Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-65

324 66. országos Ülés Január 10. 1876. után ugy kell tenni, mint a rósz molnár, ki fogva őröl t. i. össze kell gyűjteni minden tárgyat a legközelebbi hónapig, midőn a bizottság ülést tart. De egy igen fontos körülmény t. ház az, hogy a bizottsági tárgyalások az állami tisztviselőknek annyi idejét fogják igénybe venni, hogy ezen tör­vény az országos administratió szempontjából czél­szerü intézkedésnek semmi esetre sem lesz mond­ható. Mit tegyen az állami hivatalnok, például az adófelügyelő ? A bizottsági ülésbe menjen-e, mivel ott is fontos szerepe van; vagy pedig menjen-e a járásba, hogy saját közegeit és a tisztviselőket unszolja, hogy az adóbehajtásnál kellőleg járja­nak el? Akármelyik dolgot fogja alárendelt közegre bizni: nem fog a dolog ugy teljesíttetni, mintha saját személyében járt volna el. Mit csináljon az állami mérnök, kinek hivatása, hogy folytonosan az ország-uton járjon? Mit csináljon a tanfel­ügyelő, kire nézve báró Eötvös, midőn a tanfel­ügyelő azt kérdezte tőle, hogy hol fog ő tulaj­donkép lakni, azt felelte: kocsin. Hogyan járja­nak ezek a bizottsági ülésekbe a nélkül, hogy a maguk dolgát elhanyagolják? Ennek nem le­het más következménye, mint az, ami aztán uj hátrányos oldaláról fogja feltüntetni ezen institutiót, t. i. szaporítani kell a közegek lét­számát; a mi kétségkívül tetemes költséggel fog járni. De mindenesetre költségszaporitással lesz összekötve az is, hogy azon esetben, ha egyik megyéből át kell majd menni az állami közegek­nek a másikba, természetesen diurnum és fuvar fog nekik járni. Mert azt nem lehet az állami közegtől követelni, ha talán az autonómia képvi­selőjétől lehet is, hogy ingyen és a maguk költsé­gén járjanak el. De azt hiszem, hogy a központon, magukban a ministeyiumokban is szaporodni fog a munka ezen uj institutió életbeléptetése folytán; mert vannak itt oly dolgok, melyek egészen uj agen­dákat képeznek. Az állami közegeknek joguk van appellálni a közigazgatási bizottság végzéseit azon esetben: ha azokkal megelégedve nincsenek. Egészen uj agenda, és azt hiszem, hogy ez a ministeriumban is szaporítani fogja a munkát, eltekintve a tömérdek jelentéstől, a kimerítő je­lentésektől és az uj jelentésektől, melyek minden lépten-nyomon előfordulnak a javaslatban, melyek tömérdek munkát, időt és papírfogyasztást fognak maguk után vonni. E szerint azt hiszem, t. képviselőház, hogy magának a jó közigazgatásnak szempontjából is nevezetes eredményeket várni ez uj institutiótól nem lehet; nem lehet attól várni különösen azon eredményt, melyet mint speciflcus czélt kitűzött a minister annak behozatalánál t. i., hogy a jö­vőre a közigazgatás öszhangzatosan eszközöltes­sék. Legyen szabad e kérdést röviden megvilá­gi tanom. Atalában decretálni paragraphusokban azt és mintegy föladatául tűzni a bizottságnak és kimon­dani, hogy a te kötelességed lesz öszhangzásba hozni a közigazgatást: nézetem szerint nem lehet. Hogy most nincs meg a kellő öszhang az ország közigazgatásában: ez kétségtelen. De mi ennek az oka ? Az, hogy szorosan el vannak egymástól külö­nítve, az országos közigazgatás összes ágai el van­nak különítve a többitől, nevezetesen az összes pénzügyi kormányzat, mely ma meg van azon módon, mint meg volt akkor, mikor a Bachrend­szer volt életben hazánkban, mely most is mint egy darab az osztrák absolutismus alakjában meg­van és a melyre nézve hogy megszüntettessék ez elkülönítés és a status in statu való állapota: még eddig egyátalában nem történt semmi. Az, hogy a pénzügyi kezelés teendőinek egy része átada­tott az adófel ügy élőknek: azt e tekintetben még elegendő intézkedésnek el nem ismerhetem; ha­bár némi lépésnek tekinthető is. Midőn ily szoro­san el vannak különítve a közigazgatás külön­böző ágai: nagyon természetes, hogy akadályok, nehézségek és összeütközések jönnek létre. A köz­igazgatás ágainak teendőiben fordulnak elő oly dol­gok, a melyeket a maga terén nem végezhet el, mert épen a szoros elkülönitésnél fogva mindenki a maga szakmabeli dolgaival foglalkozik. Kényte­len tehát ily esetekben a közigazgatás más ágai­hoz, más közegeihez fordulni, hogy azokat meg­tegyék. De azok nem teljesíthetik a megkeresést, mert azok a maguk szempontjából osztják ki a maguk teendőit és igy legjobb akarat mellett is, mert megvallom, az ily elkülönitésnél az is szo­kott hiányozni, nem teljesíttetik a megkeresés; mert gyakran megtörténik, hogy a szolgabíró ter­minust tűzött ki a maga szempontjából, mikor ugyanarra a napra, sőt talán ugyanazon órára terminust kér a pénzügyigazgatóság. Ez termé­szetesen akadályt, nehézséget, összeütközést hoz létre. De ezen elkülönítésnek más sajnos követke­zései is vannak. Az t. i., hogy épen azon okok­nál fogva, melyeket érinteni bátor voltam, arra törekszik minden közigazgatási ág, hogy magát lehetőleg önállóvá tegye és oda törekszik, hogy minden végzendőire nézve, melyek működési kö­rében előfordulnak, saját közegeivel bírjon. így például a pénzügyek terén a pénzügyi igazgató­ság szükségét látta annak, hogy saját adóbehaj­tói legyenek, a törvényszékeknél szintén szüksé­gesnek mutatkozott, hogy saját kézbesítői s vég­rehajtói legyenek; holott talán, ha nem lett volna ez az elkülönítés: egy közeg elvégezhette volna

Next

/
Oldalképek
Tartalom