Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.
Ülésnapok - 1875-65
65 országon ülés jnniuir 10. 1*7fi. 321 tudomása arról, hogy mi történik, és micsoda intézkedések szükségeltetnek az administratio terén a törvényhatóságnál ? Egyébiránt a közigazgatási bizottságnak fenn van tartva azon joga, hogy ha a közgyűlésnek határozatait törvénybe ütközőknek találná, — az eredeti törvényjavaslatban az is benne volt, ha czélszerütlennek találná a gyűlés határozatait, — hogy ezen esetben megszüntetheti, elhalaszthatja azon határozatoknak végrehajtását, előterjeszti azokat újra a következő gyűlésnek; ha pedig az ügy sürgős, s nem találná czélszerünek, hogy bevárja mig a következő gyűlés is fog határozni e tárgyban : akkor felir a mínisteriumhoz, annak elébe terjeszti á gyűlés határozatát, ós csak a ministerium határozata következtében hajtja vagy nem hajtja végre a megyei közgyűlés hatórozatát. Sajátságos viszony fejlődik ki átalában a közgyűlés és közigazgatási bizottság között. A közigazgatási bizottságnak, mint a törvényjavaslatban világosan ki van fejezve, hatásköre kiterjed némely állana közigazgatási teendőkre. A közgyűlésnek ebben a tekintetben egyáltalán semmi joga sincs, tehát ebből az következik, hogy a közigazgatási bizottság, a mely alá van rendelve a gyűlésnek, több és tágabb hatáskörrel bir, mint maga azon közgyűlés, mely a közigazgatási bizottság' fölött áll. Egyébiránt szemben a közigazgatási bizottság azon jogával, hogy átalában ventilálhatja, hogy revisio alá veheti a gyűlésnek netalán hozott határozatait : a gyűlésnek magának egyátalán nincsen semminemű joga, nincs joga kérdőre, feleletre vonni a közigazgatási bizottságot azon esetben, ha nem teljesiti a gyűlésnek határozatait. A gyűlésnek félévenként jelentések fognak tétetni a közigazgatási bizottság által végzett dolgokról, ezek a dolgok már mint bevégzett tények jönnek a gyűlés elébe. Mit határozzon ezekre nézve a közgyűlés? De ha határoz valamit, és ha később kérdőre akarná vonni a közigazgatási bizottságot, hogy miért nem hajtotta végre eme vagy ama határozatát: — sanctio, mondom, egyátalán nem létezik egyéb, mint az, hogy ha a közgyűlés czélszerünek jónak, kivihetőnek találja: akkor tiszti kereset alá veheti a közigazgatási bizottság összeségót, azonban a bizottságnak egyes tagjait feleletre vonni, azok ellesi tiszti keresetet indítani nincs jogában, és igy még azt a sanctiót sem veheti foganatba, ha az összes közigazgatási bizottság ellen tiszti kereset utján akarja a maga akaratát érvényesíteni. Mi marad e szerint, micsoda hatáskör marad e szerint t. ház, a törvényhatóság közgyűlésének ? A legfontosabb, a mi még marad —- és én ezeknek enumeratiójában még tovább megyek ós többeket fogok említeni,, mint a t. előadó ur tett, — KÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. III. KÖTET. maradnak először is a. választások: hat évben egyszer átalános tisztújítás, azonkivül hébe-korban egy-egy választás, ha valamely tisztviselői állomás megürül; továbbá afféle választások, közigazgatási bizottságok kisorsolása vagy uj tagokkal, öt taggal való kipótlása; a reclamationalis bizottságba választandó tagoknak kijelölése, egyszóval: a választás. De azon különös viszony fejlődik ki a törvényhatóság és bizottság közt, hogy a törvényhatóság a maga által választott tisztviselőkkel rendelkezni nem fog, hogy azokkal más fog rendelkezni, tehát: sic vos, non vobis! A megyei közgyűlés nem lesz egyéb, mint egy a közigazgatási bizottság mellé és annak szolgálatára rendelt választó-testület, a melynek feladata lesz gondoskodni arról, hogy a tisztviselőknek, hogy a bizottsági tagoknak létszáma mindig teljes legyen! Továbbá fenmarad a közgyűlésnek, hogy a közigazgatási bizottságok jelentéseit tárgyalja. De miután, mint már bátor voltam előadni, a közgyűlésnek sanctiója egyátalában nem lesz: ez a jelentések tárgyalása alkalmával alig tehet egyebet, mint egyszerűen tudomásul fogja azokat venni. Azt monda a t. előadó ur, hogy a megyei költségvetésnek megállapítása továbbra is a közgyűlés hatásköréhez fog tartozni. Én megvallom, hogy miután nem látom kimondva a javaslatban azt, hogy ez ezentúl is a közgyűlésnek teendője marad, miután a közigazgatási bizottság fogja kezelni az összes administratiót s e szerint ő neki lehet leginkább tudomása arról, hogy mire van a megyének szüksége: azt hiszem, hogy a gyakorlat az lesz e tekintetben — ha t. i. nem csak életbe léptettetik ; de fen is fogja magát tartani ez institutio, — hogy a költségvetés jogát absorbeálni fogja ; a mint hogy egyátalában azt hiszem, hogy az a testület szokott extensiv hatással bírni, a melynek kezében van a hatalom, ez pedig a közigazgatási bizottság. Hogy tehát terjeszteni fogja jogkörét: a fölött magam részéről nem kétkedem. A közgyűlés hatásköréi: ez tartoznának még a fölebbezési esetek, azokra nézve, a miket már bátor voltam előadni, hogy t. i a községek a törzsvagyont eladják, vagy át akarják alakítani. Ez ritka dolog s nem fog sok teendőt adni a közgyűlésnek. A közgyűlés joga továbbá az, hogy a törvényhatóságok törzsvagyona felett intézkedjék. Elismerem, hogy ez a városokra nézve jelentékeny; hanem a megyékre nézve egyátalában nem az, miután tudjuk, hogy a megyéknek a megyeházon és egy-két épületen kívül vagyonuk alig van s igy az azokról való intézkedés, mindössze nem sok dolgot ad. Joga továbbá a közgyűlésnek tiszti kereset alá venni a tisztviselőket; de e tekintetben is elveszi az oroszlányrészt a közigazgatási bizottság ; mert miután ő fogja vezetni az összes köz41