Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-65

•) l~t w 65. országos ülés január 10. 1S745, igazgatást, ő neki Jesz tudomása, hogy az egyes tisztviselő ugy jár-e el, mint kell; ő fog első sorban tudomást venni, következőleg az ő feladata lesz e tekintetben intézkedni. Van még t. ház, a javaslatban egy érdekes dolog, a mely fen van tartva a közgyűlésnek és ez az, hogy ha törvénytelen adóknak és törvényileg meg nem határozott ujonczoknak kiállításáról lenne szó : erre nézve azt mondja a törvényjavaslat, hogy ezekben a közigazgatási bizottság nem fog intézkedni, hanem e dolgot felterjeszti a közgyűlésnek. Azt hiszem, ebben nincs nagy jog fentartva a törvényhatóságoknak: mert hisz maga a közigazgatási bizottság már azon intézkedés által, mely a törvényjavaslatba igtatva van : visszautasítja s nem teljesiti a kormánynak ily netán kiadandó rendeletét. Joga továbbá még % közgyűlésnek intézkedni a képviselő-választások alkalmával, mi mindössze abból áll: hogy megalakítja a központi bizottságot és továbbá, fennmarad azon joga, hogy petitiókat küldhet a kormányhoz és az országgyűléshez: megmarad a levelezési joga, melyet mint különös jogot hangsúlyozott a t. előadó ur. De még e tekintetben is, a mi különben, beismerem, politikai tekintetből eddig igen fontos joga volt és feladata a közgyűlésnek: e tekintetben nagyon fog csökkenni intézkedéseinek hatásköre. Mert természetesen, ha meg fogja tudni az ország azt, hogy a megyei közgyűlés mily csekély joggal, mily csekély hatáskörrel ellátott testület: akkor az, mit ők politikai kérdésekben kinyilatkoztatnak, nagy nyomatékkal nem fog bírni és csak mint népgyűlések működhetnek e tekintetben; de hogy nyomatéka legyen annak, a mit határoznak : arra a törvényhatóság bizottsági tagjainak száma nagyon csekély. A közgyűlés volt eddig t. ház, az önkormányzat alapja, valódi kútforrása, ez eddig volt mindenben minden, ezentúl megszorított, megcsonkított hatáskörével az eddiginek, csak árnyéka lesz. Továbbá, mint már bátor voltam kiemelni, attól függ az autonómia és annak hatása, hogy rendelkezik-e olyan tisztviselőkkel, a kik felett gyakorolhatja a valódi ellenőrzés jogát. E tekintetben is lényeges megcsonkítás éri az autonómiát; mert a megyének eddigi elsó tisztviselője, az alispán helyett a megyének feje, jövőben a főispán lesz. A főispán lesz a megyének első activ tisztviselője ; ki van mondva a törvényjavaslatban, hogy ezentúl a főispán fogja felbontani a törvényhatósághoz érkezett leveleket. Ha ő bontja fel a leveleket: természetesen ő intézkedik azok végrehajtására nézve is, ő intézkedik e tekintetben, hogy mit kell reserválni a bizottság tárgyalására, mit kell végrehajtani mint sürgős ügyet és az is világosan ki van mondva, hogy sürgős esetekben a főispán, akadályoztatása esetében az alispán is intézkedhetik, első sorban azonban a főispán. Ebből az következik, hogy a főispánnak állandóan ott kell lenni a törvényhatóság székhelyén s ha állandóan ott van: akkor nagyon természetes, az alispánnak kevés teendője marad; alig lesz egyéb, mint a főispánnak iroda-főnöke, vagy titkárja. Az alispán annyi lesz a bizottságban, mint a posta- vagy távirdaügy előadója vagy annak delegált közege, mint például a helybeli posta-mester; ez lesz az alispán kollegája, valamint a többi állami tisztviselő is, például az ofneial, kit oda fog küldeni az adófelügyelő, ki nem fog ráérni, hogy ott a bizottságban részt vegyen. Valamennyi állami tisztviselők közvetlenül rendelkeznek a szolgabirákkal, mint azoknak schefje és főnöke nem lesz többé az alispán. Hogy mindezek következtében mivé lesz az ^lispán állása : az igen könnyen elképzelhető. Elesik tehát a közgyűlésnek' összes hatásköre, nevezetesen az administratióban : elesik a választott tisztviselőknek, nevezetesen első tisztviselőjének az alispánnak hatásköre, ós mind ez átmegy a közigazgatási bizottság, illetőleg a főispán kezébe. Az mondatott, mint már bátor voltam említeni, hogy hiszen ez is önkormányzat; mert magában a közigazgatási bizottságban is túlnyomó az önkormányzati elem. De ha mellőzzük is azt tisztelt ház, hogy arra. hogy egy testület valósággal önkormányzati testület legyen: nem az kell, hogy többségben legyen benne az autononieus elem : hanem az addigi fogalmak szerint az volt szükséges, hogy tisztán önkormányzati elemekből álljon, ezt mellőzve, mondom: lehet-e azt mondani; hogy oly szükkörü testület, melyben a megye közönségének akarata nem nyilvánulhat, nem érvényesülhet, ez a szerint, amit mi eddig Magyarországon legalább a tárgyak önkormányzati elintézése alatt értettünk, nézetem szerint nem autonómia; ez az autonómiának csak homeopathicus dilutiója. De képes lesz-e ezen bizottság mellőzve azt, hogy nem valóságos autonomicus factor, megfelelni a jó közigazgatás kívánalmainak? Kikből fog állani az a tíz tag, a ki voltaképpen a közgyűlés választott tagja és az ^autonómiát fogja képviselni a bizottságban? Én megvagyok róla győződve, hogy oly tagokat, kik valósággal képesek volnának az önkormányzatot képviselni és érvényesíteni szemben a tisztviselők befolyásával és átalában olyanokat, kiknek befolyásától és közreműködésétől nevezetes eredményeket lehetne várni, nem fognak kapni egy vármegyében sem. Én azt hiszem, hogy ez lesz azon szirt, melyen mindazon állítás, mindazon követelés meg fog törni, mely azt mondja, hogy igen is az is önkormányzat, ami ezen institutióban, törvényjavas-