, mire nézve még azon körülmény és eshetőség is nyomatékkal bír, hogy az autonóm tagok esetleges többsége által netán czélzatosan eszközölt törvényellenes vagy kifogásolható határozatok ellen szükséges fölebbezósek miatt, melyek kétségen kívül gyakran fognak előfordulni, az ügyek elintézése késedelemnek ós bonyodalomnak leend kitéve. így például a 23. §-ban kimondott rendelkezési jog folytonos összeütközésekre ád alkalmat : inert a közigazgatási - közegek felett közvetlen elöljárói is rendelkezhetvén, a kötelességek összeütközésének esetei vajmi gyakran fognak előfordulni. Hazánkban különben a, közigazgatási ügyek beni valódi jártasság még csak gyéren lévén a nép független elemeiben képviselve, sok esetben fog megtörténni az, hogy az.alkalmas önkormányzati független elemek a, bizottságban vagy nem, vagy csak hiányosan lesznek képviselve, mi az ügynek inkább kárára, mint hasznára válandik. 41