Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-65

<>5. országos ülés jainiih- 10. 187C. B2Ő latban nyujtatik; átalában ez lesz azon szirt, me­lyen az egész institutio hajótörést fog szenvedni. Azt monda a tisztelt előadó ur, hogy ha a megyének tagjai nem fognak részt venni ezen bizottságokban : ezt bátran arra lehet magyarázni, hogy nem kell az önkormányzat. Én nem igy fo­gom fel a dolgot; hanem ugy fogom fel, hogyha önkormányzati szolgálatokat követelünk a honpol­gároktól: akkor e tekintetben a húrt túlfeszíteni nem szabad. Önkormányzati, tevékenységre csak akkor lehet átalában a polgárokat igénybe venni, ha az által túlságosan megterhelve nincsenek. Ab arnicis iusta sünt petenda! Miképpen lehetséges, hogy An­gliában önkormányzatüag intéztetnek el bírósági ügyek? Ugy. hogy oly területben, mint nálunk egy középszerű megye, van kétszáz békebiró s ezek nem mind, de fele részben működnek s egyre annyi teendő nem jut, hogy túlságosan megterhel­tessenek. De miként lehet követelni, hogy valaki a megyének túlsó oldaláról, vagy bárhonnan is havonként egyszer mulhatlanul bemenjen a megye székhelyére s ott mulasson, heteijen: mert hiszen tömérdek azon ügy, mely a bizottság elintézésére fog várni, hogy elmulassza saját ügyeit, megzavarja élet módját, — ha ugy tetszik — saját megszokott idő­töltését s bemenjen a megye székhelyére, hogy ott hétszámra tárgyalja azon unalmas, aprólékos dolgokat, a melyek a közigazgatási bizottság fel­adványait fogják képezni; hogy itt majd mint jó eollegákkal, azon urakkal, a kik a közigazgatási bi­zottságot képezni fogják, töltsék az időt? Ez oly követelés, a melyet a bizottság megyei választott tagjaitól jogosan és méltányosan kívánni nem lelet. (Felkiáltások a szélső bal felöl: Igaz!) És kikből fog állani a közigazgatási bizottságnak azon specificus, azon valódi autonomicus része, a melyet a válasz­tott bizottsági tagok képeznek? Fog állani majd néhány rokkant ügyvédből, a kinek. nincs pere, vagy egy-két olyan megyei Staats-hámorhoidá­riusból, a kik megunták a gazdálkodást falun és tán szűkebb anyagi körülményeiknél fogva is elő­nyösebbnek fogják tartani, hogy bemenjenek a városba, hogy ott gyermekeiket iskolába járassák és kosztot ne fizessenek, a mi mindenesetre ol­csóbba kerül igy, mintha falun laknának. Ezekből lehet majd rekrutázni a bizottsági tagokat és ezek majd elfognak járni az ülésekre télben; akkor tudniillik, a mikor nincs a kertben pepecselni való, nem lehet sem a szőllőbe kijárni, sem a ezukrász előtt a padon gyakorolni a magas politika és az em­berszóllás nemes mesterségét, és télben, mondom, majd csak be fognak járni az időt tölteni; de nyárban igen nehéz lesz őket oda be kapni. És ekkor kire marad a közigazgatási ügyek vezetése? kire marad a megyei kormányzat ? Marad a tisztvise­lőkre, a hivatalnokokra: ugy, hogy a megyék ösz­szes kormányzata csak ily igen szükkörü tiszti gyűléseknek lesz feladata. Hogy ezekben azután micsoda garaníiája van a dolgok kellő elintézésének : azt mindenki megítélésére és tapasztalására bizom. De ezen bizottságban, t. ház, az oly nagyon szükséges kedélyes élet sem lesz meg a bizottság tagjai közt. Hogy egy testület jó kedvvel működ­jék, a mi lényegesen hozzájárul ahhoz, hogy azután jól is működhessék: szükséges az, hogy annak tagjai homogén elemekből álljanak. Már pedig mél­tóztassunk megengedni, ha azon testület, mely a megyét kormányozni fogja, olyan lesz, a mely — mint mondani szokták — mintha vasvillával volna összehányva: — a megyei tisztviselők, meg azon állami hivatalnokok oly heterogén elemeket képeznek, a. kik nem is fogják egymást megér­teni és nem is könynyen fognak, a mint kellene, együtt kedélyesen működni. Én azt hiszem, nagyon sokáig fog tartani azon viszony, midőn az állami hivatalnokok azt fogják mondani a törvényhatósági tisztviselőkről : ezek régi táblabírák, ezek a Comitats-Wirthschaft emberei: viszont a megyeiek azt fogják'mondani: ezek bureaucraták, ezek bach-huszárok. Hogy ez vajon elő íogja-e mozdítani a jó egyetértést, a jó discussiót és ennek jó eredményét fogja-e 'provo­cálni ? azt nem tudom elképzelni. (Helyeslés a szélső bal oldalon) Hogy jó kedvvel fognának dolgozni: az legalább ily körülmények között nem válható; a kelletlen munkán pedig nincs áldás. Micsoda, eredmény várható gyors közigazga­tási szempontból ? A törvényjavaslat szerint min­den ügy, nemcsak az, a mit eddig a közgyűlések intéztek, hanem az is. a mit az alispán maga vég­zett : ezután bizottsági gyűlésen lesz elintézendő. Mutatja ezt az, hogy még a nősülósi engedélyek, azután a katonaságtól való végelbocsátások, a melyek csak oly chablonszerü mechanicus teendő­ket képeztek, még azokra nézve is az van ki­mondva, hogy azokat is a bizottság fogja tárgyalni. Megvallom, midőn ezt láttam a törvényjavaslatban, kissé bizalmatlan kezdtem lenni azon tekintetben, hogy azok, kik azon törvényt fogalmazták, isme­rik-e kellőleg és apróra a megyei administratiót, s igy vannak-e minden tekintetben képesítve arra hogy azt reorganisálják. Hogy sokkal gyorsabban történik az expeditió akkor, midőn a kisebb fon­tosságú ügyekben az alispán személyesen intézke­dett: az természetes. Az a-hoz értő tisztviselőnek egy-két perez elég arra, hogy valamit megfontol­jon és kész legyen az elhatározással, a bizottság­iján pedig hosszasan ellehet e fölött vitatkozni, kivált, ha oly tagok vesznek részt, kik, mint az állami közegek, alig értenek a tárgyhoz és semmi esetre nem jártasak benne. Eddig ugy volt, hogy a mint jött a posta, az alispán felbontotta, és ha látta, hogy valamit rögtön kell elintézni, a követ­kező napon már expediálva lett a rendelet. E& 41*

Next

/
Oldalképek
Tartalom