Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-65

318 65. országos ülés január 10. 1876. zetes kibővítést nyert. Legnevezetesebb e tekin­tetben — és ezzé! vigasztalják, biztatják magokat igen sokan, akik különben átalában nem igen ta­lálnak valaminagy kedvtelést e törvényjavaslatban, — hogy ezután az önkormányzatnak a megyékben az adó ügyekre nézve nevezetes befolyása lesz, hogy ez által az adózók érdekei a pénzügyi hiva­taloknak gyakran nem csak vexativus, de va­lósággal károsító eljárása ellenében biztosítást nyerjenek. Hogy micsoda hatásköre lesz a megyei köz­igazgatásnak az adóügyekre: azt a közadók keze­lése tárgyában beadott törvényjavaslatból, neve­zetesen annak 4-ik szakaszából látjuk. Azt mondja az emiitett törvény, hogy a közigazgatási bizott­ság, először is felügyel arra, hogy a királyi adó­felügyelők a megyei tisztviselőket ellenőrizzék. Tehát a közigazgatási bizottság fel fog ügyelni arra, hogy az adófelügyelők kellőleg felügyelje­nek a járási és községi közegekre. Ezen sok fel­ügyelés t. ház, a felügyelői közegeknek egymás tetejébe való állítása oly felfogás, mely a cen­tralisticus és bureaucraticus felfogásnak quint­essentiája. De különben is ezen felügyeletben valami nagy jogot a bizottságnak és általában a törvény­hatóságoknak, az önkormányzatnak adva nem lá­tok : mivel a felügyelet a hatóság és a hatalom nélkül illusiorius. Már pedig én ugy látom, hogy a közigazgatási bizottságban az adófelügyelőn kí­vül valóságos reális hatalom nincs. Az egyedüli, a mi van, az a fegyelmi eljárás : de ez is oly ne­hezen foganatosítható és gyakorlatba vehető, hogy az egész jogot, mely a bizottságnak adatik, meg­vallom, illusoriusnak vagyok kénytelen tekinteni. Azt mondja továbbá ugyanazon törvényjavas­lat, hogy a közigazgatási bizottság megállapítja az aódelengedést, nevezetesen az árvíz, a tűz és jég­károk esetében. De miként? akként, hogy nem a közigazgatási bizottsághoz fognak menni az elen­gedésért a folyamodványok, hanem az adófelügye­lőhöz, ós a közigazgatási bizottság csak akkor fog az adóelengedés kérdésében intézkedni: ha eziránt az adófelügyelő javaslatot tesz. Meit abban vilá­gosan meg van mondva, hogy az adóelengedés­ben a közigazgatási bizottság csak az adófelügyelő javaslatára van hivatva határozatot hozni. Már pe­dig én azt hiszem, hogy az adófelügyelő nem igen fog javaslatot tenni, vagy legalább nem szívesen fog javaslatot tenni az adóelengedésre nézve; mert neki nem az a feladata, hogy az adózók érdekét képviselje; hanem specificus feladata az, és azért van oda állítva, hogy a kormány érdekét képvi­seli? szemben az adózókkal. Az van továbbá mondva, hogy a közigazga­tási bizottság hatásköre az adóügyben az, hogy mint fölebbezési fórum működjék a község által történő adókivetéseknél; továbbá az adófelügyelők fizetési maradékokra és • a törvényben kijelölt adó­mennyiségekre hozott határozatok fölött. Ez volna egyik leglényegesebb jog, mely a törvény által a közigazgatási bizottságnak adatik. De erre meg­kell jegyeznem, hogy az adófelügyelőnek joga van az e tekintetben hozott végzéseket a ministerium­hoz apellálni; hogy általában az adófelügyelőnek, valamint más közigazgatási ágak főnökeinek is joguk van azon esetben, ha a közigazgatási bi­zottság határozatával megelégedve nincsenek: en­nek ellenében nem egyszerű felebbezéssel, hanem vető joggal élni, oly formán, hogy csak azon eset­ben legyen a határozat végrehajtható, ha az ellen a minister 14 nap alatt nem intézkedik. Általában t. ház, sehol sincs említve a közadó kezeléséről szóló törvényjavaslatban, hogy a köz­igazgatási bizottságnak kötelessége vagy joga volna különösen felügyelni az adózók érdekeire. Ott is, hol ezen hatáskör meg van adva: mindin­kább odalátszik hatni akarni, hogy támogassák az adófelügyelőket és támogassák mindazok erélyes eljárását, kik az adók .behajtásával vannak meg­bízva. Az adófelügyelő lesz minden, az adó tekin­tetében a törvényhatóság területén. Az adófelügyelő igen széles és kiterjedt jogokkal van ellátva. 0 veti ki általánosságban a földadót, a behajtásra nézve a tör­vényhatóság összes közegeivel közvetlenül rendel­kezik ; ő kezeli a fegyelmi eljárást az első fokon az állami tisztviselők ellen, kik az adóügyekkel foglalkoznak ; a fizetési elengedések csak az ő ja­vaslatára intéztetnek el; első fokban ő határozza a fizetési halasztást és az adómentességet illetőleg. Szóval az adófelügyelő állása oly fontos, hogy az adó tekintetében a törvényhatóság területén, hogy azt, hogy egy ilyen potentátval szemben majd egy egy közigazgatási bizottság fegyelmi eljárá­sát könynyen megindítani, vagy indítványozni is ké­pes volna, vagy merné: egyáltalában föltenni nem lehet. Ezeket voltam bátor előhozni arra, hogy vol­taképen micsoda annak értéke, a mire oly nagy súlyt fektetnek némelyek, hogy tudniillik a köz­igazgatási bizottságban majd nyerni fog az adózók érdeke hathatós támaszt. Én ebben a tekintetben a bizottság hatáskörét nagynak egyáltalában nem látom és az adózók érdekének megóvására erős garantiát benne nem vagyok képes észrevenni. Nézzük, hogy egyebekben menynyire van ki­tágítva a közigazgatási bizottságnak a joga. Egy nevezetes frázis, — mert egyébbnek nem nevez­hetem, — van beiktatva a közigazgatási bizott­ságról szóló törvényjavaslatba. Az mondatik ugyanis, hogy a közigazgatási bizottság végzései­nek a megye területén mindenki, ugy az állami, mind a törvényhatósági közegek engedelmeskedni tartoznak. Én nem tudom tisztelt képviselőház,

Next

/
Oldalképek
Tartalom